Fedezeti pont számítás nyomdai döntés előtt és után

Vegyük a következő egyszerű példát:

  • A kiadásra kerülő könyv tervezett ára: 4 200 Ft,
  • 50% árrés,  5% Áfa mellett a kiadói bevétele: 2 000 Ft/pld,
  • a szerkesztés, műszaki előkészítés, borító jogdíjak teljes költsége: 1 000 000 Ft
  • a szerzővel 8 %-s  royalty megállapodást köt a kiadó. Ez 320 Ft/ értékesített példány
  • a nyomda előzetesen 500 Ft/pld. árajánlatot tesz (bizonyos határok közötti) nyomtatásra.*

A fedezetszámítási logika szerint az előállítás fix költségeit kell osztani az egy példányra jutó bevétel (kiadói ár) és a mennyiséggel lineárisan változó költségek különbözetével.

  1. Az eredmény az a gyártási mennyiség, ahol a kiadó számára éppen megtérülnek a kiadás fix költségei.  A gyártási (értékesítésre szánt) példányszámot e pont felett kell megadnunk, hogy nyereséget realizáljunk.  Esetünkben 1.000.000 Ft/(2.000-320-500) Ft = 847 pld. adódik. Ha ellenőrzést végzünk várható bevétel itt 1 695 ezer Ft, és ugyanennyi az összes költség is. Érdemes tehát 1500 példányra szerződést kötni.
  2.  A kiadó megköti a szerződést a nyomdai gyártásra 1500 példányban, 735.000 Ft + Áfa értékben, és megrendeli a gyártást. A tárgyalások során sikerült elérni a 490 Ft/pld. gyártási darab árat.  A változás a fedezetszámításban az, hogy innentől a nyomdai költség fix költséggé válik.

Az új fedezeti pont: 1.735.000 Ft/(2000-320) Ft = 1032 darab. Ennyit kell eladni ahhoz, hogy az előállítás költségei megtérüljenek.

Hasonlítsuk össze a két számítást:

  • az első számítás célja a gazdaságos gyártás határának meghúzása, feltételezve, hogy a gyártott mennyiség egyúttal értékesítésre kerül.
  • a második számításnál adott az előállítás teljes költsége, kivéve az értékesítéstől függő royaltyt, amit mint egy bevételt csökkentő jutalékot veszünk figyelembe. Itt azt vizsgáljuk, hogy az előállítási kiadások milyen értékesítési példányszám elérése után térülnek meg.

* Megjegyzés: kissé leegyszerűsítettem az első számításnál a nyomdai ajánlatot, mivel az mindig példányszám függő, és az emeléssel együtt darab ár csökken. Igazából ez nem a mennyiséggel  együtt lineárisan változó, hanem degressziv költségfajtaként viselkedő ráfordítás. Azonban ismert egy költségredukciós számítás is amellyel ez a probléma feloldható.

 

 

 

Kategória: kalkuláció, könyvszakma | Címke: , | Hozzászólás most!

Számlázás vagy selejtezés?

A Könyvbazár ügy kapcsán a kiadók egyrészt elszenvedik, hogy a kapott fogyásjelentések alapján kiállított számláik nem lesznek kifizetve, másrészt a bizományba adott készlet egy része nincs meg. Amikor a visszáruk lezárulnak, és az újra nyíló boltok leltárai feldolgozásra kerülnek, a kiadók akkor tudnak majd teljes kárértéket megállapítani.

Felmerül a kérdés, hogy a bizományosnál keletkezett készlethiányt (aminek oka lehetett például kozmetikázott fogyásjelentés is) a kiadók számlázzák-e le.

Én ezt nem javasolom. Ennek egyik oka, hogy  a 1,5-2,5 milliárd forint értékű 2016 év végi könyvforgalomból,  a mai napig egy árva forint sem került kifizetésre. Az állam sem kíván helytállni. A perek évekig húzódhatnak. A Könyvbazár Kft-re valószínűleg felszámolás vár.

Minden számla kiállítás rövid időn belül fizetendő Áfa kötelezettséget von maga után, tehát várható vevői nem fizetés esetén is a kiadó az államnak befizet. Lesz a kiadónak egy további behajthatatlan követelése, amit majd veszteségként le kell írni, beleértve az Áfa részt is.

Az értékesítésről kiállított számla (könyvelési módszertől függetlenül) a készlet csökkenését  jelenti, azaz a számlázott hiányzó készlet kiadónál nyilvántartott értéke értékesítési költségként jelenik meg. Igazán – bevétel hiányában – ez a veszteség.

Egyszerűbb, ha a készlethiányt a kiadó selejtezi. Eredmény szempontjából ugyanott vagyunk.

Kategória: adózás, likviditás, pénzügyi, számvitel | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Köteles példány beszolgáltatás

A kormány új rendelettervezete a hazai kiadványok kötelespéldányainak (címenként 5 pld.)  beszolgáltatási kötelezettségét a kiadókra hárítja. Eddig a nyomdák feladata volt beküldeni.  Ez költséget és plusz adókat jelent:

  • ingyenes átadás, a bekerülési érték (előállítási költség) eredménycsökkentő, a postázási, szállítási költségével együtt;
  • mivel a kötelespéldányok nyomdaköltségének Áfája a nyomdaszámla alapján levonásba került, az ingyenes átadás értékesítéssel egyenértékű az ÁFA tv. szerint, azaz fizetendő adót kell megállapítani, ami egyéb ráfordításba könyvelendő, eredménycsökkentő hatású;
  • sem a kiadó, sem az OSZK nem közhasznú szervezet, társasági adó szerinti adományról szó sem lehet, tehát az ingyenes átadás nem elismert költség (nem a jövedelem, nyereség elérését szolgálja), ezért adóalapnövelő tétel a kötelespéldányok értéke.

A tervezetben nincs szó az adóhatások alóli mentesítésről. Érdekes módon szankciók között található, hogy a jogosult szervezet megvásárolhatja a hiányzó műveket, és annak költségét a kiadókra háríthatja. Az sem érthető, miért kell öt példány, mikor Európában beérik 1-2 kötelespéldánnnyal.

Milyen elegáns megoldás lenne az állam részéről az általa felvállalt közfeladat, a könyvtárak ellátása, a nemzeti szellemi vagyon megőrzése érdekében megvásárolná a kötelespéldányokat. De úgy látszik akármennyi csapás éri a kiadókat, még lehet fokozni…

Kategória: adózás, jogi szabályozás, könyvszakma | Címke: , , | Hozzászólás most!

Adóék a szerzői díjaknál

A minimálbér és szakképzési bérminimum jelentős emelése terheinek enyhítése céljából 2017. évben a szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás 27%-ról 22%-ra csökken, és 2018. évben további csökkenés várható. Az alábbi táblázat bérjövedelem esetén mutatja  nettó bér, a bruttó bér és a vállalkozás teljes költség terhelése egymáshoz viszonyított arányát, figyelembe véve a bérek után fizetendő szakképzési hozzájárulást is.

Adóék, az adóztatás szintje: (66,5/123,5) 46,15% ami Európában az egyik legmagasabb maradt a változtatások ellenére.

A százalékokról:

nettó jövedelem szint            bruttó jövedelem szint            vállalkozás költségszint

            100%                                       150,4%                                    185,7%

                66,5%                              100%                                    123,5%

                53,8%                                    81%                                       100%

A szerzői díjakra áttérve három tiszta eset létezik:

  • Örökösök : a bruttó jövedelem egyéb összevonandó jövedelem, ahol bevétel – a jog megszerzése érdekében igazolt költséggel csökkenthető csak. Gyakorlatilag nincs költség, azaz jövedelem=bevétel. Itt 15%  Szja levonással 85% a nettó jogdíj, a kifizető további költsége 22% EHO, azaz 122%, adóék 30%.
  • Munkavégzés nélküli vagyoni jog átruházás eredeti a szerző, fordító stb.  magánszemély részéről. Önálló tevékenységből származó jövedelem szerint adózik. A magánszemély nyilatkozata alapján a járó bevétel elismert költségekkel csökkenthető annak 50%-s mértékéig, vagy a törvényi 10% költséghányad alkalmazható bruttó jövedelemként. Utóbbival számolva a nettó jövedelem 86,5%-a bevételnek, a kifizető költsége továbbra is 122%, adóék 29%.
  • Írás, műfordítás munkavégzéssel járó jogdíj. Szintén önálló tevékenység származó jövedelemként kezelendő. Az előbbi esethez képest nincs változás,  ha a munkavégzés idejére jutó, elismert költséggel, vagy 10% átalánnyal csökkentett jogdíj – mint önálló jövedelem –  napi összege kisebb 1275 Ft-nál. Ha nagyobb akkor van járuléklevonás is, normál esetben 10% nyugdíjbiztosítási-, 3+4% egészségbiztosítási- és 1,5 % munkaerőpiaci járulék címén. Ez jövedelemadóval együtt összesen 33,5%, míg a kifizető vállalkozást 22% szochó+1,5% szakképzési járulék terheli. A bevételhez viszonyítva nettó jogdíjszint 69,85%. Az adóék 43,4%.

Ismét felhívom a figyelmet arra, hogy vegyes esetben (vagyoni jog átadás és munkavégzés is) a Felhasználási Szerződésből kell kiindulni, ill. ott tisztázni például a személyes hozzájárulás arányát. A másik gyakori félreértés a nem egyéni vállalkozó, de számlás magánszemélyek esetében szokott előfordulni. Az hogy egy magánszemély rendelkezik adószámmal és számlatömbbel, nem mentesíti a kifizetőt a jövedelemadó és járulékok levonásától. Utóbbit, pedig csak a magánszemély nyilatkozata alapján tudja számfejteni.

 

 

 

 

Kategória: adózás, könyvszakma | Címke: , , , , , , | Hozzászólás most!

A bizományi szerződés : jog és gyakorlat

A könyves szakmában kiadók és kereskedők között általános értékesítési módszer a bizományosi elszámolás rendszerének alkalmazása.  Hasonlítsuk össze a polgári törvénykönyv előírásait a gyakorlattal a bizományi szerződés kapcsán.

Ptk. 6:281.§. Bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles.

A könyvkereskedő a saját nevében értékesíti kiadó könyveit, ezek eladási árából a bizományosi szerződésben  meghatározott árréssel csökkentett összeget fizeti meg a kiadónak. Vagyis saját díját levonva nettó összeget fizet. De a lényeg a Ptk. idézett része szerint, hogy a megbízó kiadó javára adja el annak termékét. A szerződésekben rögzített árrést, mint megbízó által fizetett jutalékot, bizományosi engedményt, bizományos visszatarthatja az általa eladott áruk ellenértékéből. Ennek a szabályozásnak fényében az a tény, hogy a bizományos nem tud fizetni a kiadónak – véleményem szerint a szerződést teszi semmissé.

Természetesen a bizományos vállalkozás is lehet veszteséges, gazdaságtalan működésű,  ezért szükséges a megbízó védelme a bizományos hitelezőivel szemben.

Ptk. 2:282.§.(3) A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt

a) a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető követelésekre;

c) a befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzeszközökre, amelyekről megállapítható, hogy megbízót illetik.

Tehát a könyvnagykereskedő kiskereskedőkkel szembeni követeléseinek a kiadói árrés leszámításával maradó része, a bolti eladások kiadói árrés leszámításával maradó része a kiadóknak való kifizetésen kívül más célra nem használható. Ez a törvény.

Nem fogadható el, sőt szerződésszegés címén megtámadható, amikor a Rainbow Kft. mint a Könyvbazár albizományosa nem kívánja kifizetni az eladott áruk utáni  járó részt. A Rainbow Kft. nem hivatkozhat ugyanis a Könyvbazár Kft.-vel szembeni egyéb követeléseire.  A kiadóknak járó pénzeket a kiadóknak a törvény erejénél fogva meg kell kapniuk. A többi következtetést vonják le a jogászok.

Kategória: jogi szabályozás, könyvszakma | Címke: | Hozzászólás most!