A könyv nagykereskedelem átrendeződése

2017 évben a Könyvbazár Kft. felszámolás alá kerülésével végleg befejeződött az elsőségért folytatott harc, amint azt ábránk alább mutatja. A Libri-Shopline csoport piaci részesedése az 50% – t meghaladja.

(kattins az ábrára a nagyításhoz)

Az 500 millió forintot elérő bolthálózatot üzemeltető, illetve online kereskedelmet folytató cégek árbevétele 38 milliárd forint. Ha Áfával és átlag 5% árengedmény/ kedvezmény/ akciók figyelembevételével számolunk, a fenti cégek forgalmi értékben mért teljesítménye 2017. évben közel 41,5 milliárd forint, ami 86%-s koncentráltságot mutat – viszonyítva a könyvszakmai egyesülés hivatalos könyvforgalmi statisztikájához -, a maradék 14%-on osztoznak a független kereskedők, bolttal, web-áruházzal, és csomagküldő szolgáltatással rendelkező könyvkiadók közvetlen értékesítései. (A 2010 -2013. évek bevételei, még a tankönyves bevételeket is tartalmazhatják, amennyiben nem külön cégekben történt az ellátás.)

A kiadói oldalról számított 2017. évi forgalmi érték 47,8 Mft, (összetétel ábrákban), 171 kiadó adataiból állt össze, amelyből 1 milliárd forintot elérő kiadók száma 14.  A könyvkereskedelem ilyen centralizáltsága független kiadók oldaláról nézve egészségtelen, a folyamat a kiadók felvásárlásához vezethet csak, illetve kisebb kiadók jelentősebb felfutást nagykereskedelmi partner nélkül nem tudnak véghezvinni. A bizományi rendszer nem biztosít számukra pénzügyi biztonságot.

 

 

 

Kategória: könyvszakma | Címke: | Hozzászólás most!

Online számla adatszolgáltatás – a számlázó felelőssége

Korábban írtam erről, a pénzügyesek nyaralását akadályozó július elsejei (vasárnap!) éles indulásról. Most pragmatikusan tekintsük át, miért is felel a számlát elkészítő adózó, illetve munkatársa:

  1. A partner helyes adatai (név, cím, adószám). Magánszemélynek készülő számla nem adható fel. Célszerű a számlázó programok partnertörzseit megtisztítani, főleg a helyes élő, belföldi adószámok tekintetében.
  2. Az automatikus számla beküldés utáni  Nav feldolgozás eredményét figyelni kell, OK – nyugtaüzenet, rendben van. Tennivaló a Figyelmeztetés “WARNING” és “ERROR” esetén lesz. Ha nem sikerül technikai okok miatt a beküldés, akkor jelen állás szerint a NAV-val is és számlázóprogram készítőjével is fel kell venni a kapcsolatot, hiszen ennek automatikusan és gyorsan kellett volna megtörténnie, és csak utána kezdődik a NAV általi feldolgozás!
  3.  A NAV nem kulcsonkénti adóalap és Áfa összesen adatot  kap egy számláról, hanem a számla összes tételsorának adatát. Sőt, ha egy számla utólag helyesbítésre kerül, a programok biztosítják a számlaláncolat (előző számla, helyesbítő számla, érvénytelenítő sztornó számla) tételsorainak beküldését! Csak szabályosan, tételsorosan  módosított / érvénytelenített számla lesz elfogadható a NAV feldolgozásában.  Tehát  biztos szerződéses és teljesítési  alapon álló tételeket érdemes számlázni, elkerülve a sztornókat, vagy helyesbítéseket. Addig amíg a számlakészítés nincs lezárva, véglegesítve szabadon lehet javítani, de lezárás után már elmegy a NAV adatszolgáltatás, és a javításra a fentiek vonatkoznak.
  4. Nem kell beküldeni:  a díjbekérőket, proforma számlákat, nyugta helyett kiadott számlákat, kézzel írt számlákat nyomdai számlatömbből (utólagos rögzítésüek).

Az informatikusok megoldják a feladatukat, képessé teszik a számlázóprogramokat a NAV online számlafeladásra. De az igazi feladat az előírásoknak megfelelő, helyes számlázás lesz. Ehhez az Áfa törvény részletes ismerete szükséges, de megállapíthatjuk, hogy az túlságosan bonyolult, és nem ad egyértelmű segítséget a számlázó munkatársnak, amikor döntenie kell egy-egy számla lezárásakor. A felelősség mértéke 500 ezer Forint bírság.

Igaz ugyan, hogy most csak a 2018.07.01 után készült 100 ezer forint Áfá-t meghaladó számlák érintettek kötelezően, de a jövőt tekintve ez a határ a nullához fog közelíteni.

Ha minden számla teljes tartalma bemegy azonnal az elkészülte után, akkor is csak az ugyancsak beépített adatexport funkció válik feleslegessé. Az Áfa bevallás NAV általi elkészítése csak álom az ÁFA európai rendszerének átalakítása nélkül, hiszen:

  • levonási joggal a számlabefogadó tetszése szerinti bevallási időszakban élhet,
  • a kézi számlázás, nyugta nem szűnik meg,
  • a havi, negyedéves, éves bevallók számlái nem párosíthatók (egy időpontban adott kapott számlák ugyan lekérdezhetők, de bevallásra nem alkalmasak)
  • a speciálisan adózó tételek kezelése is kérdéses.
Kategória: adózás, pénzügyi | Címke: , | Hozzászólás most!

Magyar könyvek 2017

Május végén megjelent a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének könyvforgalmi adatsora, és június elején a KSH is közzétette a 2017-ben kiadott füzetek és könyvek (címszám, példányszám ) éves statisztikáját. A kép kissé ellentmondásos, bár hozzá kell tennünk, hogy a MKKE adatai nem száz százalékosak. Ezek a számottevő kiadók többségének önbevallásán nyugszanak, másrészt a forgalmi érték nem számviteli, pénzügyi kategória az alkalmazott árrések, árengedmények miatt.

A könyvforgalom növekedése 2 % 2016-hoz képest, értéke 47.835 millió forint. (A hivatalos fogyasztói árindex – infláció 2,3% volt 2017-ben.)

A megjelent művek száma 10.719 cím, mintegy 17.671 ezer példányban. Mindkét mutató csökkenést mutat 2016-hoz képest.

A fenti adatok az államosított tankönyv kiadási, értékesítési  számokat nem tartalmazzák.

A részletekről itt tájékozódhat.

Kategória: könyvszakma | Címke: | Hozzászólás most!

Június – felkészülés az online számlaadat beküldésre

A könyvkiadók általában rendelkeznek márkabolttal, web-áruházzal, és fogyásjelentéseik után számláznak a kereskedőknek is. Igaz, hogy a jelenlegi, július elsejétől érvényes online adatszolgáltatási határ 100.000 Ft Áfa, és ezt a könyvek 5%-s kulcsa mellett kétmilliós nettó számlaösszegnél lépjük át, de a NAV terveit tekintve, a jövőben csökkenni fog ez a határ, akár nulláig is, azaz minden kiállított számláról kell majd adatot szolgáltatni. Célszerű már most ennek megfelelően módosítani a számlázóprogramokat.

Foglaljuk össze, milyen módon értékesíthetünk, hogyan bizonylatoljuk ezt.

  • NAV-hoz bekötött pénztárgép által kiállított nyugta, illetve számla révén. Utóbbi a pénztárgép adatszolgáltatásának része, nem kell az online számlafeladásban szerepelnie, akkor sem, ha utólag berögzítik a pénzügyi rendszerbe.
  • Nyomdai úton előállított kézi számlatömb révén. Itt az Áfa határt átlépő számlákról a NAV által biztosított elektronikus felületen szükséges 5 napon belül (nagy értékű számláknál 1 napon belül) adatot szolgáltatni.
  • Számlázóprogrammal (-modullal) előállított gépi számláknál online azonnali adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás akkor indul, amikor a számlakiállító véglegesíti, lezárja a rögzítést. Utána már a számla  adatai csak másik bizonylattal javíthatók (sztornó számla, számlával egyenértékű okirat, stb.).

A számlákra vonatkozó adatszolgáltatás alól kivételek a magánszemélyek, a külföldi vevők, a belföldi fordított adózás számlakiállítója, a felvásárlás jellegű különbözeti adózás érintettjei.

A magánszemélyeket itt ÁFA szempontjából kell vizsgálnunk, aki nem vállalkozó, de önálló tevékenysége bevételeiről számlát állít ki, és nem alanyi (vagy tárgyi) adómentes, arra is vonatkozik az online adatszolgáltatási kötelezettség, ha az Áfa összege átlépi a határértéket.

 Az ilyen magánszemélyek adószámmal rendelkeznek, szemben a többi nem adóalany magánszeméllyel, akinek csak adóazonosító jele van. Szerzők, fordítók, szerkesztők figyelem, mert az adatszolgáltatás elmulasztásának jelentős bírsága lesz.

A pénztárgépes adatszolgáltatás a lakossági – kiskereskedelmi értékesítésre vonatkozik (kivéve a csomagküldő szolgáltatást, amiről számlát kell készíteni). Azonban léteznek vegyes szituációk, amikor amikor kiadó, vagy nagykereskedő közvetlenül nem adóalany magánszemélynek értékesít gépi számlaadás mellett. Ezekről a forgalmakról külön bevallást kell készíteni a NAV-nak (PTGSZLAH).

Az online adatszolgáltatásért való felelősség nem a programozókat terheli, hanem a számlakiállító belföldi adóalanyt. A tartalmi kérdések, mint az érvényes adószám, helyes cégnév, a számla tételeihez tartozó helyes adókulcsok választása, amúgy sem háríthatók tovább.

Kategória: adózás, könyvszakma, pénzügyi | Címke: | 1 hozzászólás

A semmi bevallása, májusi meglepetés – REKNYIL

Ismeretes, hogy a 100 millió forintot hirdetési bevételt el nem érő reklámközzétevőknek nem kell megfizetniük a 2017. július 1-től esedékes 7,5 százalékos reklámadót, és ha nem kell fizetniük, azt bevallani sem kell. (2017 június 30-ig az adókulcs 0% volt). Azonban a második félévi adómentesség de minimis támogatásnak minősül. Erről be kell küldeni a REKNYIL nevű elektronikusan elérhető nyomtatványt.

Mindezt a NAV május 9-n kiadott 2018-ra szóló tájékoztatójából tudjuk meg. Aki már beadta társasági adóbevallását, és esetleg más de minimis kedvezményt is igénybevett (például társasági adókedvezményt), az újra számolhatja túllépi -e az EU-s korlátot, ami három évre 200.000 euró. Bár a hatályos reklámadó törvényben szerepel, hogy a de minimis támogatást jelent az adómentesség, de a NAV tájékoztató nem szól arról, hogy a fenti nyomtatványt 2017-re is alkalmazni kell-e. Adószakértők szerint igen, de jobb lett volna a társasági adóbevallást bővíteni egy kockával, mint plusz munkát okozni.

 

 

Kategória: adózás | Címke: | Hozzászólás most!