Bezár a Könyvbazár!

A Matyi Birodalom vége.  Sajnos időzítve január elejére. Aki ismeri a könyvszakma, bizományi rendszerét – a 60-90 napos utólagos elszámolásokat –  a 2016 október, november, decemberi bevételek érintettségét, amikor ezek a havi bevételek a többi hónaphoz viszonyítva a legmagasabbak, az felfoghatja milyen időzített ütést kapnak a könyvet előállító kiadók.

Összeveszett a nagykereskedelmet végző Könyvbazár Kft. és az általa kiadóktól származó árukkal ellátott Rainbow Üzletlánc kiskereskedelmi hálózat vezetése. A teljes sztori itt olvasható.

A Könyvbazár Kft. fizetésképtelensége nemcsak a kiadók pénzügyi helyzetét, és jövőbeni kiadási terveiket teszi tönkre, hanem mivel évzárás és mérlegkészítés is lesz, a 2016. évi eladásokból származó veszélyeztetett követelésekre a számviteli törvény szerint értékvesztés is képzendő.  Azaz eredménycsökkenés. Súlyosbítja a dolgot, hogy a korábbi Pécsi Direkt tartozásának Könyvbazár által felvállalt hároméves átütemezéséből (melynél a MKKE – a kiadók egyesülése is bábáskodott) meg nem fizetett rész is kútba esik. 2017-ben járt volna le a három év.

Hogyan fog elszámolni a Könyvbazár a visszahívott készlet és a ténylegesen visszakapott készlet különbségével a kiadók felé? Tapasztalatom szerint mindig van a végső elszámolásnál eltérés, és általában hiány, amit a kiadók számlázhatnak – vagy selejtezhetnek! Mindkét eset eredményrontó.

Az egy dolog, hogy ezt meg lehet tenni egy szakmával. (ld. korábbi bejegyzésem).  De az állam se jut hozzá az adókhoz, ha kiadók sora tönkremegy!

Hogy működhet egy cég, és szerezhet tulajdonrészt, ha 2011-s az utolsó mérlege! Mit csinál a NAV, mit csinál a cégbíróság? Kit képvisel Somogyi Ferenc felszámoló?

Share and Enjoy

  • Facebook
  • Twitter
  • Google Plus
  • Print
  • Email
Kategória: adózás, jogi szabályozás, könyvszakma, likviditás, pénzügyi, számvitel | Címke: , , | Hozzászólás most!

Júliustól változik a jogdíj fogalma a társasági és iparűzési adóban

A 2016. júniusig érvényes szabály szerint a társasági adóalap számításnál csökkentő tényezőként figyelembe lehetett venni a kapott jogdíjak 50%-t, amelybe beletartozott a szerzői jog szerint védett művek és teljesítmények felhasználási engedélyének  átruházásáért kapott összeg.  A jogdíj új fogalmát  a Társasági adó tv. 4§. 20. pontja alatt találjuk.Az évközi változást alkalmazni kell, és ez a változás lényegesen leszűkítette az adóalap kedvezményt. Lényegesen átírták a társasági adó törvény jogdíj fogalmát.

jogdíj
a) a szabadalom, a használati minta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény,
b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint
c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada;

Hasonló évközi változtatás történt az iparűzési adónál (Helyi adó tv.), ahol   a számviteli törvény szerinti nettó árbevétel csökkenthető a kapott, és bevételként elszámolt jogdíjjal. Viszont mielőtt örülnénk, itt is megkereshetjük az értelmező rendelkezések (51.§ 22. és 51.) definícióit. A társasági adóval azonos szűkítést, adóalap kedvezmény megvonást találunk.

A jogalkotási módszer, miszerint az adóbevallást készítő – nem jogász könyvelő el fog merülni a köznapi szóértelmezéstől eltérő értelmezésben, és minden adóalap tételnél a jogszabályok fogalmi szótárát keresi fel, komolyan kifogásolható.

A másik megjegyzésem, hogy az alkotások létrehozása – a szoftverek kivételével – a jövőben nem lesz preferált ezekben az adókban. Magyar nyelvű könyvkiadásban a bevételként elszámolható kapott jogdíj ritka mint a fehér holló….

Share and Enjoy

  • Facebook
  • Twitter
  • Google Plus
  • Print
  • Email
Kategória: adózás, jogi szabályozás | Címke: , , | Hozzászólás most!

A behajtási költségátalányról utoljára

A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény végre kielégítő rendezését adta ennek a témának (ld. korábbi bejegyzésemet). Egyrészt a hatókör csak a kereskedelmi ügyletekre vonatkozik. Megfordul a kötelezettség keletkezésének iránya, a 40 Euróra a fizetési késedelmet elszenvedő jogosult (az árú szállítója, az eladó) tarthat igényt, és ezt fizetési felszólítással kell jeleznie, a késedelem bekövetkeztétől számított egy éven belül. Ezt a határidőt a korábbi késedelmes ügyletekre is lehet alkalmazni, de  csak a törvény hatálybelépésétől 2016. március 24-től. Az érvényesített költségátalány a kártérítést helyettesíti, abba beszámít, emellett a késedelmi kamat is érvényesíthető. A jogosult igénybejelentése esetén a kötelezett a 40 Eurót egyéb ráfordításként könyveli.

Tehát nem kellett sem a számviteli törvényt, sem az új PTK-t módosítani, az utóbbiban elkövetett hiba miatt, helyette új törvényt alkottak. Most lehet vitatkozni annak értelmén, hogy minden egyes számla késedelmes kifizetése – összegétől függetlenül – maga után vonhat minimum 12.000 forint kártérítést, de végül is nem muszáj vásárolni…..

 

Share and Enjoy

  • Facebook
  • Twitter
  • Google Plus
  • Print
  • Email
Kategória: jogi szabályozás, likviditás, pénzügyi, számvitel | Címke: | Hozzászólás most!

Támogatás alapján átadott könyvek

Pár százezer forint állami vagy önkormányzati támogatásért a támogatást adó szervezetek 20-60 könyvet is elkérnek, természetesen az értékesítésük elmaradt hasznát nem lehet a támogatás elszámolásába beszámítani. Több kérdést is kaptam ez ügyben, hogyan könyvelje a kiadó az ingyen átadott termékeit, milyen adókat kell utána fizetni stb. …

Mindjárt az elején tisztáznunk kell, hogy a pályázati felhívásban, továbbá a támogatási szerződésben szerepelnie kell annak a feltételnek, hogy a megjelenés bizonyításához a kiadó köteles – e, és hány példány könyvet ingyenesen átadni. Ha ez nincs benne a szerződésben, akkor adományozásról, vagy adóköteles ingyenes átadásról vagy üzleti ajándékról beszélhetünk.

Az első eset ezek közül, az adományozás, csak akkor nem adóköteles az átadónál, ha megfelelő nyilatkozatokat kap. (lásd: Társasági adó tv. 3.sz. melléklet A. 13. pont). A másik két esetben – 5.000 forint piaci érték felett –  az ingyenes átadás forgalmi adó fizetési kötelezettséget keletkeztet, az üzleti ajándék az átadó által fizetendő jövedelemadót, és EHÓ-t, a nyilatkozat nélküli átadás pedig társasági adót von maga után.

A támogatás fejében elkért könyv számviteli kezelésére és adózására nincs külön előírás. Véleményem szerint a kapott támogatás a teljesítés időszakában egyéb bevétel, ami a vállalkozási tevékenység bevételeként elszámolható, az üzemi – üzleti eredmény szerves része. Az összetartozó bevételek és ráfordítások együttes kimutatásának számviteli alapelvéből következik, hogy az így átadott könyvek előállítási értéke értékesítési költségként, egyéb ráfordításként elszámolható, szabályos, a vállalkozás érdekében felmerülő kiadás, így semmilyen büntető adója nem lehet.

Kapcsolódó tételként azonban a szerzők és fordítók kérhetik a kiadótól az “értékesítés” után járó jogdíjrészüket, ami viszont a kiadónak 27% EHÓ-t jelenthet. Ez egyébként a szerzőkkel nem egyeztetett módon, ingyenesen átadott többi esetre is fennáll.

Share and Enjoy

  • Facebook
  • Twitter
  • Google Plus
  • Print
  • Email
Kategória: adózás, könyvszakma, számvitel | Címke: , , , , | Hozzászólás most!

Könyvkiadók iparűzési adó problémája

Az utóbbi időben megsokasodtak a kiadókat érintő helyi iparűzési adó ellenőrzések, amelyek az esetek többségében jelentős adóhiányt tárnak fel a nyomdaszámlák helytelen könyvelése, illetve az adóbevallásban adóalap csökkentéseként való alkalmazása miatt. Tényként tekinthetjük azt, hogy:

  • a nyomdaszámlák termékértékesítésről szólnak, így a kiadók terméket szereznek be;
  • a kereskedőknek, lakosságnak értékesíthető könyv a kiadó készterméke.

Az adóhatóság egy régi állásfoglalásra hivatkozva, azt közli, hogy a nyomdaszámlákat a kiadóknak  szolgáltatásként kellene könyvelniük, így iparűzési adóalap csökkentési lehetőség itt nincs. A szakma ebbéli gyakorlata nem egységes, több cég anyagköltségnek tekinti a teljes nyomdaszámlát, mások ELÁBÉ-kénti levonással próbálkoznak. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a kiadóknak kedvező, egységes gyakorlat érdekében lobbizik. Érvrendszerüket, amellyel én is egyetértek idemásolom:

  1. Az önkormányzati adóhatóságok álláspontjának alapja egy 2004. június 21.-i PM állásfoglalás. Ennek érvelését ismétlik meg a vizsgálati jegyzőkönyvek, sőt a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.291/2008/6. számú eseti döntése. Egy állásfoglalás nem lehet törvény. A számviteli törvény előtt Kormány ill. PM rendeletek + állásfoglalások útján szabályoztak. Épp ennek a gyakorlatnak megszüntetése hozta számviteli törvényt.

  1. A könyvkiadók hagyományosan anyagköltségnek könyvelték a nyomdai teljesítések értékét. A jelenlegi számviteli törvény keretjellegű, nem tartalmaz konkrét könyvelési előírást esetünkre. Nem definiálja a termék és szolgáltatás fogalmát.

  1. Nem lehet kettősség, valami vagy termék, vagy szolgáltatás, és annak megfelelően könyvelendő, ill. ÁFA adóbevallásban kezelendő. Az önkormányzati adóhatóság nem jogosult könyvelési előírást adni, a számviteli törvényben konkrét rendelkezés helyett. A helyi adó törvény hivatkozása a számviteli törvény fogalmainak használatára, csak általános definíciókat jelent, nincs esetünkre meghatározás egyik törvényben sem.

  1. A kiadók e-gazdasági esemény könyvelését a hiteles bizonylat (nyomdaszámla) alapján Számviteli politikájukban szabályozzák és alkalmazzák. Ebben a vonatkozásban nyomda számlájának tartalmi valódisága szükséges, ha eltérés van a tartalmi értelmezésben, a számla nem lenne alkalmas a számviteli tv. szerinti gazdasági eseményt leíró bizonylat szerepére, sérülnek a számviteli elvek.

  1. Statisztikai meghatározottság: nem fér kétség a nyomdai termék fizikai jellegéhez, átadásához külön tranzakció szükséges, tulajdonjog, rendelkezési jog ezzel száll át a kiadóra. Az már szakmai sajátosság, hogy a kereskedők és fogyasztók számára értékesítésre kerülő könyv a kiadó készterméke.

  1. Mind az Áfa törvény mind a számviteli törvény mögött a PTK. szabályai állnak. Több APEH állásfoglalás elismeri, hogy a nyomda termékértékesítést végez, ezért használhatja a VTSZ 49-01, számot és a kedvezményes Áfa kulcsot. Ebből nem az következik, hogy a dolgok számviteli és Áfa kezelése eltérhet egymástól, hanem az, hogy számviteli értelemben, értékben (forintban könyvelve) a nyomdaköltség a kiadó késztermékének anyagköltségévé válik. Egyszerűen nem igaz, hogy számvitelileg a kiadó késztermékének a szerzői jogok értéke képezi a legjelentősebb részét.
  1. Amikor a magyar kiadó nemzetközi együttműködés keretében (coedition), a külföldi társkiadónak fizeti ki a magyar nyelvű változat darabárral meghatározott számláját, és a termék harmadik országból érkezik, azt vámeljárás alá vonják. Vámeljárás alá tartozik a Kínában nyomtatott könyv is. Szolgáltatást nem vámolnak.

  1. A könyv gazdasági ciklusa a vevőnél fejeződik be. A kiadó a nyomda és a kereskedő közötti gazdasági szereplő. A nyomda levonhatja a papír- és egyéb anyagok beszerzési költségeit, a kereskedő az ELÁBÉ-t az iparűzési adónál. A kiadó, mint az előállítás és értékesítés fő szervezője, aki bizományi rendszerben még „meghitelezi az értékesítést is”  a bevétele után fizetné meg az iparűzési adót, ha ez így marad.

  1. A visszaigazolt külföldi gyakorlat szerint (német,holland, brit, portugál ) szerint a nyomdaköltség sehol sem szolgáltatás, hanem anyagjellegű költség, vagy ELÁBÉ.

  1. A Magyar Nyomda és Papíripari Szövetség védjegyében nem szolgáltatásnak, hanem terméknek nevezik a könyvet.

  1. Egy szolgáltatást nem lehet tárolni, szállítani és nem keletkezik belőle készlet. Hogyan lesz akkor belőle a kiadónál teljes értékű könyv késztermék, hiszen a jogdíjak és egyéb kiadói ráfordítások, amik még az előállítási önköltségben figyelembe vehetők, mind személyi jellegű ráfordításként, vagy igénybevett szolgáltatásként könyvelendők??

  1. A nyomdák által az OSZK-nak átadott kötelespéldányok is szolgáltatások??

Share and Enjoy

  • Facebook
  • Twitter
  • Google Plus
  • Print
  • Email
Kategória: adózás, jogi szabályozás, könyvszakma, számvitel | Címke: , , | Hozzászólás most!