Könyvre is beváltható ajándékutalványokat

Korábbi bejegyzésemben ismertettem az Áfa törvény 2019. évi újítását, ami szerint az egycélú utalvány – a könyvutalvány – terméknek minősül, eladása Áfázik, (beváltásakor az eladott könyv számláját két részre kell bontani…). A megoldás többcélú utalványok kibocsátása.

Tanulványozva az egycélú és többcélú utalvány Áfa- törvény szerinti meghatározásait, a lényeges eltérés az, hogy a többcélú utalványon több Áfa kulcsú (5%-s, 27%-s) termék vásárlását kell biztosítani. Ez nem könnyen értelmezhető az alábbi esetben:

  • A többcélú utalványt beváltó könyvesboltban csak 5% Áfás könyv kapható. Legalább legyen egy kávé, ceruza, vagy akármi a 27%-osok közül.

Egy másik különbségtétel is fontos. Amennyiben a kibocsátó forgalmazza az utalványát, az elszámolás mindig névértéken történjen. Az ügynöki díjat külön visszaszámlázással érdemes megoldani, még akkor is, ha a névérték százalékában történik a megállapodás. A kereskedő/ügynök adómentesen, például 90%-on, nem veheti meg a többcélú utalványokat . A 10 százaléknak megfelelő jutaléka után 27% fizetendő Áfája keletkezik, természetesen számlaadással.

A többcélú utalvány eladása, átruházása, átadása (és beváltása) nem ÁFa köteles, amennyiben a vevő mégis számlát kér erről, azt Áfa körön kívűli jelzéssel kell ellátni. Az utalvány beváltásakor az eladott terméket és szolgáltatást kell szabályosan számlázni (nyugtázni).

Számvitelben a többcélú utalvány eladásából származó pénzösszeg egyéb rövidlejáratú kötelezettséget teremt, a beváltás pedig ezt a kötelezettséget szünteti meg. Lejáratkor a be nem váltott utalványok kivezetése egyéb bevéteként lehetséges. A valós mérlegérték az érvényes, eladott és be nem váltott utalványok névértékének megfelelő – egyéb kötelezettség értéke. (Jó, ha a kibocsátó ennek az értéknek megfelelő pénzeszközzel is rendelkezik a mérleg másik oldalán.)

Ellenőrzés alatt a kapott jogdíj adókedvezménye

A NAV elkezdte ellenőrizni a kapott jogdíjakkal kapcsolatos elszámolásokat több cégnél. Ismeretes, hogy a kapott jogdíj 50%-a társasági adóalapkedvezményként bevallásba állítható, és hasonló a helyzet az iparűzési adónál is. Mivel az adózó cég (könyvelőjének) döntéséről van szó a kedvezmény alkalmazásánál, ez a döntés utólag nem másítható meg önellenőrzéssel.

A 2018 év fejleménye, hogy egyes szerzői joghoz kapcsolódó speciális díjak, mint az üreshordozó díj, vagy reprográfiai (fénymásolás, sokszorosítás) díj NAV állásfoglalás szerint nem minősül gazdasági tevékenység ellenértékének, arról számlát sem kell kiállítani, Áfa körön kívüli törvényes térítésnek minősülnek. Ezeket közös jogkezelő szervezetek osztják szét.

Mit ellenőrizhet a NAV ezen a területen, hol tud az állam pénzt beszedni?

  1. A 2016-k évi társasági adó módosítás kizárta a szellemi alkotások szerzői jogát az adókedvezményből, és ezt követték az iparűzési adóban is. (Bővebben). Itt tehát a fogalomváltozás miatt már nem járó adókedvezmény alkalmazása fordulhat elő egyes cégeknél a 2016, 2017, 2018 évi társasági és iparűzési adóbevallásokban. Adóhiány, mulsztási bírság, és pótlék – ha a könyvelő nem cserélte le a szótárát, a jogdíj új fogalmára.
  2. Áfás számla kiállítása a jogkezelő felé, az üreshordozói és reprográfiai jogdíjak jogosultjai részéről, a közös jogkezelők levonási joggal való visszaélését valósíthatja meg.

Számla hiányában, kiadási jogok vásárlása

Érdekes Áfa előírás található a törvény 127.§. (1) bb) pontjában, ami arról szól, hogy ha az adót a szolgáltatás igénybevevőj fizeti (fordított adózás), akkor kapott számla hiányában, a rendelkezésére álló dokumentumok (szerződés, teljesítésigazolás) alapján is megállapítható a fizetendő adó. Jellemzően külföldről igénybevett szolgáltatásoknál áll fenn ez a lehetőség. A fizetendő adó megállapítása, pedig feltétele annak, hogy az adólevonási jog is érvényesíthető legyen, azaz a bevallásokban egyszer plusz és egyszer mínusz előjellel fog szerepelni az ilyen ügylet, a szolgáltatás igénybevevőjénél.

A könyvszakmában a kiadási jogok vásárlása külföldi kiadótól tipikusan ilyen eset. A hazai kiadó külföldi hozzáadottérték-adó nélküli számlát kaphat (Európai Közösségen belül ehhez EU-s adószám is kell). A számla devizás összege átszámítva forintra az adólap, ami a hazai kulccsal (27%) szorozva adja a fizetendő adót. Ha nincs számla akkor is meg kell állapítani a magyar kiadónak a fizetendő adót, és ezzel meghatározódik lesz a levonható adó összege is.

Mikor kell számla hiányában így eljárni? A törvény 56.§-a szerint az adófizetési kötelezettség a teljesítéskor keletkezik. Ezt a főszabályt felülírja az esetünkre (a szolgáltatást igénybevevő adózik) vonatkozó különös szabály 60.§ (1) ami a teljesítést tanúsító számla v. egyéb okirat kézhezvételekor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig.

A könyvkiadási jogvásárlási szerződések általában tartalmaznak egy fix fizetendő összeget (előleg, minimum garantált royalty), amit a szerződés aláírásakor, vagy meghatározott időpontban ki kell fizetni. A teljesítés itt a szerződés aláírásának napja. A kiadók többsége szerintem megvárja a külföldi fél számláját annak dátuma alapján állítja be az adóbevallásba az ügyletet. Hasonlóan nem felel meg az sem a fenti szabályozásnak, hogy az értékesítés függő royalty adózásához, szintén bevárják a külföldi fél számláját, ami a kiadó által küldött fogyásjelentésen alapszik. Itt a teljesítés dokumentuma a fogyásjelentés. Mindenesetre a hazai kiadói gyakorlat a külföldi számlák bevárása, amik néha több hónapot is késnek, ha Ügynökségi közvetítés is van ez még macerásabb. Másrészt nem tudok olyan esetről, ahol a fizetendő adó késve történő megállapítása NAV vizsgálat tárgya lett volna.

A vegyes tevékenységű könyves cégek beszámolója

Az előző bejegyzésben közzétett táblázat nevükben Kiadó vagy Könyvkiadó cégek beszámolóiból származik. Azonban mindegyik társaság valamilyen mértékben végezhet kereskedelmi tevékenységet – néhány idegen könyvet befogadva, vagy egy uralt kiadó akár teljes előállítását átvéve, és továbbértékesítve a saját termékei mellett. Lehetséges szolgáltatás jellegű árbevétele is a kiadóknak (bérmunka, jogok közvetítése..).

A lényeg az, hogy a beszámolók árbevétel adata nemcsak a saját könyvek eladásának bevételét fejezi ki. Például a táblázatban markáns bevétel nyújtó Libri Könyvkiadó Kft. eredménykimutatása eladott áruk beszerzési értéke soron 1.623 millió forintot tartalmaz, valószínüleg átveszi és továbbértékesíti a Helikon, Jelenkor, Kolibri, Park kiadók könyveit. Tekintettel arra, hogy a mérlegében árukészletet nem mutat ki, a magyar könyvkiadásra jellemző bizományosi értékesítés működik.

Fentiekből két tanulság vonható le: (1) a teljes mérlegbeszámolót és még a kiegészítő mellékletet is érdemes elovasni a nyilvánosságra hozott adatok helyes értelmezéséhez. (2) A könyvkiadás egészére vonatkozó kutatásokhoz a beszámolókon túlmenő egyéb adatok is szükségesek. például a megtérülés mutató készlet hiányában (bizományi kereskedelem) félrevezető értéket ad.

A magyar könyvkiadók 2018 évi teljesítménye

Kezdődik a Könyvhét, és elmúlt május 31. Bár a MKKE 2018. évre vonatkozó statisztikája még nincs fenn a honlapon, a Beszámoló portálon szabadon lehet böngészni a közzétett mérlegbeszámolók között. Negyven kiadót megnéztem – ami közel húszmilliárd forintos kiadói nettó árbevételt fed le – ezt átváltva forgalmi értékre, legalább a könyvforgalom 75% ebből a körből származik. Egy rövid táblázat elérhető itt.

Az üzemi üzleti eredmény sok egyedi tényezőt tartalmaz az egyéb bevételek és ráfordítások sorokban (eszközeladás, kapott támogatások, selejtezés, adók, értékvesztés, stb.). A szakmai hasonlítás tisztességesebb e tételek nélküli (visszakorrigált) tevékenységi eredmény használatával.

A megtérülés mutató az átlagkészlet /1 napi árbevétel számítással jön ki, gyakorlatilag azt fejezi ki, hogy a készletekbe fektetett pénzkiadás a bevételből hány nap alatt térül meg.

A könyvkiadás pénzbeli támogatása

A fő kérdés az, hogy a donátorok (non-profit szervezetek, magánszemélyek, vagy akár vállalkozások) által, az új könyvek előállításához hozzájáruló összegek fizetése milyen formában formában történik, az adományozó és a kiadó közötti megállapodások milyen gazdasági (számviteli és adózási nyelv szerinti) eseményként kezelhetők.

A donátor oldaláról tekintve: magánszemélyek, non-profit szervezetek cél szerinti tevékenységi körükben szabadon adhatnak át pénzeszközöket. Az üzleti szférában működő vállalkozások esetében az ellenérték nélküli pénzeszköz átadást legalább a társasági adó törvény érinti. Náluk néhány feltétel teljesülése esetén lehet a pénzátadás elismert ráfordítás, egyébként az összegre jutó adót adóalap növelő tételen keresztül meg kell fizetni.

A támogatások alapelve: nem lehet ellenértéke igénybevett szolgáltatásnak, sem termékek átvételének. Nem kapcsolódhat hozzá ellentételezés. (Nem jelent ellentételezést a támogatás céljának megvalósításáról szóló szakmai és számszaki beszámoló.)

Ezzel szemben a szponzorálás már az Áfa törvény szerint is rendes, elfogadott gazdasági tevékenység. A szponzorált kiadó ellenszolgáltatása a szponzor hirdetésének megjelenítése, logójának feltüntetése. Részéről ez szolgáltatásnyújtás, de akár a megjelenő műből példányok átadása (termékértékesítés) is kapcsolódhat hozzá. A könyvkiadónak erről számlát kell készítenie, mégpedig 27% Áfával. A kapott bruttó összeg egy része így elvész. Viszont az adományozónál a kapott számla nettó összege elismert ráfordítás lesz.

Ebből is látszik nem mindegy, támogatási vagy szponzorálási tartalmú szerződést köt a kiadó és a pénzátadója. Ha a pénzátadó szervezet könyvelője számlát kér, az csak termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódhat (ld. Áfa törvény!), akkor eldőlt a kérdés, szponzorálásról van szó. Nem árt tisztázni a feleknek szerződéskötés, megállapodás előtt. (Támogatás esetén ki lehet állítani számlával egyenértékű számviteli bizonylatot is, ennek azonban nincs Áfá-val kapcsolatos szerepe.)

De térjünk vissza a profitorientált vállalkozások közötti egymásnak támogatásként átadott pénzeszközök esetéhez. Az átadó akkor mentesül az említett társasági adótöbblet fizetése alól, ha nyilatkozatokat szerez be átvevőtől. Az állam biztosra megy, nem akar adóforintokat elveszteni ezért:

  1. a dotált vállalkozás előre nyilatkozik arról, hogy a támogatás (nála egyéb bevételként könyvelendő) nélkül sem lesz veszteséges. NYILATKOZAT’1
  2. a társasági adó bevallása (követő év május 31-e), és rendezése után nyilatkozik arról, hogy a támogatásra jutó adórészt is megfizette. NYILATKOZAT’2
  3. Bemutatja mérlegét, melyből kitűnik, hogy nyereséges. NYILATKOZAT’3

Hát ez túlzás egy kissé. Természetesen nem értem ide a közhasznú szervezetek támogatását, ők a közhasznúsági besorolásukról adnak igazolást, és ez elég.

Szerzői jogdíjak – apró, kellemetlen változások 2019-től

Az évnyitás pozitív híre, hogy a nyugdíjasok nem lesznek biztosítottak, és munkaviszonyban szerzett jövedelmükből csak jövedelemadót kell vonni, járulékokat nem, továbbá a munkáltató nem fizet utánuk szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást. Így a nyugdíjas munkavállalók (teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak ide tartoznak, de nem tartozik ide az un. egyéb, megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy!) a bruttó bérköltség – 85%-t vihetik haza.

A szellemi munka robotosainak adózása azonban már nem részesült ebben az ajándékban. Korábbi bejegyzéseimben itt és itt bemutattam az adózásukat a Felhasználói Szerződés alapján jogdíjat szerző magánszemélyeknek. Nos ők továbbra is fizetik munkavégzés esetén a járulékokat, amennyiben a jövedelemadó alapjuk magasabb napi 1490 Ft-nál. A kifizetők pedig a megszűnő egészségügyi hozzájárulás helyett 19,5% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást fizetnek a kincstárnak.

Az addig rendben van, hogy megszűnt a 0,5 százalékos évenkénti nyugdíjemelés, és a nyugdíjas nem biztosított a munkája alapján, de miért nem lehetett ezt elvet az összes nyugdíjat kiegészítő önálló és egyéb jövedelmekre alkalmazni? A szociális és szakképzési hozzájárulás kiterjesztése ezekre a jövedelmekre (a korábbi EHO – val szemben) 1,5 százalékkal növekvő terhet tesz a jogdíjakat amúgy is nehezen fizető könyvkiadókra.

Egy nyugdíjas szerző, szerkesztő, fordító ha éves szinten 1 millió forint bevételt tud szerezni, és annak fele munkavégzéssel jár akkor az állam az alábbi jövedelmeket kaphatja: 1. Személyi jövedelemadó 15 % 135.000 Ft

2. Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék 18,5% 83.250 Ft

3. A kifizetői adók 21% 189.000 Ft

Ajándékkönyv, TP, ingyenesen átadott könyv

Karácsony tájékán különösen aktuális ez a kérdés, de a könyvkiadók hiába  vártak valamilyen gesztust évek óta  az újévi adózási szabályoktól, most sem történt változás. A tisztelet- és köteles példányok, az üzleti ajándékként, vagy reklám, marketing célú felhasználásra átadott könyvek adót kell fizetni. Nézzük, hát sorra  az előírásokat.

Mentes a személyi jövedelemadó alól a magánszemélyeknek juttatott  árengedmény, és bármilyen árura vonatkozó visszatérítés, vagy kedvezmény, amennyiben széles körben nyilvánosan meghirdetett, és nem sorsolás eredménye. (Szja. tv. 1.sz. melléklet 8.14. pont) Ugyancsak itt szabályozott az áruminta mentessége is, bár a könyveknél nehezen értelmezhető, hogy a termék tartós használatra nem alkalmas kisebb része.

Maradva a személyi jövedelemadónál egyes meghatározott juttatásnak minősül a csekély értékű ajándék, a reprezentáció és üzleti ajándék, az üzletpolitikai reklám célú juttatás. A jövedelemadó és kapcsolódó szociális hozzájárulási adó alapja a juttatott könyv árából (szokásos piaci érték) a magánszemély által meg nem térített részének  1,18-as szorzóval emelt összege. Kifizetői adóteher könyvár*0,4071.  (A dolgozóknak adott – a csekély értékű ajándékot meghaladó juttatás munkabérként adózik.) ld.:Szja.tv.69 és 70§.

A társasági adó törvény az ismertetett, SZJA tv. szerinti adózó jövedelmeket elismert költségnek tekinti. Elismert költség továbbá a közhasznú szervezetnek nyújtott könyvadomány, annak igazolása alapján, továbbá a jogszabály által előírt juttatás. Ez utóbbiak  lehetnek  a köteles példányok. Az ide tartozó könyv átadások nem képeznek adóalap növelő tételt, miután a beszerzési, előállítási értékük egyéb ráfordításként könyvelt. Tao.tv. 3.sz. melléklet  B) rész.

Nem közhasznú szervezetnek átadott könyvjuttatás akkor mentes a társasági adó alól, ha a támogatott szervezet, cég igazolja, hogy bevételként elszámolta a kapott könyvértéket, azt leadózza (azaz a juttatás nélküli adóalapja sem negatív), vagy nem végez vállalkozási tevékenységet. Itt előzetes és utólagos nyilatkozatokra van szükség könyveket átvevő szervezettől.  Tao.tv. 3.sz. melléklet  A) rész, 13.pont.

Végül nézzük az Áfa törvény előírásait az ingyenesen átadott könyvekre. Csak a közcélú adomány és áruminta a kivétel, az összes többi magáncélra átadás, ingyenes átadás termék értékesítésnek minősül, adófizetési kötelezettséggel jár, amennyiben a beszerzés vagy előállítás adólevonási joggal bíró szervezetnél történt. A kiadók többsége ilyen. (ÁfA tv. 11.§). A forgalmi adó alapja a termék beszerzési / előállítási értéke. (Áfa tv. 68.§)

Mint láthatjuk az ingyenes könyvátadáshoz az esetek többségében személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó vagy ezek helyett társasági adó fizetés tartozhat, és ilyen esetekben megjelenik az Áfa fizetési kötelezettség is. A 2019. évi törvényekben ilyen értelemben kedvező változás nincs, sőt már a könyvutalvány ingyenes átadására is vonatkoznak ezek a szabályok.

A könyvutalvány Áfa 2019

Fontos változás lép életbe az ÁFA törvény nyári módosítása alapján 2019. január 1-től. Eddig a vásárlási utalványok, mint készpénzhelyettesítő eszközök szerepeltek, azaz termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének tekintettük őket, vagyis  kibocsátásuk, vagy beváltásuk nem járt adókötelezettséggel.

Szerepük felértékelődött. A könyvutalvány, új terminológia szerint egycélú utalvány, ami annyit jelent, hogy rögzített milyen termékkörre váltható be (könyv, 5%-Áfa, magyar könyvesbolt). Könyvutalvány kibocsátása, átruházása, ingyenes átadása a törvény 18/A §-a szerint könyvek értékesítésének felel meg, azaz termékértékesítés fizetendő Áfával. Számlakiállítási és adófizetési kötelezettséggel jár, amelyet a bevallásokban is szerepeltetni kell. A jó hír viszont az, hogy az utalvány beváltásakor a vásárló felé történt termékátadás nem lesz adóztatandó ügylet. (Persze, ha a vásárlási érték nagyobb, mint a beváltott utalványok értéke, a különbözet már adóztatandó, azaz csak erről a részösszegről lesz  kötelező  a számlakiállítás ).

Tovább bonyolítja az adóügyeinket, ha a beváltás nem az utalványt kibocsátó cégnél történik. Ekkor a beváltó az utalvány összegének megfelelő termékértékesítést számláz az utalványt kibocsátó cégnek. Így tehát a beváltónál előfordulhat, hogy egy könyv értékesítésről két részszámlát is kiállítani lesz köteles. A kibocsátó felé a beváltott utalvány összegéig, a vásárló felé a pénzzel kifizetett különbözetről. 

Ki mit nyer ezzel a szabályozással? 

Az állam előre beszedett adót, hiszen lehet hogy az utalványok egy része későbbi vásárlásokban ölt testet, vagy soha nem is lesz beváltva. A boltok, a pénztárgépes rendszerek, számlázóprogramok még bonyolultabbá válnak, hiszen nem lehet direkt módon a készletcsökkentést, és értékesítést összekötni.  Az adózási és pénzügyi adminisztrációs feladatok nőnek, bürökrácia növekedés történik egyszerűsítés helyett. A számviteli kezelésről ne is beszéljünk, mert az utalvány eladásért beszedett összeg nem lehet más mint vevőktől kapott előleg.

Van azért egy kiút: minden változatlan marad, ha többféle (Áfakulcsokban is eltérő) termékre bocsátunk ki un. többcélú utalványt.

A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 2. rész a romlás jelei

A gazdálkodás egyensúlyának felborulását sok tényező okozhatja, vannak külső és belső kiadón belüli okai ennek. Ebből emelek ki néhány jellemző tényezőt. Minél előbb ismeri fel a kiadó ezeket a jeleket, annál könnyebben tudja a működési egyensúlyát helyreállítani.

A készletnövekedés tartóssá válik, és nem követi az árbevétel megfelelő arányú növekedése. Ezt több mutatóval is lehet elemezni, többek közt:

  • a megtérülési és forgási mutatók romlanak (árbevétel/átlagkészlet, értékesítés közvetlen költsége/átlagkészlet),
  • a kiadó raktárában növekvő- és a bizományosoknál lévő készletek csökkenő aránya a teljes kiadói készleteken belül,
  • korosított készletlista értékelése, az immobil (már partnerektől teljesen visszáruzott) készletek növekvő aránya, selejtezések hiánya,
  • az egyes könyvek értékesíthetőségét kalkulációkkal lehet tervezni, és utólag is szükséges értékelni, ha a kiadó termékválasztéka ebből a szempontból romlik, az is bevételkiesést és készletnövekedést okozhat.

Mindezt cikkenként, cikkcsoportonként is érdemes áttekinteni a helyes következtetéshez. Az évenkénti valódi leltár hiánya és tagolatlan nyilvántartások, valamint a készletérték fiktív  emelésével előállított mesterséges eredmények akadályozzák a gazdálkodás felborult egyensúlyának felismerését.

A közelmúltbeli Könyvbazár ügy rávilágít arra, hogy a vevőállomány növekedése nem fizető partnerekkel szintén pénzhiányhoz vezet, és később az értékvesztés ill. követelés kivezetésekor az eredmény csökkenés is beáll. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy:

  • új szerződés kötésekor nézzük meg a partner anyagi helyzetét (pl. ingyenesen lekérdezhető mérlegeiből a tőke, pénzeszköz fedezet és likviditás mutatók alapján)
  • a fizetés késésre, elmaradásra azonnal reagálni kell, visszáruztatással, árukiadás leállításával. Szükség esetén nem kell visszariadni a jogi lépésektől sem.

Ha a vevőállomány aktualitását biztosító intézkedések elmaradnak, az  a csőd felé tereli a kiadót. Késő a mérlegből értesülni arról, hogy a magas vevőállomány által biztosított nem valós eredmény – hiszen nem történt értékvesztés, vagy hitelezői veszteség leírása – pénzügyileg nem sokat ér, a kiadónak nincs pénze.

A szállítóállomány növekedése – eladósodás a nyomdák, szerzők felé – szintén jelzés a pénzügyi gondokra. A lejárt tartozások arányának növekedése, vagy a fizetési késedelmes napok számának növekedése jelzi a gondokat, és nyilván nem lehet tartósan erre játszani.

Az újdonságok várható, vagy elért bevételhez viszonyított előállítási költségszintjének növekedése, a hozam csökkenése is eredményromláshoz, és pénzhiányhoz vezet.

Ne feledkezzünk meg a rezsi költségek indokolatlan növeléséről sem (a menedzsment juttatásai), másrészről pedig a csökkentésük címén az adminisztráció kiszervezéséről. Utóbbival gyakran együtt jár, hogy a valóságos gazdasági helyzet elemzéséhez adott időben szükséges információ nem áll rendelkezésre. Mindkét jelenség káros.

Mindezeket a kontrollokat egy kiadó normális működésébe célszerű beépíteni, és akkor  folyamatosan értékelni lehet a gazdálkodás romlását, vagy javulását.