A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 1.rész Az egészséges kiadói működés

A következő három blogom témája a pénzügyi csődhöz vezető jelek felfedezése, illetve megszüntetése külső források bevonása nélkül. Ehhez persze ismernünk kell az eredményes működés receptjét. Sok kiadó vezető hisz abban, hogy a készülő új  könyvek,  új projektek, esetleg több marketinggel jobban értékesülnek, és az átmeneti nehézségek megszűnnek. Ez ritkán szokott bejönni.  Az eredményes és operatív gazdálkodásból eredő pénztöbbletet is hozó könyvkiadói működést az alábbi modellel fejezhetjük ki:

Pénzbevételek –   tárgyévi előállítási költségek – rezsi költségek – készletváltozás   >     osztalékigény vagy adózott eredmény igény

Ha  figyelmesen átgondoljuk az összefüggést, három az éves mérleg nyitó és záró oszlopából származó különbözetet is találunk:

a.) Árbevétel +/- vevők állományváltozása = Pénzbevétel (csak a működésből eredő!)

b.) Kifizetett könyvkiadási ráfordítások +/- szállítók állományváltozása = tárgyévi előállítási költségek  (a rezsiköltségeket időszakonként állandónak tekintve!)

c.) Készletek változása, ha csökken az pénzbevételt jelent, ha nő az készletben  lekötött pénzt.

Ha a fenti képlet teljesül – eltekintve a befektetési, tőke, és hitelműveletek pénzügyi hatásától, azt mondhatjuk, hogy a könyvkiadási tevékenység pozitív pénztöbbletet, és eredményt termel. Persze természetesen több tényező is van, amit itt elhanyagoltam, de úgy gondolom, hogy rendes gazdálkodás mellett hatásuk nem jelentős (pl. egyéb követelések, adó- és járuléktartozások, értékcsökkenés, időbeli elhatárolások változása).

 

 

 

 

Számlázás vagy selejtezés?

A Könyvbazár ügy kapcsán a kiadók egyrészt elszenvedik, hogy a kapott fogyásjelentések alapján kiállított számláik nem lesznek kifizetve, másrészt a bizományba adott készlet egy része nincs meg. Amikor a visszáruk lezárulnak, és az újra nyíló boltok leltárai feldolgozásra kerülnek, a kiadók akkor tudnak majd teljes kárértéket megállapítani.

Felmerül a kérdés, hogy a bizományosnál keletkezett készlethiányt (aminek oka lehetett például kozmetikázott fogyásjelentés is) a kiadók számlázzák-e le.

Én ezt nem javasolom. Ennek egyik oka, hogy  a 1,5-2,5 milliárd forint értékű 2016 év végi könyvforgalomból,  a mai napig egy árva forint sem került kifizetésre. Az állam sem kíván helytállni. A perek évekig húzódhatnak. A Könyvbazár Kft-re valószínűleg felszámolás vár.

Minden számla kiállítás rövid időn belül fizetendő Áfa kötelezettséget von maga után, tehát várható vevői nem fizetés esetén is a kiadó az államnak befizet. Lesz a kiadónak egy további behajthatatlan követelése, amit majd veszteségként le kell írni, beleértve az Áfa részt is.

Az értékesítésről kiállított számla (könyvelési módszertől függetlenül) a készlet csökkenését  jelenti, azaz a számlázott hiányzó készlet kiadónál nyilvántartott értéke értékesítési költségként jelenik meg. Igazán – bevétel hiányában – ez a veszteség.

Egyszerűbb, ha a készlethiányt a kiadó selejtezi. Eredmény szempontjából ugyanott vagyunk.

Bizonytalan realizálású bevétel és követelés kezelése a 2016 évi záráskor

A Matyi Birodalom összeomlása vagy válsága kapcsán nyilvánosságra került – kiadóknak írt, Matyi Dezső által szignált –  Könyvbazár Kft. levélből világossá vált, hogy a november, decemberi értékesítés után járó bevételek, és a lejárt követelések nem lesznek kifizetve. A 2016. évi mérlegbeszámoló készítésekor a számviteli törvény kötelezi a vállalkozásokat a vevői követelések értékelésére.  Mindig probléma szokott lenni, és nem a könyvelő dolga eldönteni, hogy a tartósan lejárt, vagy jelentős követeléssel kapcsolatban:

  • éljünk-e az értékvesztés képzési lehetőséggel,
  • elszámoljuk -e hitelezési veszteségként, vagy behajthatatlan követelésként kivezessük

Az alapvető különbség, bár mindhárom lehetőség az eredményt csökkenti, az hogy:

  •  üzleti érdekből saját döntés alapján történő végleges leírás szabad, de társasági adóvonzata lehet (csak a kapcsolt vállalkozások között),
  • a behajthatatlanná minősítéshez külső bizonyíték kell, (végrehajtási eljárás, csődbiztos, felszámolóbiztos nyilatkozata a fedezetnélküliségről stb. )
  • az értékvesztés saját becslés alapján képezhető, és visszaírható, adóalap növelő és csökkentő tételekkel érinti meg a társasági adóbevallást.

Ebben a helyzetben azt javasolom a kiadóknak, hogy a Könyvbazárral szembeni követelésükre képezzenek akár 100%-s értékvesztést. Ez ugyan a 2016. évi eredményt rontja, de mentesíti a 2017. és azt követő éveket a valószínűleg bekövetkező behajthatatlanság miatti leírás eredményhatásától.  Pontosan ez az óvatosság számviteli alapelvének értelme, a  ma látható jövőbeni veszteséget a mostani eredmény terhére számoljuk el. (Ha mégis fizetésre kerülne sor, akkor az plusz jövőbeni eredményt jelent!)

Ide másolom a számviteli törvény vonatkozó passzusát:

14§. (8) Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség (az óvatosság elve).

Az értékvesztéssel a számviteli törvény 55§-a foglalkozik, a behajthatatlan követeléseket a törvény 3§ (10) pontja definiálja.

A behajtási költségátalányról utoljára

A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény végre kielégítő rendezését adta ennek a témának (ld. korábbi bejegyzésemet). Egyrészt a hatókör csak a kereskedelmi ügyletekre vonatkozik. Megfordul a kötelezettség keletkezésének iránya, a 40 Euróra a fizetési késedelmet elszenvedő jogosult (az árú szállítója, az eladó) tarthat igényt, és ezt fizetési felszólítással kell jeleznie, a késedelem bekövetkeztétől számított egy éven belül. Ezt a határidőt a korábbi késedelmes ügyletekre is lehet alkalmazni, de  csak a törvény hatálybelépésétől 2016. március 24-től. Az érvényesített költségátalány a kártérítést helyettesíti, abba beszámít, emellett a késedelmi kamat is érvényesíthető. A jogosult igénybejelentése esetén a kötelezett a 40 Eurót egyéb ráfordításként könyveli.

Tehát nem kellett sem a számviteli törvényt, sem az új PTK-t módosítani, az utóbbiban elkövetett hiba miatt, helyette új törvényt alkottak. Most lehet vitatkozni annak értelmén, hogy minden egyes számla késedelmes kifizetése – összegétől függetlenül – maga után vonhat minimum 12.000 forint kártérítést, de végül is nem muszáj vásárolni…..

 

Fizetési késedelem következményei …….

Az értelmetlen előírásokat a gyakorlatban nem hajtjuk végre. Ez történt a késedelmi kamattal és 40 Eurós behajtási költségátalánnyal. A késve fizetés jellemző a vállalkozások többségére, így a könyvszakmára is, a tőkehiányos állapottal összekapcsolva körbetartozások ill. lánctartozások alakulnak ki. A könyvterjesztő, könyvkereskedő, bizományos az eladott áruk után – tisztelet a kivételnek- késve fizet a kiadónak, a kiadó késve fizet a nyomdának, szerzőnek. A lánc végén a kultúra napszámosai állnak, a bérüket, a járó jogdíjakat, megcsonkítva, jelentősen késve kapják meg.

A polgári törvénykönyv (Ptk 6: 155§) bevezette a pénztartozás fizetésére kötelezettnél (szerződéses felek közül a vevőnél) törvény erején nyugvó késedelmi kamat és  a behajtási költségátalány kötelező alkalmazását. A számviteli törvény 2015. évi változása előírta, hogy a szállítóval szembeni kötelezettségként minden esetben a vevőnél automatikusan könyvelni kell ezeket az összegeket, ha akár csak egy napot késik a fizetéssel. (Partnerenként és számlánként!).  Mi is ezzel a probléma?

  • Lehet, hogy a jogosult (akinek tartoznak) nem tart igényt sem a kamatra, sem az átalányra, az üzleti kapcsolat fenntartása érdekében (lásd Pécsi Direkt, Könyvbazár tartozások).
  • A 40 euró pedig abszolút összeg, így egy 5.000 Ft-s számla késve fizetése 12.000 Ft költségtöbbletet okoz, és mint kötelezettség 6 évig nem írható le.
  • A törvényi előírások végre nem hajtása esetleges adóellenőrzésnél mulasztási bírsággal járhat, a könyvvizsgáló pedig megkérdőjelezheti a beszámolót, sok ilyen kimaradt tétel  esetén.
  • A szabályos könyvelés óriási adminisztrációs többletet okoz a vállalkozásoknak. Ez botrányos!

Az Uniós szabályozás pont a fordítottja ennek a helyzetnek, csak a hitelező külön kérésére követelheti, kártérítésként vevőtől ezt az összeget. Nincs kötelezetti automatizmus! Tiltakoztak a szakmai szervezetek, és ennek eredményeképpen a Ptk-t értelmező jogszabályba 2015 júniustól bekerült egy olyan kitétel, hogy ha a fizetésre kötelezett a késedelem alól ki tudja magát menteni, akkor nem terheli automatikusan  a behajtási költségátalány. Kérdezném a jogalkotókat, amennyiben a számla esedékessége utáni fizetés tény – milyen kimentés képzelhető el? Márpedig a hazai vállalkozások között a fizetési késedelem általános jelenség.

Ez a helyzet most, jól jellemzi a jogalkotásunk minőségét. Várunk a számviteli törvény megfelelő módosítására, és örülünk ha egy két hónap késéssel a bevételek be is folynak.

A könyvszakma legnagyobb anomáliája a cselekvésképtelenség

A héten megnyíló budapesti könyvfesztivál előtt alaposan felkavarta a könyves közéletet Szabó Tibor Benjámin nyílt levele, amit az  az országgyűlés Kulturális Bizottsága elnökének, L. Simon Lászlónak írt. Itt olvasható.

Matyi Dezső, a legnagyobb terjesztő cég az Alexandra vezetője valóban a jelenlegi krízis előidézője. De a könyvkiadók éveken keresztül  látták ezt a helyzetet, tudták azt hogy előbb – utóbb valamilyen összeomlás be fog következni. Keserű dolog egy piaci alapon működő szakmának külső segítségért folyamodni. L. Simon László nem sokat tehet, hiszen az elmúlt években mind kiadói, mind terjesztői oldalról hiányzott az önkorlátozás, az összefogás a közös érdekekért. Megállítása annak a folyamatnak, hogy kiadói túltermelés történjen felelőtlen, mindent átvevő és differenciálatlan bizományosi rendszert működtető terjesztők részére, függetlenül a valódi kereslettől.

Miért nem tud fizetni a terjesztő? Lecsökkent a fizetőképes kereslet a válság hatására, megnőttek a hálózat működési költségei, a kiadók követelései “hátra soroltak” a bankok, az állami adók, a dolgozók, és nem utolsósorban a tulajdonosok követeléseivel szemben.

Miért gyárt hitelből, eladósodásból egyre több új és új könyvet a kiadók többsége? Gyenge lábakon áll a gazdálkodás, az elemzés, a tervezés – mert nincs rá már pénz –  a vezetőik mindig a sikeres új könyvekre vágynak, ami majd helyre hoz mindent. Közben családi méretűre zsugorodnak a kiadók, eltűnik a hazai fejlesztés, romlik a minőség, valódi szerkesztőkre, lektorokra már nem jut, a nyomdák kénytelenek hitelezni, a szerzők  egyre kevesebb jogdíjhoz jutnak.

Ez az öngerjesztő folyamat növekvő készlethegyeket termel. Ott állnak évekig a könyvek a kiadó raktárában, vagy a terjesztőkhöz kihelyezve. A készlet börtönbe zárt pénz – szokták mondani. Csakhogy a túltermelés (a nem a keresletnek megfelelő gyártás) a készlet és a befektetett pénz (vagy az adósság) leértékelődéséhez vezet. Ezt mutatják az  elszaporodott akciók, leárazások.

Így alakult ki a jelenlegi pénzügyi krízis, amiből kilépni csak önkorlátozással lehet, le kell írni az eladhatatlan készleteket és behajthatatlan követeléseket. Ez mehet külön- külön szervezetlenül, a piacgazdaságban előbb-utóbb megoldódnak ezek a dolgok, de mehetne a szakma összefogásával, terjesztők és kiadók megállapodásos önkorlátozásával. Megállapodás lenne szükséges az árrés, a fizetési haladék, a kiadandó címek egyeztetése, a könyvárak csökkentése tárgyában.

 

 

 

Késedelmi kamat új szabályai 2013.07.01-től

Egy tavaszi, még a régi PTK-ra vonatkozó törvénymódosítás alapján félévtől változtak a késedelmi kamat felszámítás szabályai.

  1. A kamat felszámítás kezdő időpontja továbbra is a fizetés esedékességét követő nap. Talán sokan nem vették észre de az Áfa törvény csak a számla keltét, és a teljesítés (adókötelezettség beállásának) időpontját tartja a számla kötelező kellékének. A fizetés esedékessége a szerződésekben rögzítendő. A PTK. követendő normaként a teljesítést követő 30-napon belüli időtartamot írja elő erre. Az ennél  hosszabb fizetési időszak hátrányos a pénztartozás jogosultjára (a termék eladójára, a szolgáltatás nyújtójára), és az ilyen kikötések megtámadhatók. Természetesen ha a számla tartalmazza a fizetési határidőt, az egyértelmű a késedelmi kamat szempontjából.
  2. A késedelmi kamat mértéke a felszámítás kezdő időpontjához tartozó félév első napján érvényes jegybanki alapkamat + 8%. (Korábban +7% volt).
  3. Amikor késedelmi kamatot számítunk, azaz a késve fizetés megtörtént, a PTK. szerint 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalány  is érvényesíthető. Ez utóbbinak Áfa kulcsa nincs, hiszen kártérítés jellegű összeg.

Keresztfinanszírozás és jövőkép

Ezzel a címmel jelent meg új cikkem a Könyvhét folyóirat 2013. év áprilisi számában:

A nyomtatott sajtóban érdekelt szakmai egyesületek 2013 február 28-n közös konferenciát tartottak, részlet a cikkből:

Az említett „Egy hajóban evezünk” konferencia előadói által felvázolt gazdasági helyzetkép nem kedvező.

A válság és a keresletcsökkenés hatására, a papírgyárak és kereskedők forgalma csökkent, amire az iparág résztvevői erőteljes kapacitás-kivonással, tőkeerőt növelő akvizíciókkal válaszoltak. Mindez előrevetíti – a bizonytalanul magas forint árfolyamok mellett – a papírárak emelkedését. A válság előtti években létrehozott nyomdai kapacitás többlet, a diktált minimálbéremelések, a rossz termékdíj szabályozás a műveleti költségek emelkedését okozzák csökkenő kibocsátás mellett. Ugyanakkor az egységesen fellépő kiadói csoportok áralkui megpróbálják a nyomdaárak emelését korlátozni. A hagyományos könyvkereskedelemben magas logisztikai költségek, túlméretezett üzletek árfolyamfüggő fenntartási költségei miatt, 11 veszteséges hónapot 1 nyereséges követ. A lapárusító standokon keresztüli könyvárusítás a kezdeti felfutás után 2011 évtől csökkenő forgalmú. Nem vigasz a lapeladási példányszámok és forgalom csökkenése.  A könyvszakma forgalma 2011 után várhatóan 2012-ben is csökkenni, jobb esetben stagnálni fog.  A könyvkiadókat a fizetőképes vásárlóerő csökkenésén kívül a terjesztőik bizonytalan, romló fizetési gyakorlata is sújtja, amiben sajnos élen jár saját állami kultúrfinanszírozásunk (lásd Márai programok). A kiadók jelentős összegekkel tartoznak a nyomdáknak.

Feltehetjük a kérdést, ilyen környezetben vajon honnan teremthet egy független kiadó az általa értékesnek vélt könyvei kiadásához megfelelő forrásokat, melyek azok a kapcsolódó tevékenységek amelyek a keresztfinanszírozásba donátorként bevonhatók? “

A válaszokat megtudhatják a Könyvhét áprilisi számából.

ÁFA bonyolítás 2013

Azon kis és középvállalkozások (lásd a besorolásról) amelyeknek árbevétele két éven keresztül 125 millió forint alatt marad, választhatják a pénzforgalmi szemléletű adóbevallást. Akkor kell  a számlákban előzetesen felszámított, levonható és fizetendő adót bevallásba állítani, amikor annak pénzügyi rendezése megtörtént. Ez nagyon jó hír a fizetési késedelem miatt sorbanálló vállalkozásoknak, hiszen, amíg vevőiktől befolyó pénzek hiányában nem tudnak szállítóiknak fizetni, addig az Áfát sem kell rendezniük. Persze nem is igényelhetnek vissza. A számlákon viszont fel kell tüntetni a pénzforgalmi adózás jelzését. A normál Áfás adózó cégekre is teljes ez a rendszer,  ha pénzforgalmi Áfás számlát kapnak, az azon szereplő  Áfa levonását csak a kifizetés időszakában tehetik meg.  A pénzügyi nyilvántartó (számlázó, könyvelő) programok Áfa része tovább bonyolódik,erre  kaptak két hónapot a programozók.

A könyvkiadásban szereplő bizományi elszámolás számlái (ismerten  az ÁFA törvény 58.§-a miatt a teljesítési dátum a számla fizetési esedékességével  egyenlő) mellett érvényesülhet a pénzforgalmi kezelés is. A bevallásba állítás a kisebb kiadóknál, és a nekik fizető terjesztő cégeknél a pénzügyi rendezést fogja követni. Ez a bonyolítás csak a pontos fizetéssel kerülhető ki.

Az eddig elfogadott törvényjavaslat tartalmazza azt is, hogy a legalább kétmillió forint általános forgalmi adót tartalmazó számlákról külön részletes adatokat kell beküldeni. Ezzel a bonyolultság tekintetében sikerül felzárkózni a 08-s havi adó és járulékbevallásokhoz.

Ami a legjobban zavar az az adózás végleges elválása a kettős könyvelés alapelveitől. A számviteli teljesítés ugyanis nem változik, az a valódi gazdasági esemény megtörténtéhez igazodik, egyezően a polgári jogi háttérrel.

Messze kerültünk a söralátéttől…