Irodalmi ügynökségek számlázási gyakorlata

Add tovább...

Most hogy a kiadói egyesülés (MKKE) napirendre tűzte a hazai gyakorlat problémáinak megbeszélését, érdemes áttekinteni – az alapoktól indulva – e témakör problémáit.

Szellemi jogok adásvétele, közvetítése szolgáltatás az Áfa törvény szerint, mivel nem felel meg a termék fogalmának. (Áfa tv. 13§. ) Külföldi partnerrel kapcsolatos szolgáltatás nyújtás, és igénybevétel esetén az alkalmazandó forgalmi adó törvényt a teljesítés helye határozza meg. Ha az Magyarországon van, akkor a magyar Áfa törvényt kell a belföldi adóalanyoknak alkalmazni. E szerint  szolgáltatások Áfázásának főszabálya az, hogy a fizetendő adót az azt igénybevevő adóalany állapítja meg, és vallja be saját adóhatóságának (37§. ) Magyar kiadó jogeladása külföldre adómentes emiatt, viszont jogvásárlása külföldi kiadótól fizetendő adót keletkeztet. A szellemi jogok adásvételének kulcsa jelenleg 27%. Természetesen az általános szabályok szerint adózó magyar kiadó,  akár ugyanazon bevallásban, levonási jogával is élhet. Amennyiben a magyar jogszerző fél a vásárolt kiadási jogot továbbadja (mert erre engedélyt kapott a külföldi partnerrel kötött szerződésében), akkor már egy új értékesítési ügylet keletkezik, belföldre 27% Áfával.  Adó alóli mentesség közvetítői tevékenységnél  csak néhány különleges esetben, illetve külföldi teljesítési hely esetében áll fenn (110 §.)

Az hazai  Irodalmi ügynökségek gyakorlata az, hogy a képviselt külföldi eladó fél helyett állítanak ki számlát, amelyen a szerződéses jogdíjak – általában- 90% -a adómentesen, mint jog közvetítése szerepel, 10 %, pedig mint ügynökségi jutalék 27% Áfával. Kisebb tételenként bankköltséget és árfolyam különbözeteket is számláznak.

A jogtulajdonos és jogvásárló köt szerződést, amely felhatalmazza az Irodalmi ügynökséget a Szabályos számla kiállítására és az ellenérték beszedésére. Ugyanakkor az eladó fél kénytelen  adómentes számlát kiállítani jogvásárlója felé, ha az kéri.

Nyilvánvaló, hogy mind a vételár 90% -10% megosztása, mind a dupla számlázás helytelen, nem felel meg az Áfa törvényünk fenti előírásainak.

  • Ha az Irodalmi ügynökség csak a szerződéskötés összehozásáért felelős, akkor jutalékát a jogeladótól kellene kapnia,  követelését oda számlázza. A jogvásárló belföldi kiadó a külföldi fél 100%-s, adót nem tartalmazó számlája alapján fizet és a fentiek szerint adózik. Ez az eset nem zárja ki azt sem, hogy eladó a fizetést az Irodalmi ügynökségre engedményezze. Az ügynökség jogeladást még ebben az esetben sem számlázhatná.
  • Ha az Irodalmi ügynökség – mint valami bizományos – átveszi eladótól az értékesítés jogát, akkor kiállíthat a magyar kiadó felé Áfás belföldi  jogeladási számlát (szintén 100%-ról), majd Megbízó kiadójával elszámol bruttó, vagy nettó módon, ő lesz a külföldi fél számlájának címzettje. Ez valódi közvetített szolgáltatás a számvitel nyelvén, de Áfában máshogy adózik a szolgáltatás igénybevétele, és tovább értékesítése. Ezt erősíti meg a 15. § Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is.

A magyar kiadók figyelmét felhívom arra, hogy csak olyan bankköltséget, és árfolyam különbözetet fizessenek ki, amiről a szerződésben megállapodtak.

Sokszor találkozom az ügynökségek számláin azzal a kitétellel, hogy a tevékenység adómentes, mert a számlakibocsátó ügynökség  – aki a számla fejlécén (Eladóként) szerepel -, más nevében, más javára jár el. Ez már önmagában is ellentmondás. Ha valaki Megbízás alapján más részére számlákat készít, saját magát nem tüntetheti fel Eladóként, oda a Megbízója nevét célszerű felírni.

A könyv nagykereskedelem átrendeződése

Add tovább...

2017 évben a Könyvbazár Kft. felszámolás alá kerülésével végleg befejeződött az elsőségért folytatott harc, amint azt ábránk alább mutatja. A Libri-Shopline csoport piaci részesedése az 50% – t meghaladja.

Az 500 millió forintot elérő bolthálózatot üzemeltető, illetve online kereskedelmet folytató cégek árbevétele 38 milliárd forint. Ha Áfával és átlag 5% árengedmény/ kedvezmény/ akciók figyelembevételével számolunk, a fenti cégek forgalmi értékben mért teljesítménye 2017. évben közel 41,5 milliárd forint, ami 86%-s koncentráltságot mutat – viszonyítva a könyvszakmai egyesülés hivatalos könyvforgalmi statisztikájához -, a maradék 14%-on osztoznak a független kereskedők, bolttal, web-áruházzal, és csomagküldő szolgáltatással rendelkező könyvkiadók közvetlen értékesítései. (A 2010 -2013. évek bevételei, még a tankönyves bevételeket is tartalmazhatják, amennyiben nem külön cégekben történt az ellátás.)

A kiadói oldalról számított 2017. évi forgalmi érték 47,8 Mft, (összetétel ábrákban), 171 kiadó adataiból állt össze, amelyből 1 milliárd forintot elérő kiadók száma 14.  A könyvkereskedelem ilyen centralizáltsága független kiadók oldaláról nézve egészségtelen, a folyamat a kiadók felvásárlásához vezethet csak, illetve kisebb kiadók jelentősebb felfutást nagykereskedelmi partner nélkül nem tudnak véghezvinni. A bizományi rendszer nem biztosít számukra pénzügyi biztonságot.

Online számla adatszolgáltatás – a számlázó felelőssége

Add tovább...

Korábban írtam erről, a pénzügyesek nyaralását akadályozó július elsejei (vasárnap!) éles indulásról. Most pragmatikusan tekintsük át, miért is felel a számlát elkészítő adózó, illetve munkatársa:

  1. A partner helyes adatai (név, cím, adószám). Magánszemélynek készülő számla nem adható fel. Célszerű a számlázó programok partnertörzseit megtisztítani, főleg a helyes élő, belföldi adószámok tekintetében.
  2. Az automatikus számla beküldés utáni  Nav feldolgozás eredményét figyelni kell, OK – nyugtaüzenet, rendben van. Tennivaló a Figyelmeztetés “WARNING” és “ERROR” esetén lesz. Ha nem sikerül technikai okok miatt a beküldés, akkor jelen állás szerint a NAV-val is és számlázóprogram készítőjével is fel kell venni a kapcsolatot, hiszen ennek automatikusan és gyorsan kellett volna megtörténnie, és csak utána kezdődik a NAV általi feldolgozás!
  3.  A NAV nem kulcsonkénti adóalap és Áfa összesen adatot  kap egy számláról, hanem a számla összes tételsorának adatát. Sőt, ha egy számla utólag helyesbítésre kerül, a programok biztosítják a számlaláncolat (előző számla, helyesbítő számla, érvénytelenítő sztornó számla) tételsorainak beküldését! Csak szabályosan, tételsorosan  módosított / érvénytelenített számla lesz elfogadható a NAV feldolgozásában.  Tehát  biztos szerződéses és teljesítési  alapon álló tételeket érdemes számlázni, elkerülve a sztornókat, vagy helyesbítéseket. Addig amíg a számlakészítés nincs lezárva, véglegesítve szabadon lehet javítani, de lezárás után már elmegy a NAV adatszolgáltatás, és a javításra a fentiek vonatkoznak.
  4. Nem kell beküldeni:  a díjbekérőket, proforma számlákat, nyugta helyett kiadott számlákat, kézzel írt számlákat nyomdai számlatömbből (utólagos rögzítésüek).

Az informatikusok megoldják a feladatukat, képessé teszik a számlázóprogramokat a NAV online számlafeladásra. De az igazi feladat az előírásoknak megfelelő, helyes számlázás lesz. Ehhez az Áfa törvény részletes ismerete szükséges, de megállapíthatjuk, hogy az túlságosan bonyolult, és nem ad egyértelmű segítséget a számlázó munkatársnak, amikor döntenie kell egy-egy számla lezárásakor. A felelősség mértéke 500 ezer Forint bírság.

Igaz ugyan, hogy most csak a 2018.07.01 után készült 100 ezer forint Áfá-t meghaladó számlák érintettek kötelezően, de a jövőt tekintve ez a határ a nullához fog közelíteni.

Ha minden számla teljes tartalma bemegy azonnal az elkészülte után, akkor is csak az ugyancsak beépített adatexport funkció válik feleslegessé. Az Áfa bevallás NAV általi elkészítése csak álom az ÁFA európai rendszerének átalakítása nélkül, hiszen:

  • levonási joggal a számlabefogadó tetszése szerinti bevallási időszakban élhet,
  • a kézi számlázás, nyugta nem szűnik meg,
  • a havi, negyedéves, éves bevallók számlái nem párosíthatók (egy időpontban adott kapott számlák ugyan lekérdezhetők, de bevallásra nem alkalmasak)
  • a speciálisan adózó tételek kezelése is kérdéses.

Magyar könyvek 2017

Add tovább...

Május végén megjelent a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének könyvforgalmi adatsora, és június elején a KSH is közzétette a 2017-ben kiadott füzetek és könyvek (címszám, példányszám ) éves statisztikáját. A kép kissé ellentmondásos, bár hozzá kell tennünk, hogy a MKKE adatai nem száz százalékosak. Ezek a számottevő kiadók többségének önbevallásán nyugszanak, másrészt a forgalmi érték nem számviteli, pénzügyi kategória az alkalmazott árrések, árengedmények miatt.

A könyvforgalom növekedése 2 % 2016-hoz képest, értéke 47.835 millió forint. (A hivatalos fogyasztói árindex – infláció 2,3% volt 2017-ben.)

A megjelent művek száma 10.719 cím, mintegy 17.671 ezer példányban. Mindkét mutató csökkenést mutat 2016-hoz képest.

A fenti adatok az államosított tankönyv kiadási, értékesítési  számokat nem tartalmazzák.

A részletekről itt tájékozódhat.

Június – felkészülés az online számlaadat beküldésre

Add tovább...

A könyvkiadók általában rendelkeznek márkabolttal, web-áruházzal, és fogyásjelentéseik után számláznak a kereskedőknek is. Igaz, hogy a jelenlegi, július elsejétől érvényes online adatszolgáltatási határ 100.000 Ft Áfa, és ezt a könyvek 5%-s kulcsa mellett kétmilliós nettó számlaösszegnél lépjük át, de a NAV terveit tekintve, a jövőben csökkenni fog ez a határ, akár nulláig is, azaz minden kiállított számláról kell majd adatot szolgáltatni. Célszerű már most ennek megfelelően módosítani a számlázóprogramokat.

Foglaljuk össze, milyen módon értékesíthetünk, hogyan bizonylatoljuk ezt.

  • NAV-hoz bekötött pénztárgép által kiállított nyugta, illetve számla révén. Utóbbi a pénztárgép adatszolgáltatásának része, nem kell az online számlafeladásban szerepelnie, akkor sem, ha utólag berögzítik a pénzügyi rendszerbe.
  • Nyomdai úton előállított kézi számlatömb révén. Itt az Áfa határt átlépő számlákról a NAV által biztosított elektronikus felületen szükséges 5 napon belül (nagy értékű számláknál 1 napon belül) adatot szolgáltatni.
  • Számlázóprogrammal (-modullal) előállított gépi számláknál online azonnali adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás akkor indul, amikor a számlakiállító véglegesíti, lezárja a rögzítést. Utána már a számla  adatai csak másik bizonylattal javíthatók (sztornó számla, számlával egyenértékű okirat, stb.).

A számlákra vonatkozó adatszolgáltatás alól kivételek a magánszemélyek, a külföldi vevők, a belföldi fordított adózás számlakiállítója, a felvásárlás jellegű különbözeti adózás érintettjei.

A magánszemélyeket itt ÁFA szempontjából kell vizsgálnunk, aki nem vállalkozó, de önálló tevékenysége bevételeiről számlát állít ki, és nem alanyi (vagy tárgyi) adómentes, arra is vonatkozik az online adatszolgáltatási kötelezettség, ha az Áfa összege átlépi a határértéket.

 Az ilyen magánszemélyek adószámmal rendelkeznek, szemben a többi nem adóalany magánszeméllyel, akinek csak adóazonosító jele van. Szerzők, fordítók, szerkesztők figyelem, mert az adatszolgáltatás elmulasztásának jelentős bírsága lesz.

A pénztárgépes adatszolgáltatás a lakossági – kiskereskedelmi értékesítésre vonatkozik (kivéve a csomagküldő szolgáltatást, amiről számlát kell készíteni). Azonban léteznek vegyes szituációk, amikor amikor kiadó, vagy nagykereskedő közvetlenül nem adóalany magánszemélynek értékesít gépi számlaadás mellett. Ezekről a forgalmakról külön bevallást kell készíteni a NAV-nak (PTGSZLAH).

Az online adatszolgáltatásért való felelősség nem a programozókat terheli, hanem a számlakiállító belföldi adóalanyt. A tartalmi kérdések, mint az érvényes adószám, helyes cégnév, a számla tételeihez tartozó helyes adókulcsok választása, amúgy sem háríthatók tovább.

A semmi bevallása, májusi meglepetés – REKNYIL

Add tovább...

Ismeretes, hogy a 100 millió forintot hirdetési bevételt el nem érő reklámközzétevőknek nem kell megfizetniük a 2017. július 1-től esedékes 7,5 százalékos reklámadót, és ha nem kell fizetniük, azt bevallani sem kell. (2017 június 30-ig az adókulcs 0% volt). Azonban a második félévi adómentesség de minimis támogatásnak minősül. Erről be kell küldeni a REKNYIL nevű elektronikusan elérhető nyomtatványt.

Mindezt a NAV május 9-n kiadott 2018-ra szóló tájékoztatójából tudjuk meg. Aki már beadta társasági adóbevallását, és esetleg más de minimis kedvezményt is igénybevett (például társasági adókedvezményt), az újra számolhatja túllépi -e az EU-s korlátot, ami három évre 200.000 euró. Bár a hatályos reklámadó törvényben szerepel, hogy a de minimis támogatást jelent az adómentesség, de a NAV tájékoztató nem szól arról, hogy a fenti nyomtatványt 2017-re is alkalmazni kell-e. Adószakértők szerint igen, de jobb lett volna a társasági adóbevallást bővíteni egy kockával, mint plusz munkát okozni.

Új Hír: a 2019 nyarán meghirdetett gazdaságvédelmi akcióprogram felfüggeszti a reklámadót 2021-ig, 0%-s kulcs általánossá tételével. Ennek hatásáról a de minimis támogatásokra, ill. fenti nyomtatványra a törvény szöveg végleges kihirdetése után tudok nyilatkozni.

Pénztermelő könyvkiadás

Add tovább...

Az előző bejegyzésben ismertettem egy egyszerű számítási módot, hogyan lehet meghatározni adott könyvhöz tartozó olyan eladási határárat, amely felett pozitív pénztöbblet érhető el egy időszakban ( a megjelenéstől számított egy éven belül).

Határár = önköltség * kiadóra és könyveire jellemző szorzó (p) . Elemezzük a szorzót alakító tényezőket:

  • az eladott és gyártott mennyiség viszonya (a készlet forgása, f-el jelöltük) fordítottan arányos a határárral. A nagyobb éven belüli fordulat (pl. 0,5 helyett 0,75) csökkenti a határárat, vagy több könyv esetében a pozitív cash-flow elérését biztosító, un. árbevételi igényt. Amennyiben az időszak elején rendelkezésre álló nyitó készletet is figyelembe vesszük, a forgási mutató számítása bonyolultabb lesz.
  • az árrésből képzett (1 -a)/1,05 résztényező jelentése nem más mint a kiadó forgalmi értékből visszaszámított átlagos bevételi szintje. Ez minél magasabb, annál alacsonyabb a pozitív finanszírozási ár, illetve bevétel. Az egyik véglet itt a terjesztőnek kizárólagos értékesítési jogot adó kiadó viszonylag magas árrésért, de cserébe mentesül a logisztikai költségek nagy részétől, viszonylag alacsony rezsivel működhet. A másik eset, hogy a kiadó csak márkaboltjában és Web-áruházában árusítja termékeit, a rezsiköltségei a készletkezelés miatt drágulnak. Igazából ezért e-tényezőt csak a következő tényezővel együtt lehet értékelni. Többcsatornás értékesítés esetén az un. kiadói átlagár meghatározása is kellő körültekintést érdemel.
  • a rezsifedezetből számított (1 – b) mutató jelentése az előállítási költségek aránya a kiadó, vagy könyv árbevételében. A határbevételt befolyásoló fordított arányosság itt is fennáll. Természetesen itt a kiadás nem lehet veszteséges, mert akkor a pénzügyi többlet előállítására vonatkozó kezdeti feltevésünk is helytelen lenne.

Láthatjuk tehát, hogy a határár meghatározása bármilyen egyszerűnek tűnik is, mégis a megvalósítása felszínre hozza a szakma összes problémáját (alacsony forgási mutatók, magas árrések, rezsiviselőképesség az önköltség felett). A tartósan a határbevétel alatt működő kiadók pénzügyi helyzete romlik, miközben a készlet és a kezelési rezsije emelkedik.

A cash többletet biztosító eladási határár meghatározása

Add tovább...

A könyvek többségénél az értékesített példányok a gyártott példányszám alatt maradnak, készlet keletkezik. Természetesen a gyártást egy évnél rövidebb idő alatt ki kell fizetni, az értékesítés bevétele adott műnél több évig elhúzódhat. A megjelenés évében könnyen pénzveszteség keletkezhet.

Mindig izgatott az a kérdés, hogyan lehet olyan árat meghatározni, amely egy időszak (megjelenéstől számított egy év alatt) legalább a pénzügyi nullszaldót biztosítja. Kiindulhatunk az alábbi egyszerű összefüggésből:

Éves cash-flow hatás adott címnél:

Bevétel – rezsifedezet  – előállítás kiadásai > 0

A kiadó bevételét az időszak alatt értékesített mennyiség a keresett eladási ár és átlagos árrés/árengedmény (a),  mint paraméter befolyásolja. Az előállítási kiadás a gyártott mennyiség és előállítási önköltség szorzata.

Gazdálkodó szervezet nem működhet rezsiköltségek és elvárt eredmény realizálása nélkül. Cégszinten meghatározható egy bevételarányos paraméter (szorzó, nevezzük b-nek), amelyet a konkrét egyedi bevételre vetítve megadja a rezsifedezet értékét.

Végül is összefoglalva szükségünk van két általános paraméterre: rezsifedezeti %, árrés%, adatokra : a gyártott és az egy év alatt eladható  mennyiségekre, valamint az előállítási önköltségre (o). Ebből már felírható a fenti összefüggés képlete, és kifejezhető belőle a bevételi részben szereplő keresett eladási ár.

Tovább egyszerűsíthetjük számításunkat, ha a gyártott és értékesített mennyiség viszonyát valamilyen forgási sebességgel fejezzük ki.  Ha a gyártott mennyiség 2000 pld, az egy év alatt eladható 1000 pld, akkor ez 0,5 fordulat/év -nek felel meg. Ha ezt a forgási mutatót (f) is egy általános paraméternek tekintjük, képletünk leegyszerűsödik egy adatra – az előállítási önköltségre (o), és egy az Áfakulccsal kiegészített a három fenti paraméterből képzett összetett paraméterre (p).

Magyarázat nélkül felírva: p = 1,05/(f*(1-a)*(1-b))       

A keresett – egy év alatt pénzügyi megtérülést biztosító – eladási ár: p*o

Példaszerűen: gyártás 2000 pld, éves eladás 1000 pld, előállítási önköltség 300 Ft/pld. Átlagos árrés: 50%, rezsifedezet 40%. Forgás 0,5. Fentiek alapján:  p=7; eladási ár 7*300= 2100 Ft/db.

Nézzük igaz-e: A kiadó árréssel, áfával csökkentett bevétele: 1.000 eFt lesz. A rezsifedezet 400 eFt, az előállítási költségek 600 eFt.

Tehát cash számítás szempontjából a 2.100 forintos eladási ár határárként viselkedik.  Természetesen ez egy kalkulált ár, ami a hasonló könyvek piaci árához viszonyítandó, és nem biztosítja a valódi eladást. Ugyanakkor, ha ez az ár alkalmazható, nem kell aggódni a második évre maradó példányok pénzbeni megtérüléséért, akár le is lehet selejtezni a készletet.

A leltár szerinti könyvkészlet értékelése

Add tovább...

A leltár tételes mennyiségi adatokat, és bekerülési, előállítási értéket tartalmaz. A könyvkiadók esetében a könyv, mint saját előállítású készletelem (késztermék) címenként kerül értékelésre. A főszabály az, hogy ezt az értéket utókalkulációval kell megállapítani, figyelembe véve az összes olyan felmerült és a jövőben felmerülő kiadást, amely:

  • a mű előállítása kapcsán közvetlenül felmerül (jogdíj, nyomdaköltség stb.);
  • az előállítással szoros kapcsolatban van és
  • megfelelő mutatókkal a termékre felosztható (például havidíjas szerkesztő bére és járuléka órabontás alapján). (Számviteli tv. 51. és 62.§-a)

Az egy előállított termékre jutó költséget nevezzük közvetlen önköltségnek. Ezzel az önköltséggel kell a tételes leltár darabszámát beszorozni, és megállapítani a leltározott saját késztermékek főkönyvi könyvelésbe kerülő értékét, mérlegértékét. A szintetikus könyvelésben rá kell állni a utókalkulált készletértékre, az évközi könyveléshez képest adódó eltérést rendezni kell a ráfordításokkal (8-s számlaosztály) szemben.

Tiltott az értékesítési, igazgatási  és általános költségek beállítása az utókalkulációba. Sajnos ennek  következtében a %-s royalty is, mivel az eladáshoz kötődik felmerülése. Azonban az előre fizetett minimum garantált royalty már lehet előállítási költség és a közvetlen önköltség része. Hasonló módon a nyomdaszámlán feltüntetett fuvarköltség is bekerülhet a közvetlen költségek közé.

A kisebb vállalkozások részére – akik mikrovállalkozói beszámolót, vagy egyszerűsített éves beszámolót nyújthatnak be, a számviteli törvény ad egy alternatív értékelési lehetőséget is, amely szerint a közvetlen önköltség megállapítható az eladási árból a még várhatóan felmerülő költségek és kalkulált haszon levonásával. (98. § (b))

Nézzünk egy egyszerűsített példát erre:

Novemberben 2000 példányban megjelenő könyv ára 2000 Ft.  A nyomdaköltség és szállítási költség 550.000 Ft. A külföldi ügynökségnek fizetendő jogdíj 1000 $ (250.000 Ft), és eladásonként 5% royalty, a számla még nem érkezett meg.   Szerkesztők, lektorok, fordítók számlái 300.000 Ft. A kiadó a terjesztővel 50% árrésben állapodik meg. Az előállítási költségek feletti átlagos haszonkulcs 40%. A december 31-i fordulónapi  leltár 1500 db kiadónál és terjesztőnél bizományba adott készletet tartalmaz . (A számításokat Áfa nélkül végzem.)

  1. Hagyományos utókalkuláció közvetlen költséggel: várható alapjogdíj, nyomdaköltség, kiadói költségek:1.100.000 Ft. A közvetlen önköltség 550 Ft/db. Készletérték 825.000 Ft. Értékesítés közvetlen költsége 500 db x 550 Ft/db azaz 275.000 Ft. Értékesítés bevétele 500.000 Ft. Realizált haszon 225.000 Ft ,45%.
  2. Kisvállalkozói alternatív megoldás: eladási ár a kiadónál 1000 Ft. Csökkentve a kalkulált haszonnal (40%) 600 Ft, csökkentve a be nem érkezett jogdíj számlával 250.000 Ft/ 2000 db, azaz 125 Ft-tal, a közvetlen önköltség 475 Ft/db. Készletérték 712.500 Ft, értékesítés közvetlen költsége 237.500 Ft. Realizált haszon 262.500 Ft, 52,5%.

A második esetben a készlet alulértékelt, a realizált  eredmény felülértékelt, de rögtön hozzátesszük, hogy a késve beérkező jogdíjszámla, mint még várható költség a következő év rezsikiadásait fogja növelni. Eltérés oka még a kalkulált – átlagos, vagy tervezett haszon és a tényleges haszon közötti különbség is.

A készletek mérlegértékének megállapításakor lehetséges értékvesztés elszámolása. Erről itt olvashatnak.

A kiadói könyvkészlet leltározása

Add tovább...

Korábbi bejegyzésemben már taglaltam a kiadói leltározás sajátosságait, ami azt is jelenti, hogy a saját márkaboltban és raktárban lévő készlet leltározása mellett, a mérlegkészítés időszakában el kell végezni a bizományban lévő készletek egyeztetés útján megvalósuló számbavételét is.

Most nézzük meg milyen lehetőségek vannak a számviteli törvényben a leltározás elvégzésére. Ezt a törvény 69. §-a tartalmazza. Olyan leltárt kell összeállítani, és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozásnak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. (69. §. (1))

  • folyamatos mennyiségi nyilvántartás mellett, legalább három évente mennyiségi felvétellel kell a vállalkozásnál lévő leltárba bekerülő adatok valódiságát ellenőrizni.  (69. §. (3))
  • nincs, vagy nem folyamatos a mennyiségi nyilvántartás, akkor minden éven szükséges a mennyiségi felvétel. (69. §. (4))
  • az árukészletek esetében – eltérően az előző, saját előállítású készletektől, ahol a leltárt mindig a mérleg fordulónapjának megfelelően kell felvenni, vagy rögzíteni – megengedett a mennyiségi felvétel időpontjának legfeljebb egy negyedévvel történő előre, vagy hátra tolása. Figyelembe véve a mérleg fordulónapig, vagy fordulónaptól történő mozgásokat, a felvett leltárt korrigálni kell a fordulónapra.  (69. §. (5)-(6)). Mennyiségi analitika vezetése nélkül azonban ez a lehetőség nem áll fenn.
  • idegen helyen tárolt készleteknél (bizományba adott készlet) a leltározást egyeztetéssel kell elvégezni. (69. §. (3))
  • A számviteli törvénynek megfelelő folyamatos nyilvántartás a megtörtént készletmozgások teljességének nyilvántartását, és mérlegidőszakok szerinti zártságát feltételezi.

Ebből világos, hogy a leltár nemcsak a mennyiségi felvétellel talált eszközöket tartalmazó tételes nyilvántartás, hanem elfogadható a folyamatosan vezetett készletnyilvántartás zárókészlet adatsora is, kiegészítve a bizományosokkal egyeztetett tárolási nyilatkozatokkal. Azaz leltározás és leltár két fogalom. A mérlegtételeket leltárral kell alátámasztani. A vállalkozók a fenti lehetőségekből történő választást  Leltározási Szabályzatukban rögzítik. A leltár az analitika végső dokumentuma, a főkönyvi könyvelést a leltárral összhangba kell hozni, és csak utána célszerű mérleget készíteni.