Könyvelők: kevesebb nyaralás több adatszogáltatás

Nyári tennivalók, járulékváltozások, többlet adatszolgáltatásokra átállás.

A több százezer kis és mikrovállalkozást kiszolgáló könyvelő-pénzügyes-adóügyintéző szakma nyarát alaposan elrontották a július elsején életbe lépett járulék-, és adatszolgáltatási változtatások.

Gondolok itt a kiállításkori online számlabeküldésre, a bejövő számláknak az Áfa bevallás részét képező 65M adatszolgáltatásra (értékhatár nélkül). Ide tartozik még a TB járulék újbóli bevezetése is. Azon túlmenően, hogy pénzbe kerülő informatikai fejlesztések nélkül gazdaságosan megoldani nem lehet az átállást, vagy körülményes, még rátett a NAV egy lapáttal, a két legbonyolultabb bevallási nyomtatvány (20-08 és 20-65) késve jelent meg csak augusztus elején.

Könnyebbség csak a nyugdíjasok járulékmentesítése – minden jogviszonyukban – ami a jövedelmek számfejtésében egyszerűsítést jelent a kifizetőknek. Honoráriumokkal, eseti megbízásokkal szellemi munkásokat foglalkoztató kiadóknak javasolom, hogy korrigálják az eddig alkalmazott megbízási adatlapjaikat (un. Nyilatkozatokat) amit a szerzőktől, fordítóktól, cikkíróktól bekérnek.

Nem nyugdíjas magánszemély munkavégzése (személyes közremükődése) esetén 18,5% a tb-járulék, amennyiben az egy napra jutó munkavégzési díj meghaladja az 1610 Ft-t. Ez alatt nincs járulékfizetés és egészségbiztosítás sem. A Felhasználói szerződésekben szereplő vagyoni jog átadási díjak (időszakos royaltyk) után sincs járulékfizetés. (15%-s SZJA minden esetben fizetendő a jövedelem után.)

Az Áfa adatszolgáltatással több probléma is van. Ilyenek:

  • nyugtaadás és készpénzes számla egymás mellett. Dupla adatszolgáltatás? Hol találkozik az online pénztárgépes és online számlás adatszolgáltatás, ha majd bevallást készít a NAV nekünk?
  • Ha minden számlát a kiállítócég beküld részletes adattartalommal, miért kell minden bejövő számláról a befogadónak is külön adatot szolgáltatnia? Ha a befogadó negyedéves, vagy éves bevallási kötelezettség alá esik, nagyon sok kis összegű számlája a NAV-nál csak később lesz párosítható az online számlafeladásból érkező számlákkal. Mi van ha az egyik fél non.profit szervezet, és van vállalkozási tevékenysége, esetleg a közös rezsiből a levonhatót arányosítással állapítja meg.

Végezetül a differenciálatlan módon jövőre bevezetésre kerülő KATÁS büntetőadó is sújtja az egy – egy nagyobb cégnek külső, egyéni vállalkozásban, Bt-ben könyvelő, pénzügyeket és adókat intéző szakembereket, hiszen nem fognak kapni havi 250 ezer forintnál magasabb megbízásokat. Ekkora költségért, ami 214 ezer bruttó bérnek felel meg nem fog tudni a megbízó értelmes munkaerőt felvenni.

A könyvszakma és a nemzetgazdasági érdek

A könyvkiadók a bezárt könyvesboltok miatt jelentős bevételkiesésre számíthatnak, március közepétől a veszélyhelyzet és korlátozások megszüntéig. Sőt egészen az év végi szezonális felfutásig, ha tudnak egyáltalán új könyveket gyártatni. A home-officeba és részmunkaidőre kényszerített, csökkentett bérű munkatársaknak akkor jár bérkiegészítő támogatás, ha a kiadó:

  • hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Ezt majd illetékes kormányhivatalok eldöntik, hogy a nyomtatott kultúra – a maga sokszínűségében – nemzetgazdasági érdek -e.

Már a módosított 61/2020 Kormányrendeletnél gyanút foghattak volna a könyvkiadók (itt vannak szektorális adókedvezmények), hogy miért csak az alábbiak szerepelnek benne:

  • alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  • film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
  • napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  • folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14).

A szolárium fontosabb, mint a könyvkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.11). Pedig a szociális hozzájárulás és a járulékok elengedése jól jött volna. Ha a kiadóknak nincs bevétele, és pénze akkor a hozzájuk kötődő alkotóknak szerzőkek, fordítóknak sem tudnak fizetni, hiába az első kedvezmény.

Egyébként a könyvkereskedők se járnak jól. A vészhelyzet elmúltával újraindult könyvesbolti forgalom nem lesz olyan, mint előtte volt. Az olvasók rászoknak a webáruházas rendelésekre, hiszen országosan is 2-4 nap alatt megkaphatják az őket érdeklő műveket, másrészt bármennyire jó is a könyvespolcok kínálatából válogatni, a félsz a másik embertől – hogy elkapunk valamilyen fertőzést – , egy darabig bennünk marad. De mivel az értelmiségiek többsége, már akinek lesz munkája, ezt az évet jövedelemkieséssel viseli el, biztos nem a könyv lesz az első dolog, amire jelentősebb összeget költene.

Vannak még egyéb lehetőségek kormány gazdaságvédelmi csomagjában. Ilyen a szociális hozzájárulási adó 15%-ra csökkentése júliustól. Hát ez nem sok, amikor a lapkiadást a teljes fizetendő adótól mentesítették.

Vagy az egészen kisstílű adóhalasztás, vagy részletfizetés kérése. Miután a most kieső bevétel nem jön később vissza, az eltolt adófizetést a későbbi időszak ugyancsak szűk bevételéből kell majd finanszírozni. Egyébként is csak 5 millió forintig kérhető, de ha egy adónemben 20% adóelengedést kérünk, akkor nem élhetünk a fizetési könnyítésekkel.

Marad NHP Hajrá hitelfelvétel. Sajnos ez is kamatostúl visszafizetendő, még akkor is ha a bérekre és készletekre kérjük, 3 éves lejárattal, forgóeszköz finanszírozási céllal. Sejtem, hogy akinek most is van hitele, ott a bank majd kéri a moratóriumból való kilépését, az új hitelre átváltáshoz. És a bankok veszteséges cégeket nem szívesen finanszíroznak.

Mi tehát az állami segítség nélküli kiadóvezető dilemmája? Munkatársai megtartása, és eladósodás nyomdák, szerzők, külső partnerek felé, vagy a kiadó tevékenységének leépítése. Persze van még egy lehetőség a tulajdonosi kisegítés…

Gyors értékelés – 2019 évről

Lassan előállanak a könyvkiadók évet záró főkönyvi kivonatai, a mérlegtételek pontosítására és mérlegre még egy kicsit várni kell. A vezetők és tulajdonosok számára adható azonban egy gyors értékelés. Mindössze négy mutató bázishoz hasonlított változása válasz adhat arra, hogy a kiadó sikeres, vagy rossz évet zárt. Ezek:

  • nettó árbevétel változása,
  • az eredmény (operativ, vagy bruttó hozam) változása,
  • a készletek változása,
  • valamint a lejárt tartozások változása.

A könyvkiadás egyedi termékgyártás, ezért a cégösszesen-értékben kifejezett változások belső strukturájának felfedése is fontos, a tárgyévben megjelentetett művek fogyása, bevétel és eredménytermelése mennyiben változott az előző évek kiadásaihoz képest, bejöttek-e a prognosztizált előnyök, hasznok, vagy a korábbi évek készleten lévő műveinek leértékelési akciói voltak sikeresek.

Az első két mutatóban visszaesés és készletnövekedés biztos következménye a negyedik “pénzügyi” mutató romlása. (eltekintve a külső finanszírozási források bevonásától).

Ellentétes hatások is lehetnek:

  • bevételcsökkenés eredmény javulása mellett (kibocsátás szűkítés, javuló választék),
  • készletcsökkenés eredmény romlással (kiárusítás, selejtezés stb.)

Viszont ha a bevétel és eredmény növekedett, a készlet és tartozások szinten maradtak, akkor az biztosan sikeres évet jelez. Van olyan nézet is, hogy a bevételnövekedéshez bizonyos szintű, az átlagos forgási mutató által meghatározható készletnövekedés is járul.

Mindenesetre a könyvkiadók vezetőinek javaslom a négy mutató szerinti gyors elemzést, persze természetesen csak akkor, ha a készletet és az eredményt nem a könyvelő állítja be a kérésnek megfelelően.

A Könyvbazár Kft. f. a. közbenső mérlege

Januárban kézhez kapták a döntő többségükben könyvkiadókból álló hitelezők a Matyi Dezső nevével elhíresült fenti cég felszámolási eljárásának első közbenső mérlegét. Ismeretes, hogy a könyvkiadóknak, könyveik 2016. évi eladásából (bizományi konstrukcióban) származó bevételük jelentős része, több mint három milliárd forint értékű jogos követelésük tünt el, a nagykereskedelmi tevékenységet végző Könyvbazár Kft., és az Alexandra bolthálózatot üzemeltető Rainbow Kft. (ugyancsak felszámolás alatt áll) közötti vitában.

Ez a mostani beszámoló – melynek fordulónapja 2019. november 20. – bennem további kérdéseket vet fel.

  • A felszámolás kezdő időpontja 2017. november 20. Közbenső mérleget évente kell készíteni, hol van a 2018-s közbenső mérleg? Nem tudok róla hogy készült ilyen.
  • A mérleg eszközoldalán a Rainbow Kft. f.a. -val szembeni követelés a meghatározó, 4,4 milliárd forint – az összes eszközvagyon 95%-a – ami nincs visszaigazolva. Kérdéses, hogy elismert hitelezője – e a Könyvbazár a Rainbow-nak. Szerintem ilyen követelést a felszámolási nyitó mérlegbe be sem lehetett volna állítani- leírás eredmény terhére -, nem hogy a közbenső mérlegekben változatlanul hagyni. Akkor a valóságnak megfelelően azt mutatná, hogy nincs fedezete a 3,6 milliárd forint visszaigazolt hitelezői igényeknek.
  • Ezek után kérdéses, mennyire vegyük komolyan a 889 millió forint pozítív felszámolási eredményt is.
  • Végül aki ismeri a sztorit, megütközhet azon is, hogy a hitelezői igények között 529 millió forinttal szerepel a Wolf-CRS Kft.

Fentiek a történetben ügyfelem, mint érintett kiadó kapcsán megismert tények mentén kialakult személyes véleményemet fejezik ki. Számvitelhez értő szakemberként szomorúnak tartom, hogy a befejezés ilyen szarvashibáktól nem mentes.

A könyvkészlet helyes mérlegértéke

Közeledik az 2019. üzleti év vége, a leltárkészítés a könyvkiadók egyik legelső új évi feladata, hiszen meg kell állapítaniuk a saját kiadású könyveikből megmaradt készlet leltárral és utókalkulációval megalapozott mérlegértékét. A beállítás egyben módosítja az évközben értékesített saját termékek eredménykimutatásban szereplő értékét is.

Magáról a szabályozásról korábban már írtam, ebben nincs változás (leltározás, leltár kiértékelése). Most csak arról szeretnék eszmét cserélni, hogy milyen mértékben lehet a szerzői jogdíj a könyv előállítási közvetlen önköltségének, és így készlet értéknek a része.

Ismeretes, hogy a kiadási jog szabályos Felhasználási szerződésen keresztül több évre (időbeli hatály) és nyelvterületre (területi hatály) szerezhető meg díjfizetés ellenében. Ez a jog azonban semmilyen eszköz értékébe nem tud bekerülni, tényleges kifizetés, díjfizetés, esedékes számla hiányában, legfeljebb mérlegen kívüli tétel lehet. Ha már történt (vagy a mélegkészítési zárási határidőig történni fog) pénzügyi teljesítés, akkor a következő döntések hozhatók:

  • A számlázott jogdíj és kifizetése befektetett eszközként, szellemi termékként szerepeltethető, ebből a mű első és további tervezett kiadásaira értékcsökkenés számolható el. Fix összegű jogvásárlás esete ilyen, még akkor is, ha külön royalty fizetési rész is szerepel a szerződésben.
  • A fix összegű jogvásárlás összege a kiadott mű előállítási önköltségének a részeként könyvelhető, szerzői jogdíjként, azaz forgóeszköz, készlet előállítás közvetlen költségeként szerepelhet. Nem kifogásolható, hogy az első kiadás nyeli le ezt a ráfordítást, az utánnyomások, további kiadások előállítási költsége alacsonyabb, hozama magasabb lehet így.
  • Hasonlóképpen a befektetett eszközök között kimutatott szellemi terméknek, az adott évben előállított műre eső értékcsökkenése is közvetlen költségként szerepelhet a készletek értékében. Megjegyzem, hogy a Kiegészítő mellékletben a Számviteli politikában rögzített értékcsökkenés leirás módszerét nem árt ismertetni.
  • Végül beszéljünk a royalty típusú szerződéses jogdíjakról. Az értékesítéshez rendelt – kiadó fogyásjelentése alapján – beszámlázott és fizetett royalty csak az értékesítés közvetett költsége lehet, a számviteli törvény 51§(4) tiltó bekezdése szerint. Ha nincs eladás a termékből, akkor nincs ráfordítás, azaz a royalty – mint egyféle jutalék – értékesítéstől függő költségként működik. A fizetés a több éves piacon tartás miatt, több részletben (évente, félévente stb.) történik. Így nehézségbe ütközik a jogdíjnak a mű megjelenéskori aktíválása is, hiszen előre feltételezni kellene az összes várható eladást. Továbbá a royalty százalék alapja a bevétel összege, a későbbi árak változhatnak. Speciális eset viszont a minimum garantált royalty, amit kifizetése után érdemes vagy szellemi termékként, vagy a mű közvetlen költségeként elszámolni, hiszen értékesítés hiányában sem kapható vissza.

Az időbeli elhatárolások helyes alkalmazása a tárgyévben megjelent művekre azt jelenti, hogy a mérlegkészítésig felmerülő fix jellegű jogdíjvásárlásokhoz tartozó kifizetéseket figyelembe lehet venni az előállítási értékben (illetve a szellemi termék értékében), vagy a befejezetlen és félkész termékek értékelésében. A tárgyévi értékesítés bevétele alapján, utólag – a következő évben – fizetendő royaltykat pedig a közvetett költségek közé be kell állítani. Ez több számviteli alapelvnek való megfelelés miatt szükséges. Ilyen a mérlegvalódiság elve, az összemérés elve, időbeli elhatárolás elve.

Visszaigényelhető lesz a KönyvBazár tartozás Áfá-ja?!

Az Európai Bíróság döntései nyomán a tagországok adóhivatalai nem tarthatják vissza a behajthatatlan követelésekre jutó, korábban kiállított számlákban szereplő felszámított Áfa összegeket. Az visszaigénylés útja a vállalkozások számára önellenőrzési bevallás benyújtásával, az eredeti adóalapok csökkentésén keresztűl nyílik meg, 2020 január 1-től. Természetesen egyéb feltételeket is tartalmaz a magyar Áfa törvény:

  • a társasági adó szerinti behajthatatlanságnak teljesülnie kell (csődeljárás, felszámolás, fedezethiány igazolás stb.),
  • csak azon számlázott követelésekre lehet ilyen igényt támasztani, amelyekhez tartozó teljesítési dátum 2016 január 1. utáni,
  • az adós az ügyletek teljesítének időpontjában nem állt felszámolási, kényszertörlési eljárás alatt, nem szerepelt a NAV kiemelt adósok listáján, stb..

Ismeretes, hogy a Könyvbazár Kft 2018-ban felszámolási eljárás alá került, a könyvkiadóknak felé több milliárd forintnyi tartozására nincs fedezet. A 2016. évvégi forgalomhoz tartozó, kiadóknak járó teljes bevétel eltűnt Rainbow Kft és Könyvbazár vitájában, ezek számlái jellemzően 2016 és 2017 évi esedékességűek, és a teljesítési dátum is ide esik. A felszámolónak a kiadók részéről bejelentett követelések két részből állnak. Egyik részét a Pécsi Direkt Kft. 2014-ben kifizetetlen tartozásainak maradékai alkotják, melyeket a hároméves törlesztési megállapodással a Könyvbazár átvett, a kiadók számára előnytelen megállapodással. A másik rész a Könyvbazár új tartozásaiból keletkezett, alapvetően bizományi szerződések alapján, a hazai kiadók számlái szerint. Ne feledjük a különös szabályozást, teljesítési dátum a számlák esedékessége! A törlesztési követelések mögötti, kiadók által számlázott Áfa nem kérhető vissza, nem értelmezhető. Viszont a Könyvbazárnak számlázott ki nem fizetett követelés Áfája visszakérhető lesz. A kiadók jól teszik ha előkészítik ide vonatkozó számláikat, igazolást kérnek a Könyvbazár felszámolójától a fedezet,hiányra, és természetesen tanulmányozzák ezt az új adóintézményt, a törvényi előírásokat.

Könyvre is beváltható ajándékutalványokat

Korábbi bejegyzésemben ismertettem az Áfa törvény 2019. évi újítását, ami szerint az egycélú utalvány – a könyvutalvány – terméknek minősül, eladása Áfázik, (beváltásakor az eladott könyv számláját két részre kell bontani…). A megoldás többcélú utalványok kibocsátása.

Tanulványozva az egycélú és többcélú utalvány Áfa- törvény szerinti meghatározásait, a lényeges eltérés az, hogy a többcélú utalványon több Áfa kulcsú (5%-s, 27%-s) termék vásárlását kell biztosítani. Ez nem könnyen értelmezhető az alábbi esetben:

  • A többcélú utalványt beváltó könyvesboltban csak 5% Áfás könyv kapható. Legalább legyen egy kávé, ceruza, vagy akármi a 27%-osok közül.

Egy másik különbségtétel is fontos. Amennyiben a kibocsátó forgalmazza az utalványát, az elszámolás mindig névértéken történjen. Az ügynöki díjat külön visszaszámlázással érdemes megoldani, még akkor is, ha a névérték százalékában történik a megállapodás. A kereskedő/ügynök adómentesen, például 90%-on, nem veheti meg a többcélú utalványokat . A 10 százaléknak megfelelő jutaléka után 27% fizetendő Áfája keletkezik, természetesen számlaadással.

A többcélú utalvány eladása, átruházása, átadása (és beváltása) nem ÁFa köteles, amennyiben a vevő mégis számlát kér erről, azt Áfa körön kívűli jelzéssel kell ellátni. Az utalvány beváltásakor az eladott terméket és szolgáltatást kell szabályosan számlázni (nyugtázni).

Számvitelben a többcélú utalvány eladásából származó pénzösszeg egyéb rövidlejáratú kötelezettséget teremt, a beváltás pedig ezt a kötelezettséget szünteti meg. Lejáratkor a be nem váltott utalványok kivezetése egyéb bevéteként lehetséges. A valós mérlegérték az érvényes, eladott és be nem váltott utalványok névértékének megfelelő – egyéb kötelezettség értéke. (Jó, ha a kibocsátó ennek az értéknek megfelelő pénzeszközzel is rendelkezik a mérleg másik oldalán.)

Ellenőrzés alatt a kapott jogdíj adókedvezménye

A NAV elkezdte ellenőrizni a kapott jogdíjakkal kapcsolatos elszámolásokat több cégnél. Ismeretes, hogy a kapott jogdíj 50%-a társasági adóalapkedvezményként bevallásba állítható, és hasonló a helyzet az iparűzési adónál is. Mivel az adózó cég (könyvelőjének) döntéséről van szó a kedvezmény alkalmazásánál, ez a döntés utólag nem másítható meg önellenőrzéssel.

A 2018 év fejleménye, hogy egyes szerzői joghoz kapcsolódó speciális díjak, mint az üreshordozó díj, vagy reprográfiai (fénymásolás, sokszorosítás) díj NAV állásfoglalás szerint nem minősül gazdasági tevékenység ellenértékének, arról számlát sem kell kiállítani, Áfa körön kívüli törvényes térítésnek minősülnek. Ezeket közös jogkezelő szervezetek osztják szét.

Mit ellenőrizhet a NAV ezen a területen, hol tud az állam pénzt beszedni?

  1. A 2016-k évi társasági adó módosítás kizárta a szellemi alkotások szerzői jogát az adókedvezményből, és ezt követték az iparűzési adóban is. (Bővebben). Itt tehát a fogalomváltozás miatt már nem járó adókedvezmény alkalmazása fordulhat elő egyes cégeknél a 2016, 2017, 2018 évi társasági és iparűzési adóbevallásokban. Adóhiány, mulsztási bírság, és pótlék – ha a könyvelő nem cserélte le a szótárát, a jogdíj új fogalmára.
  2. Áfás számla kiállítása a jogkezelő felé, az üreshordozói és reprográfiai jogdíjak jogosultjai részéről, a közös jogkezelők levonási joggal való visszaélését valósíthatja meg.

Számla hiányában, kiadási jogok vásárlása

Érdekes Áfa előírás található a törvény 127.§. (1) bb) pontjában, ami arról szól, hogy ha az adót a szolgáltatás igénybevevőj fizeti (fordított adózás), akkor kapott számla hiányában, a rendelkezésére álló dokumentumok (szerződés, teljesítésigazolás) alapján is megállapítható a fizetendő adó. Jellemzően külföldről igénybevett szolgáltatásoknál áll fenn ez a lehetőség. A fizetendő adó megállapítása, pedig feltétele annak, hogy az adólevonási jog is érvényesíthető legyen, azaz a bevallásokban egyszer plusz és egyszer mínusz előjellel fog szerepelni az ilyen ügylet, a szolgáltatás igénybevevőjénél.

A könyvszakmában a kiadási jogok vásárlása külföldi kiadótól tipikusan ilyen eset. A hazai kiadó külföldi hozzáadottérték-adó nélküli számlát kaphat (Európai Közösségen belül ehhez EU-s adószám is kell). A számla devizás összege átszámítva forintra az adólap, ami a hazai kulccsal (27%) szorozva adja a fizetendő adót. Ha nincs számla akkor is meg kell állapítani a magyar kiadónak a fizetendő adót, és ezzel meghatározódik lesz a levonható adó összege is.

Mikor kell számla hiányában így eljárni? A törvény 56.§-a szerint az adófizetési kötelezettség a teljesítéskor keletkezik. Ezt a főszabályt felülírja az esetünkre (a szolgáltatást igénybevevő adózik) vonatkozó különös szabály 60.§ (1) ami a teljesítést tanúsító számla v. egyéb okirat kézhezvételekor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig.

A könyvkiadási jogvásárlási szerződések általában tartalmaznak egy fix fizetendő összeget (előleg, minimum garantált royalty), amit a szerződés aláírásakor, vagy meghatározott időpontban ki kell fizetni. A teljesítés itt a szerződés aláírásának napja. A kiadók többsége szerintem megvárja a külföldi fél számláját annak dátuma alapján állítja be az adóbevallásba az ügyletet. Hasonlóan nem felel meg az sem a fenti szabályozásnak, hogy az értékesítés függő royalty adózásához, szintén bevárják a külföldi fél számláját, ami a kiadó által küldött fogyásjelentésen alapszik. Itt a teljesítés dokumentuma a fogyásjelentés. Mindenesetre a hazai kiadói gyakorlat a külföldi számlák bevárása, amik néha több hónapot is késnek, ha Ügynökségi közvetítés is van ez még macerásabb. Másrészt nem tudok olyan esetről, ahol a fizetendő adó késve történő megállapítása NAV vizsgálat tárgya lett volna.

Nyári változások az adóknál

A társasági adó és innovációs járulék évvégi feltöltésének eltörlése (végre!), a reklámadó felfüggesztése (így sincs értelme, okafogyott – hiszen legnagyobb reklámra költő az állam!), továbbá a szociális hozzájárulás kulcsának július 1-től 2 százalékponttal való csökkentése (ez már valami!) 17,5%-ra ezek a fontosabb változások. Utóbbi kihat az osztalék és cafetéria adózására is, már amennyiban a kifizetések a második félévben történnek meg. A kisvállalati adó kulcsa 2020. január 1-től 12% lesz. Az EVA kivezetésre kerül, már nem lehet választani.

Milyen adózási formában éri meg önálló szellemi tevékenységet végezni?

a.) Vállalkozóknak, betéti társaságoknak ajánlható a KATA (kisadózók átalányadója), elsősorban 36 -órás munkaviszony mellett, havi 25 eFt adó befizetéssel. A nyugdíjazás közeledtével azonban el kell gondolkodni a csökkentett biztosítási ellátáson.

b.) Munkavállalóknak kisebb adómegtakarítás érhető el az EKHO-val – egyszerűsített közteher hozzájárulás, mert csak a minimálbér adózik úgy mint a bérköltség (összes levonás 33,5%), az ezen felüli résznél 15%.

c.) A nyugdíjas munkavállalók csak 15% SZJA-t fizetnek, teljes munkaidős munkavégzés mellett. Ha ezt KIVÁS cégükben teszik, elérhető hogy a kisválllalati adó akár nulla közeli összegre csökkenjen.

A korábbi blogokban írt szerzői jogdíjak adózása a szocho csökkenéssel változik.