Aki Katás akar lenni…..

Kötelező adózási forma változás a Katá-s adózóknál.

Szeptember elsejétől megszűnik a régi kedvező KATÁ-s adózási forma, és az új törvényben előírt új formája alá külön be kell jelentkezni. A legsúlyosabb feltétel, hogy csak a lakosságnak töténő értékesítés lehetséges, az adózás rendje törvényben definiált kifizetők számára történő egyetlen számla kiállítás is kizárást jelent a KATÁ-ból. Kifizető a munkáltató, a közszféra, a vállakozások többsége is.

Ezzel a lap- és könyvkiadásban dolgozó KATÁS vállalkozóknak (újságírók, szerzők, fordítók, lektorok, szerkesztők, grafikusok…) az adózási forma 2022. szeptember elsejétől elérhetetlenné válik. Rövid gondolkodási idő alatt kell dönteni a hogyan továbbról.

Részben a fokozott tiltakozások, részben a végrehajthatatlanság miatt augusztusban törvénymódosítás jelent meg, ami azonban az alapcélokat nem érinti.

Szeptember 1. után a régi KATÁ-ból kizárt egyéni vállakozó automatikusan az SZJA tv. szerinti egyéni vállakozó lesz, tételes költségelszámolással és az összes előírt nyilvántartással, de választhatja az átalányadózást is.

Utóbbinál az elismert költséghányad 40%, és 1.200 ezer forint után, a 60%-s adóalapból nem kell megfizetni a 15% személyi jövedelem adót. Ugyanakkor az adóalapra belép a járulékfizetési kötelezettség is , (TB járulék 18,5 és szociális hozzájárulás 13%).

A szerzői jog alá tartozó jogdíj és szellemi munka jövedelmeknél ne feledjük, hogy azok egyéni vállalkozás nélkül is megszerezhetők – megbízási, felhasználási szerződéssel, önálló tevékenységből eredő jövedelemként. Itt a vagyoni jog átadás díjrésze után nincs járulékfizetés, csak a személyes munkavégzési díjrész után. Az elismert költséghányad 10%, a kapott bevételnek 90%-a képezi a személyi jövedelem adó alapját.

És még itt az EKHO -zás (az Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) szerinti adózás lehetősége is. Magánszemélyeknek 15% adó a jövedelemadót és TB járulékokat fedezi, a kifizetőnél marad 13% plussz adó. Az augusztusi módosítás a kifizetői adórészt megszüntette. Ez a forma csak törvényben előírt tevékenységek és feltételek mellett választható. (alkotóművészek, szerzők, fordítók, grafikusok stb..). Fontos tudni, hogy az EKHO-zónak munkaviszonnyal kell rendelkeznie, viszont a adó levonásokat a kifizető intézi, adminisztráció a magánszemélynél egyszerű.

A szellemi tevékenységet végző KATÁS Bt-k szintén halálra ítéltettek. Automatikusan a társasági adó alá kerülnek vissza, vagy választhatják a 10% adókulcsú kisvállalati adózást (KIVA). Mindkét esetben a bevételi nyilvántartásról vissza kell térniük a számviteli törvény szerinti kettős könyvelésre, nyitóleltár és nyitómérleg készítéssel. Egyszerűsített végelszámolás választása esetén végelszámolás kezdő időpontját megelőző napra nyitóleltárt és nyitómérleget kell készíteni, majd a végelszámolás befejezésekor záróbevallást és vagyonfelosztási javaslatot is kell készíteni. Könyvvizsgálói ellenőrzés csak a nyitómérlegnél volt előírva, a tevékenység folytatása esetén. (Az augusztusi jogszabály módosítás ezt megszüntette).Az egyszerűsített végelszámolás a kezdő időponttól számítva minimum 40 napnál (a közzététel, hitelezői igénybejelentésre megadott idő) nem lehet rövidebb, de a NAV – Cégbíróság együttműködése miatt biztosan több hónapig eltarthat. A jogszabály módosításban feloldották azt az ellentmondást is, hogy a Bt korlátlan felelősségű beltagja a végelszámolás befejezéséig nem lehet egyéni vállakozó, mert az második korlátlan felelősséget jelentene. Az egyszerűsített végelszámolás bejelentésével, előre feltételezve annak normális befejeződését, a beltag azonnal választhatja az átalányadózási egyéni vállakozási formát. Igaz, hogy a BT befejezéséről szoló döntést szeptember közepéig meg kell hozniuk a tagoknak.

A KIVA választása évközben is megtehető, javasolt a NAV-hoz történő bejelentést augusztus 31-ig megtenni, így szeptember elsejétől már alkalmazható, kikerülve a dupla áttérést (először TAO, később KIVA)

Annyit kell itt tudnunk, hogy a KIVA adóalapja legalább a járulékköteles jövedelem, néhány nem gyakori adóalap növelő- és csökkentő tétellel. Helyettesíti a 13%-s szociális hozzájárulási adót, és a társasági adót.

Bármilyen formát választ is a korábban KATÁS vállalkozó, vállalkozás – a nyugdíjas foglakoztattak, tagok esetét kivéve – több adót és járulékot fog fizetni szeptembertől. A papírmunka is több lesz, már a döntéshez és az előírt nyilvántartások felállításához is képzett könyvelőre van szükség. A könyvelőnek pedig megfelelő szoftver és NAV kapcsolat kell.

Akciós árszabályozás júniustól

Az Európai Uniós szabályozás hazai végrehajtásaként május 28-át követően eleget kell tenni a kereskedelmi akciós értékesítéseknél a korábbi ár feltüntése előírásnak (30 napos szabálynak).

Ez a könyvkiadókat is érinti, amennyiben van saját boltjuk, Web- áruházuk, ahol termékeikre általános árkedvezményeket adnak. Jó hír, hogy a csak egyes személyekre vonatkozó különböző kuponok, pontgyűjtő rendszerek, VIP tagság nem esik az új szabályozás alá, ami a 4/2009 NFGM-SZMM együttes rendelet 2/A §-ában található (un. Árrendeletben).

A szakmában nem nevezzük akciónak a saját WEB áruházi értékesítésre, ill. a saját boltban, a kiadó saját termékére adott általános, hosszabb időszakban állandó (5% -25% közötti) kedvezményeket, de ez is akciósnak tekintendő a rendelet alapján. A könyvek borítójukon tartalmazzák, Web áruházak a termék bemutatásánál feltüntetik a fogyasztói, eredeti eladási árat és ezzel megvalósul a korábbi ár bemutatása is. A korábbi ár az árcsökkentést megelőzően az elmúlt 30 napos időszakon belül alkalmazott legalacsonyabb ár.

A gond akkor jelentkezik, amikor könyvszakmai értelemben valódi akció indul, pl. 30-40-50%-s kedvezménnyel, egy rövid időszakban tartva ezeket a leárazásokat.

  • A WEB/saját bolti akciókban résztvevő termékeknél a korábbi ár definiciónak az állandó kedvezményes ár felel meg, és ehhez képest kell a leértékelést jelezni. Például kiadónk Web áruházában a 4000 Ft értékű könyv a 20%-s állandó kedvezménnyel 3200 forintért megkapható. Ha indítunk egy féláras akciót két hétig itt, a leárazáshoz tartozó feltüntetendő kedvezmény csak (3200-2000)/3200, azaz 37,5% lehet.
  • Jó tanács: felejtsük el a százalékokat, és akció indításakor cseréljük le az áthúzott teljes eladási árat az állandó Webes kedvezménnyel csökkentett, szintén áthúzandó árra. Természetesen az akciós új ár feltüntetése mellett.
  • Lehetőleg az akció befejezését követő 30 napon belül ne indítsunk új akciót. Kivétel a folyamatos árcsökkentés esete, egyre nagyobb engedményekkel. Itt a legelső árcsökkentés korábbi árát nem kell folyamatosan átírni.

Az akció végeztével visszatérés történik az alaphelyzetbe, ez elvileg felárazás, amire fenti szabályozás nem vonatkozik, tehát az eredeti teljes ár és saját Web/bolt állandó kedvezményes ára ismét kiírható.

Bár a rendelet céljával egyet lehet érteni – ne legyen közvetlenül az akció előtt felárazás- mégis a konkrét szabályozás növelni fogja az árcímkék számát a könyveken, és a Webes operátorok munkáját is.

Új termékek esetében a 30 nap 15 napra szűkül, azaz 15 napig nincs lehetőség akcióra. Úgy látszik két hétig mégis lehet a leárazást tiltani, de a könyvszakmai MKKE által kidolgozott, sokat vitatott félévig, egy évig tartó kötött ár javaslatot nem lehetett elfogadtatni. Egyébként ez azt is jelenti, hogy 15 napig a saját Weben és saját boltban sem lehet kedvezményesen árusítani a frissen megjelent könyveket.

Szerzői jogdíjak adózása- nyugdíjasoknál, frissítés

A 2019. év pozitív híre volt, hogy a nyugdíjasok nem lesznek biztosítottak, és munkaviszonyban szerzett jövedelmükből csak jövedelemadót kell vonni, járulékokat nem, továbbá a munkáltató nem fizet utánuk szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást. Így a nyugdíjas munkavállalók (teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak ide tartoznak) a bruttó bérköltség – 85%-t vihetik haza. A szellemi munka robotosainak … „Szerzői jogdíjak adózása- nyugdíjasoknál, frissítés” bővebben

A 2019. év pozitív híre volt, hogy a nyugdíjasok nem lesznek biztosítottak, és munkaviszonyban szerzett jövedelmükből csak jövedelemadót kell vonni, járulékokat nem, továbbá a munkáltató nem fizet utánuk szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást. Így a nyugdíjas munkavállalók (teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak ide tartoznak) a bruttó bérköltség – 85%-t vihetik haza.

A szellemi munka robotosainak adózása 2019-ben még nem részesült ebben az ajándékban. Nos ők továbbra is fizették munkavégzés esetén a járulékokat, amennyiben a jövedelemadó alapjuk magasabb volt napi 1490 Ft-nál. (2022-ben ez 2000 Ft). A kifizetők pedig a megszűnő egészségügyi hozzájárulás helyett 19,5% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást fizettek a kincstárnak. (2022-ben már csak 13% szociális hozzájárulási adót fizetnek.)

Az addig rendben volt, hogy megszűnt a 0,5 százalékos évenkénti nyugdíjemelés, és a nyugdíjas nem biztosított a munkája alapján, de miért nem lehetett ezt elvet az összes nyugdíjat kiegészítő önálló és egyéb jövedelmekre alkalmazni? A szociális és szakképzési hozzájárulás kiterjesztése ezekre a jövedelmekre (a korábbi EHO – val szemben) 1,5 százalékkal növekvő terhet tesz a jogdíjakat amúgy is nehezen fizető könyvkiadókra. (2022-ben a diszkrimináció már csak az egyéb jövedelmekre vonatkozik – pl.jogörökösök, de már nem vonatkozik a nyugdíjas szerzők, fordítók megbízási díjaira, a munkavégzési rész után nem kell szochót fizetniük.)

Amikor a szerző értékesíti művét

Ide másolok egy aktuális kérdést, amit egyre többen tesznek fel: Nos, a nem túl távoli jövőben szeretném kiadni a verseskötetemet, amit az Amazonon keresztül szeretnék értékesíteni – e-bookként valamint van egy print-on-demand lehetőség is náluk, amivel fizikai kötetet is nyomtatnak, amennyiben valaki megrendeli. Nekik ehhez, értelemszerűen valamilyen adószámra és számlaszámra van szükségük részemről, hogy a … „Amikor a szerző értékesíti művét” bővebben

Ide másolok egy aktuális kérdést, amit egyre többen tesznek fel:

Nos, a nem túl távoli jövőben szeretném kiadni a verseskötetemet, amit az Amazonon keresztül szeretnék értékesíteni – e-bookként valamint van egy print-on-demand lehetőség is náluk, amivel fizikai kötetet is nyomtatnak, amennyiben valaki megrendeli. Nekik ehhez, értelemszerűen valamilyen adószámra és számlaszámra van szükségük részemről, hogy a royaltyt tudják utalni [az általam megadott összeg, mínusz közvetítői díj, illetve, ha konkrét könyvet rendelne valaki, akkor a nyomtatási költségeket is levonják]. Tehát, a megrendelések után, havi bontásban tételes elszámolást küldenek az eladásokról, stb. Ezzel, itthon, hogyan és miként számolok el az állam felé?

A szerzői és szomszédos jogok közvetítése, vagy ellenérték fejében a sokszorosítás és nyilvánosságra hozatal engedélyezése az Áfa törvény értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ezt végezheti Áfa alá bejelentkezett – alanyi adómentesen – magánszemély is, elvileg számlaadási kötelezettség mellett. A számla tartalma royalty – a kapott elszámolás szerint, adót nem kell felszámítani – mert külföldi a Partner, és alanyi adómentes esetben még bevallási kötelezettség sincs. Ha a magánszemély nem számlaképes, akkor nem tud adószámot megadni a regisztrációnál.

Sokkal fontosabb ennél a kapott jövedelem bevallása a személyi jövedelemadó törvény szerint. A magánszemély költségeivel csökkentett, vagy 10%- átalánnyal csökkentett bevétel 89%-a képezi az személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó alapját (kivéve a nyugsíjasokat!), amiket negyedévente kell befizetni. Rendszeres jövedelemszerzés esetén célszerű a nyilvántartás vezetéséhez és adózáshoz szakképzett könyvelőt megbízni. A jelenlegi helyzetben a NAV személyi jövedelemadó tervezete nem tartalmazza ezeket a tételeket, azt a magánszemélynek kell kiegészítenie.

KIVA a kkv adózási megoldása

További adókulcs csökkenés 2022-ben: KIVA 10%

Tagadhatatlan, hogy a munkaigényes kisvállakozásoknál adómegtakarítás érhető el a bruttó bérekre jutó adóteherben. A társasági adó rendszerébe tartozó vállalkozások 13% -s szociális hozzájárulása helyett csak 10% kisvállalati adót kell 2022-től fizetnie annak a cégnek aki oda átlép. Ez mindenképpen 3%-s megtakarítás. (Egy átlagos 300 ezer forintos bérnél éves szinten 108 ezer forint megtakarítás érhető el, 10 fős cégnél ez milliós nagyságrend.) Ezen felül a cégen belül marad a nyereség után fizetendő társasági adót összege is.

Az átlépés szabályai egyszerűek, bejelentés és üzleti év rendes zárása a KIVÁS időszak megkezdése előtti nappal, mérlegbeszámolóval, záró adóbevallásokkal.

A belépési feltételek pozitívan változtak, a belépés előtti beszámolóban az árbevételi és mérlegfőösszegek éves szintre számítva 1 milliárd forintról 3 milliárdra nőttek – minthogy évközben is át lehet lépni. Ugyanakkor nem változott az 50 fős belépési létszámhatár, és a kapcsolt vállalkozások mutatóit össze kell számítani. Hogy az átlépés miatt ne legyen szükséges évközi mérlegbeszámolót készíteni, célszerű minden kkv-nak megvizsgálni a 2023. január 1-i indulást, ehhez a bejelentést 2022. decemberben kell megtenni.

A független könyvkiadók többsége beleeshet adataik alapján az értékhatárokba, és ezért nekik javasolom megvizsgálni a KIVÁ-s lehetőséget. (Kapcsolt vállalkozásoknál érvényes az összeszámítási szabály!)

A KIVA alapja a SZOCHO alappal esik egybe:

  • nem nyugdíjasoknak fizetett bérek,
  • személyes munkavégzésért (nem vagyoni jog átadásért!) fizetett jogdíjak, megbízási díjak, royaltyk,
  • cafeteriás és egyéb béren kívüli juttatások tartoznak ide.

Van néhány akna is a jogszabályban:

  • Tőkekivonás, fizetendő osztalék adóalapnövelő, viszont a kapott osztalék és tőkebevonás (KKV-k nál ritka) adóalapcsökkentő tétel,
  • Ne tartsunk sok pénzt a pénztárban december 31-n, 1 millió forint alatt nem lehet semmilyen adóalap hatás,
  • Mint a TAO rendszerben itt is adóalapnövelők az olyan ingyenes eszköz és pénz átadások, nem kapcsolt cégeknek elengedett követelések, stb., amelyek nem a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel,
  • A transzferár szabályozás itt is érvényesül (a kapcsolt cégekkel nem a piaci értéken kötött megállapodások miatt).

A fejlesztési és beruházási kedvezmények szintén kedvezőek, amit érdemes még átgondolni kisvállalatok vezetésének.

A könyvkészlet helyes mérlegértéke

Közeledik az 2019. üzleti év vége, a leltárkészítés a könyvkiadók egyik legelső új évi feladata, hiszen meg kell állapítaniuk a saját kiadású könyveikből megmaradt készlet leltárral és utókalkulációval megalapozott mérlegértékét. A beállítás egyben módosítja az évközben értékesített saját termékek eredménykimutatásban szereplő értékét is.

Magáról a szabályozásról korábban már írtam, ebben nincs változás (leltározás, leltár kiértékelése). Most csak arról szeretnék eszmét cserélni, hogy milyen mértékben lehet a szerzői jogdíj a könyv előállítási közvetlen önköltségének, és így készlet értéknek a része.

Ismeretes, hogy a kiadási jog szabályos Felhasználási szerződésen keresztül több évre (időbeli hatály) és nyelvterületre (területi hatály) szerezhető meg díjfizetés ellenében. Ez a jog azonban semmilyen eszköz értékébe nem tud bekerülni, tényleges kifizetés, díjfizetés, esedékes számla hiányában, legfeljebb mérlegen kívüli tétel lehet. Ha már történt (vagy a mélegkészítési zárási határidőig történni fog) pénzügyi teljesítés, akkor a következő döntések hozhatók:

  • A számlázott jogdíj és kifizetése befektetett eszközként, szellemi termékként szerepeltethető, ebből a mű első és további tervezett kiadásaira értékcsökkenés számolható el. Fix összegű jogvásárlás esete ilyen, még akkor is, ha külön royalty fizetési rész is szerepel a szerződésben.
  • A fix összegű jogvásárlás összege a kiadott mű előállítási önköltségének a részeként könyvelhető, szerzői jogdíjként, azaz forgóeszköz, készlet előállítás közvetlen költségeként szerepelhet. Nem kifogásolható, hogy az első kiadás nyeli le ezt a ráfordítást, az utánnyomások, további kiadások előállítási költsége alacsonyabb, hozama magasabb lehet így.
  • Hasonlóképpen a befektetett eszközök között kimutatott szellemi terméknek, az adott évben előállított műre eső értékcsökkenése is közvetlen költségként szerepelhet a készletek értékében. Megjegyzem, hogy a Kiegészítő mellékletben a Számviteli politikában rögzített értékcsökkenés leirás módszerét nem árt ismertetni.
  • Végül beszéljünk a royalty típusú szerződéses jogdíjakról. Az értékesítéshez rendelt – kiadó fogyásjelentése alapján – beszámlázott és fizetett royalty csak az értékesítés közvetett költsége lehet, a számviteli törvény 51§(4) tiltó bekezdése szerint. Ha nincs eladás a termékből, akkor nincs ráfordítás, azaz a royalty – mint egyféle jutalék – értékesítéstől függő költségként működik. A fizetés a több éves piacon tartás miatt, több részletben (évente, félévente stb.) történik. Így nehézségbe ütközik a jogdíjnak a mű megjelenéskori aktíválása is, hiszen előre feltételezni kellene az összes várható eladást. Továbbá a royalty százalék alapja a bevétel összege, a későbbi árak változhatnak. Speciális eset viszont a minimum garantált royalty, amit kifizetése után érdemes vagy szellemi termékként, vagy a mű közvetlen költségeként elszámolni, hiszen értékesítés hiányában sem kapható vissza.

Az időbeli elhatárolások helyes alkalmazása a tárgyévben megjelent művekre azt jelenti, hogy a mérlegkészítésig felmerülő fix jellegű jogdíjvásárlásokhoz tartozó kifizetéseket figyelembe lehet venni az előállítási értékben (illetve a szellemi termék értékében), vagy a befejezetlen és félkész termékek értékelésében. A tárgyévi értékesítés bevétele alapján, utólag – a következő évben – fizetendő royaltykat pedig a közvetett költségek közé be kell állítani. Ez több számviteli alapelvnek való megfelelés miatt szükséges. Ilyen a mérlegvalódiság elve, az összemérés elve, időbeli elhatárolás elve.

A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 3. rész A kilábalás útjai

Az előző két bejegyzésemben (itt és itt) foglalkoztam az egészséges kiadói működés feltételeivel, azokkal a jelzésekkel amelyekre figyelni kell, mert mutatják a romló kiadói gazdálkodási folyamatokat. Most nézzük meg mit lehet tenni az eredményes gazdálkodás helyreállításához. Mindenképpen azzal kell kezdenünk, hogy a keletkezett, vagy ismereteink szerint bekövetkező veszteségeket minél előbb realizálni szükséges, a következő időszakok … „A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 3. rész A kilábalás útjai” bővebben

Az előző két bejegyzésemben (itt és itt) foglalkoztam az egészséges kiadói működés feltételeivel, azokkal a jelzésekkel amelyekre figyelni kell, mert mutatják a romló kiadói gazdálkodási folyamatokat. Most nézzük meg mit lehet tenni az eredményes gazdálkodás helyreállításához.

  1. Mindenképpen azzal kell kezdenünk, hogy a keletkezett, vagy ismereteink szerint bekövetkező veszteségeket minél előbb realizálni szükséges, a következő időszakok tehermentesítéséhez. Ez akár egy veszteséges év bevállalását is jelenti. Selejtezni  szükséges az eladhatatlan készletelemeket. A rosszul fizető vevőkre, az előállítási önköltség alatti áron még eladható könyvekre célszerű értékvesztés elszámolását alkalmazni,  ami nyilvántartási értéküket a várhatóan beszedhető összegre csökkenti.
  2. Készletekben lekötött pénzek kiszabadítása, a pénzügyi egyensúly helyreállítása végett. A korábbi években gyártásba adott, és kifizetett könyvek eladásából minden forint bevétel „tiszta pénz”. Keresni kell tehát új értékesítési lehetőségeket, leárazás, akciózás ebben a körben állandósulhat. Itt jegyzem meg, hogy a nagyon alacsony áron történő eladás még mindig biztonságosabb, mint az ingyenes átadás és adományozás. Utóbbiak esetében Áfa, társasági adó következmény felmerülhet, az átadónál, és az átvevőnél is, hacsak nem közhasznú társaság.
  3. Semmit nem ér a veszteségek leírása, a készletekben lekötött pénzek kiszabadítása, ha nem párosul egy óvatos,  kiadáspolitikával, amely az újdonságoknál a gyorsan eladható könyveket, és keresleti igény alapján a sztenderd választékot (backlist, utánnyomások) helyezi előtérbe.  Ebben az átmeneti időszakban minden könyvkiadási ráfordítást a pénztermelés szempontjából kell megítélni. A kiadási döntések járhatnak címszám és kibocsátási forgalmi érték csökkenéssel, áremeléssel, megjelenési példányszám csökkentésével.
  4. A rezsi költségekkel való takarékoskodás alapvető követelmény. Itt elsősorban a logisztikai költségekre, szállítás, raktár bérlet és üzemeltetés, készletmozgatás ráfordításaira gondolok. A nagy és évek során megnőtt immobil készletek többlet költséggel járnak. Ha sikerül olyan üzemmódra váltani, hogy gyorsabban forgó készleteink vannak, az költségmegtakarításban is megtérül.

A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 2. rész a romlás jelei

A gazdálkodás egyensúlyának felborulását sok tényező okozhatja, vannak külső és belső kiadón belüli okai ennek. Ebből emelek ki néhány jellemző tényezőt. Minél előbb ismeri fel a kiadó ezeket a jeleket, annál könnyebben tudja a működési egyensúlyát helyreállítani. A készletnövekedés tartóssá válik, és nem követi az árbevétel megfelelő arányú növekedése. Ezt több mutatóval is lehet elemezni, … „A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 2. rész a romlás jelei” bővebben

A gazdálkodás egyensúlyának felborulását sok tényező okozhatja, vannak külső és belső kiadón belüli okai ennek. Ebből emelek ki néhány jellemző tényezőt. Minél előbb ismeri fel a kiadó ezeket a jeleket, annál könnyebben tudja a működési egyensúlyát helyreállítani.

A készletnövekedés tartóssá válik, és nem követi az árbevétel megfelelő arányú növekedése. Ezt több mutatóval is lehet elemezni, többek közt:

  • a megtérülési és forgási mutatók romlanak (árbevétel/átlagkészlet, értékesítés közvetlen költsége/átlagkészlet),
  • a kiadó raktárában növekvő- és a bizományosoknál lévő készletek csökkenő aránya a teljes kiadói készleteken belül,
  • korosított készletlista értékelése, az immobil (már partnerektől teljesen visszáruzott) készletek növekvő aránya, selejtezések hiánya,
  • az egyes könyvek értékesíthetőségét kalkulációkkal lehet tervezni, és utólag is szükséges értékelni, ha a kiadó termékválasztéka ebből a szempontból romlik, az is bevételkiesést és készletnövekedést okozhat.

Mindezt cikkenként, cikkcsoportonként is érdemes áttekinteni a helyes következtetéshez. Az évenkénti valódi leltár hiánya és tagolatlan nyilvántartások, valamint a készletérték fiktív  emelésével előállított mesterséges eredmények akadályozzák a gazdálkodás felborult egyensúlyának felismerését.

A közelmúltbeli Könyvbazár ügy rávilágít arra, hogy a vevőállomány növekedése nem fizető partnerekkel szintén pénzhiányhoz vezet, és később az értékvesztés ill. követelés kivezetésekor az eredmény csökkenés is beáll. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy:

  • új szerződés kötésekor nézzük meg a partner anyagi helyzetét (pl. ingyenesen lekérdezhető mérlegeiből a tőke, pénzeszköz fedezet és likviditás mutatók alapján)
  • a fizetés késésre, elmaradásra azonnal reagálni kell, visszáruztatással, árukiadás leállításával. Szükség esetén nem kell visszariadni a jogi lépésektől sem.

Ha a vevőállomány aktualitását biztosító intézkedések elmaradnak, az  a csőd felé tereli a kiadót. Késő a mérlegből értesülni arról, hogy a magas vevőállomány által biztosított nem valós eredmény – hiszen nem történt értékvesztés, vagy hitelezői veszteség leírása – pénzügyileg nem sokat ér, a kiadónak nincs pénze.

A szállítóállomány növekedése – eladósodás a nyomdák, szerzők felé – szintén jelzés a pénzügyi gondokra. A lejárt tartozások arányának növekedése, vagy a fizetési késedelmes napok számának növekedése jelzi a gondokat, és nyilván nem lehet tartósan erre játszani.

Az újdonságok várható, vagy elért bevételhez viszonyított előállítási költségszintjének növekedése, a hozam csökkenése is eredményromláshoz, és pénzhiányhoz vezet.

Ne feledkezzünk meg a rezsi költségek indokolatlan növeléséről sem (a menedzsment juttatásai), másrészről pedig a csökkentésük címén az adminisztráció kiszervezéséről. Utóbbival gyakran együtt jár, hogy a valóságos gazdasági helyzet elemzéséhez adott időben szükséges információ nem áll rendelkezésre. Mindkét jelenség káros.

Mindezeket a kontrollokat egy kiadó normális működésébe célszerű beépíteni, és akkor  folyamatosan értékelni lehet a gazdálkodás romlását, vagy javulását.

 

A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 1.rész Az egészséges kiadói működés

A következő három blogom témája a pénzügyi csődhöz vezető jelek felfedezése, illetve megszüntetése külső források bevonása nélkül. Ehhez persze ismernünk kell az eredményes működés receptjét. Sok kiadó vezető hisz abban, hogy a készülő új  könyvek,  új projektek, esetleg több marketinggel jobban értékesülnek, és az átmeneti nehézségek megszűnnek. Ez ritkán szokott bejönni.  Az eredményes és operatív … „A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 1.rész Az egészséges kiadói működés” bővebben

A következő három blogom témája a pénzügyi csődhöz vezető jelek felfedezése, illetve megszüntetése külső források bevonása nélkül. Ehhez persze ismernünk kell az eredményes működés receptjét. Sok kiadó vezető hisz abban, hogy a készülő új  könyvek,  új projektek, esetleg több marketinggel jobban értékesülnek, és az átmeneti nehézségek megszűnnek. Ez ritkán szokott bejönni.  Az eredményes és operatív gazdálkodásból eredő pénztöbbletet is hozó könyvkiadói működést az alábbi modellel fejezhetjük ki:

Pénzbevételek –   tárgyévi előállítási költségek – rezsi költségek – készletváltozás   >     osztalékigény vagy adózott eredmény igény

Ha  figyelmesen átgondoljuk az összefüggést, három az éves mérleg nyitó és záró oszlopából származó különbözetet is találunk:

a.) Árbevétel +/- vevők állományváltozása = Pénzbevétel (csak a működésből eredő!)

b.) Kifizetett könyvkiadási ráfordítások +/- szállítók állományváltozása = tárgyévi előállítási költségek  (a rezsiköltségeket időszakonként állandónak tekintve!)

c.) Készletek változása, ha csökken az pénzbevételt jelent, ha nő az készletben  lekötött pénzt.

Ha a fenti képlet teljesül – eltekintve a befektetési, tőke, és hitelműveletek pénzügyi hatásától, azt mondhatjuk, hogy a könyvkiadási tevékenység pozitív pénztöbbletet, és eredményt termel. Persze természetesen több tényező is van, amit itt elhanyagoltam, de úgy gondolom, hogy rendes gazdálkodás mellett hatásuk nem jelentős (pl. egyéb követelések, adó- és járuléktartozások, értékcsökkenés, időbeli elhatárolások változása).

 

 

 

 

Pénztermelő könyvkiadás

Az előző bejegyzésben ismertettem egy egyszerű számítási módot, hogyan lehet meghatározni adott könyvhöz tartozó olyan eladási határárat, amely felett pozitív pénztöbblet érhető el egy időszakban ( a megjelenéstől számított egy éven belül). Határár = önköltség * kiadóra és könyveire jellemző szorzó (p) . Elemezzük a szorzót alakító tényezőket: az eladott és gyártott mennyiség viszonya (a … „Pénztermelő könyvkiadás” bővebben

Az előző bejegyzésben ismertettem egy egyszerű számítási módot, hogyan lehet meghatározni adott könyvhöz tartozó olyan eladási határárat, amely felett pozitív pénztöbblet érhető el egy időszakban ( a megjelenéstől számított egy éven belül).

Határár = önköltség * kiadóra és könyveire jellemző szorzó (p) . Elemezzük a szorzót alakító tényezőket:

  • az eladott és gyártott mennyiség viszonya (a készlet forgása, f-el jelöltük) fordítottan arányos a határárral. A nagyobb éven belüli fordulat (pl. 0,5 helyett 0,75) csökkenti a határárat, vagy több könyv esetében a pozitív cash-flow elérését biztosító, un. árbevételi igényt. Amennyiben az időszak elején rendelkezésre álló nyitó készletet is figyelembe vesszük, a forgási mutató számítása bonyolultabb lesz.
  • az árrésből képzett (1 -a)/1,05 résztényező jelentése nem más mint a kiadó forgalmi értékből visszaszámított átlagos bevételi szintje. Ez minél magasabb, annál alacsonyabb a pozitív finanszírozási ár, illetve bevétel. Az egyik véglet itt a terjesztőnek kizárólagos értékesítési jogot adó kiadó viszonylag magas árrésért, de cserébe mentesül a logisztikai költségek nagy részétől, viszonylag alacsony rezsivel működhet. A másik eset, hogy a kiadó csak márkaboltjában és Web-áruházában árusítja termékeit, a rezsiköltségei a készletkezelés miatt drágulnak. Igazából ezért e-tényezőt csak a következő tényezővel együtt lehet értékelni. Többcsatornás értékesítés esetén az un. kiadói átlagár meghatározása is kellő körültekintést érdemel.
  • a rezsifedezetből számított (1 – b) mutató jelentése az előállítási költségek aránya a kiadó, vagy könyv árbevételében. A határbevételt befolyásoló fordított arányosság itt is fennáll. Természetesen itt a kiadás nem lehet veszteséges, mert akkor a pénzügyi többlet előállítására vonatkozó kezdeti feltevésünk is helytelen lenne.

Láthatjuk tehát, hogy a határár meghatározása bármilyen egyszerűnek tűnik is, mégis a megvalósítása felszínre hozza a szakma összes problémáját (alacsony forgási mutatók, magas árrések, rezsiviselőképesség az önköltség felett). A tartósan a határbevétel alatt működő kiadók pénzügyi helyzete romlik, miközben a készlet és a kezelési rezsije emelkedik.