A könyvkészlet helyes mérlegértéke

Közeledik az 2019. üzleti év vége, a leltárkészítés a könyvkiadók egyik legelső új évi feladata, hiszen meg kell állapítaniuk a saját kiadású könyveikből megmaradt készlet leltárral és utókalkulációval megalapozott mérlegértékét. A beállítás egyben módosítja az évközben értékesített saját termékek eredménykimutatásban szereplő értékét is.

Magáról a szabályozásról korábban már írtam, ebben nincs változás (leltározás, leltár kiértékelése). Most csak arról szeretnék eszmét cserélni, hogy milyen mértékben lehet a szerzői jogdíj a könyv előállítási közvetlen önköltségének, és így készlet értéknek a része.

Ismeretes, hogy a kiadási jog szabályos Felhasználási szerződésen keresztül több évre (időbeli hatály) és nyelvterületre (területi hatály) szerezhető meg díjfizetés ellenében. Ez a jog azonban semmilyen eszköz értékébe nem tud bekerülni, tényleges kifizetés, díjfizetés, esedékes számla hiányában, legfeljebb mérlegen kívüli tétel lehet. Ha már történt (vagy a mélegkészítési zárási határidőig történni fog) pénzügyi teljesítés, akkor a következő döntések hozhatók:

  • A számlázott jogdíj és kifizetése befektetett eszközként, szellemi termékként szerepeltethető, ebből a mű első és további tervezett kiadásaira értékcsökkenés számolható el. Fix összegű jogvásárlás esete ilyen, még akkor is, ha külön royalty fizetési rész is szerepel a szerződésben.
  • A fix összegű jogvásárlás összege a kiadott mű előállítási önköltségének a részeként könyvelhető, szerzői jogdíjként, azaz forgóeszköz, készlet előállítás közvetlen költségeként szerepelhet. Nem kifogásolható, hogy az első kiadás nyeli le ezt a ráfordítást, az utánnyomások, további kiadások előállítási költsége alacsonyabb, hozama magasabb lehet így.
  • Hasonlóképpen a befektetett eszközök között kimutatott szellemi terméknek, az adott évben előállított műre eső értékcsökkenése is közvetlen költségként szerepelhet a készletek értékében. Megjegyzem, hogy a Kiegészítő mellékletben a Számviteli politikában rögzített értékcsökkenés leirás módszerét nem árt ismertetni.
  • Végül beszéljünk a royalty típusú szerződéses jogdíjakról. Az értékesítéshez rendelt – kiadó fogyásjelentése alapján – beszámlázott és fizetett royalty csak az értékesítés közvetett költsége lehet, a számviteli törvény 51§(4) tiltó bekezdése szerint. Ha nincs eladás a termékből, akkor nincs ráfordítás, azaz a royalty – mint egyféle jutalék – értékesítéstől függő költségként működik. A fizetés a több éves piacon tartás miatt, több részletben (évente, félévente stb.) történik. Így nehézségbe ütközik a jogdíjnak a mű megjelenéskori aktíválása is, hiszen előre feltételezni kellene az összes várható eladást. Továbbá a royalty százalék alapja a bevétel összege, a későbbi árak változhatnak. Speciális eset viszont a minimum garantált royalty, amit kifizetése után érdemes vagy szellemi termékként, vagy a mű közvetlen költségeként elszámolni, hiszen értékesítés hiányában sem kapható vissza.

Az időbeli elhatárolások helyes alkalmazása a tárgyévben megjelent művekre azt jelenti, hogy a mérlegkészítésig felmerülő fix jellegű jogdíjvásárlásokhoz tartozó kifizetéseket figyelembe lehet venni az előállítási értékben (illetve a szellemi termék értékében), vagy a befejezetlen és félkész termékek értékelésében. A tárgyévi értékesítés bevétele alapján, utólag – a következő évben – fizetendő royaltykat pedig a közvetett költségek közé be kell állítani. Ez több számviteli alapelvnek való megfelelés miatt szükséges. Ilyen a mérlegvalódiság elve, az összemérés elve, időbeli elhatárolás elve.

Add tovább...

Visszaigényelhető lesz a KönyvBazár tartozás Áfá-ja?!

Az Európai Bíróság döntései nyomán a tagországok adóhivatalai nem tarthatják vissza a behajthatatlan követelésekre jutó, korábban kiállított számlákban szereplő felszámított Áfa összegeket. Az visszaigénylés útja a vállalkozások számára önellenőrzési bevallás benyújtásával, az eredeti adóalapok csökkentésén keresztűl nyílik meg, 2020 január 1-től. Természetesen egyéb feltételeket is tartalmaz a magyar Áfa törvény:

  • a társasági adó szerinti behajthatatlanságnak teljesülnie kell (csődeljárás, felszámolás, fedezethiány igazolás stb.),
  • csak azon számlázott követelésekre lehet ilyen igényt támasztani, amelyekhez tartozó teljesítési dátum 2016 január 1. utáni,
  • az adós az ügyletek teljesítének időpontjában nem állt felszámolási, kényszertörlési eljárás alatt, nem szerepelt a NAV kiemelt adósok listáján, stb..

Ismeretes, hogy a Könyvbazár Kft 2018-ban felszámolási eljárás alá került, a könyvkiadóknak felé több milliárd forintnyi tartozására nincs fedezet. A 2016. évvégi forgalomhoz tartozó, kiadóknak járó teljes bevétel eltűnt Rainbow Kft és Könyvbazár vitájában, ezek számlái jellemzően 2016 és 2017 évi esedékességűek, és a teljesítési dátum is ide esik. A felszámolónak a kiadók részéről bejelentett követelések két részből állnak. Egyik részét a Pécsi Direkt Kft. 2014-ben kifizetetlen tartozásainak maradékai alkotják, melyeket a hároméves törlesztési megállapodással a Könyvbazár átvett, a kiadók számára előnytelen megállapodással. A másik rész a Könyvbazár új tartozásaiból keletkezett, alapvetően bizományi szerződések alapján, a hazai kiadók számlái szerint. Ne feledjük a különös szabályozást, teljesítési dátum a számlák esedékessége! A törlesztési követelések mögötti, kiadók által számlázott Áfa nem kérhető vissza, nem értelmezhető. Viszont a Könyvbazárnak számlázott ki nem fizetett követelés Áfája visszakérhető lesz. A kiadók jól teszik ha előkészítik ide vonatkozó számláikat, igazolást kérnek a Könyvbazár felszámolójától a fedezet,hiányra, és természetesen tanulmányozzák ezt az új adóintézményt, a törvényi előírásokat.

Add tovább...

Könyvre is beváltható ajándékutalványokat

Korábbi bejegyzésemben ismertettem az Áfa törvény 2019. évi újítását, ami szerint az egycélú utalvány – a könyvutalvány – terméknek minősül, eladása Áfázik, (beváltásakor az eladott könyv számláját két részre kell bontani…). A megoldás többcélú utalványok kibocsátása.

Tanulványozva az egycélú és többcélú utalvány Áfa- törvény szerinti meghatározásait, a lényeges eltérés az, hogy a többcélú utalványon több Áfa kulcsú (5%-s, 27%-s) termék vásárlását kell biztosítani. Ez nem könnyen értelmezhető az alábbi esetben:

  • A többcélú utalványt beváltó könyvesboltban csak 5% Áfás könyv kapható. Legalább legyen egy kávé, ceruza, vagy akármi a 27%-osok közül.

Egy másik különbségtétel is fontos. Amennyiben a kibocsátó forgalmazza az utalványát, az elszámolás mindig névértéken történjen. Az ügynöki díjat külön visszaszámlázással érdemes megoldani, még akkor is, ha a névérték százalékában történik a megállapodás. A kereskedő/ügynök adómentesen, például 90%-on, nem veheti meg a többcélú utalványokat . A 10 százaléknak megfelelő jutaléka után 27% fizetendő Áfája keletkezik, természetesen számlaadással.

A többcélú utalvány eladása, átruházása, átadása (és beváltása) nem ÁFa köteles, amennyiben a vevő mégis számlát kér erről, azt Áfa körön kívűli jelzéssel kell ellátni. Az utalvány beváltásakor az eladott terméket és szolgáltatást kell szabályosan számlázni (nyugtázni).

Számvitelben a többcélú utalvány eladásából származó pénzösszeg egyéb rövidlejáratú kötelezettséget teremt, a beváltás pedig ezt a kötelezettséget szünteti meg. Lejáratkor a be nem váltott utalványok kivezetése egyéb bevéteként lehetséges. A valós mérlegérték az érvényes, eladott és be nem váltott utalványok névértékének megfelelő – egyéb kötelezettség értéke. (Jó, ha a kibocsátó ennek az értéknek megfelelő pénzeszközzel is rendelkezik a mérleg másik oldalán.)

Add tovább...

Ellenőrzés alatt a kapott jogdíj adókedvezménye

A NAV elkezdte ellenőrizni a kapott jogdíjakkal kapcsolatos elszámolásokat több cégnél. Ismeretes, hogy a kapott jogdíj 50%-a társasági adóalapkedvezményként bevallásba állítható, és hasonló a helyzet az iparűzési adónál is. Mivel az adózó cég (könyvelőjének) döntéséről van szó a kedvezmény alkalmazásánál, ez a döntés utólag nem másítható meg önellenőrzéssel.

A 2018 év fejleménye, hogy egyes szerzői joghoz kapcsolódó speciális díjak, mint az üreshordozó díj, vagy reprográfiai (fénymásolás, sokszorosítás) díj NAV állásfoglalás szerint nem minősül gazdasági tevékenység ellenértékének, arról számlát sem kell kiállítani, Áfa körön kívüli törvényes térítésnek minősülnek. Ezeket közös jogkezelő szervezetek osztják szét.

Mit ellenőrizhet a NAV ezen a területen, hol tud az állam pénzt beszedni?

  1. A 2016-k évi társasági adó módosítás kizárta a szellemi alkotások szerzői jogát az adókedvezményből, és ezt követték az iparűzési adóban is. (Bővebben). Itt tehát a fogalomváltozás miatt már nem járó adókedvezmény alkalmazása fordulhat elő egyes cégeknél a 2016, 2017, 2018 évi társasági és iparűzési adóbevallásokban. Adóhiány, mulsztási bírság, és pótlék – ha a könyvelő nem cserélte le a szótárát, a jogdíj új fogalmára.
  2. Áfás számla kiállítása a jogkezelő felé, az üreshordozói és reprográfiai jogdíjak jogosultjai részéről, a közös jogkezelők levonási joggal való visszaélését valósíthatja meg.
Add tovább...

Számla hiányában, kiadási jogok vásárlása

Érdekes Áfa előírás található a törvény 127.§. (1) bb) pontjában, ami arról szól, hogy ha az adót a szolgáltatás igénybevevőj fizeti (fordított adózás), akkor kapott számla hiányában, a rendelkezésére álló dokumentumok (szerződés, teljesítésigazolás) alapján is megállapítható a fizetendő adó. Jellemzően külföldről igénybevett szolgáltatásoknál áll fenn ez a lehetőség. A fizetendő adó megállapítása, pedig feltétele annak, hogy az adólevonási jog is érvényesíthető legyen, azaz a bevallásokban egyszer plusz és egyszer mínusz előjellel fog szerepelni az ilyen ügylet, a szolgáltatás igénybevevőjénél.

A könyvszakmában a kiadási jogok vásárlása külföldi kiadótól tipikusan ilyen eset. A hazai kiadó külföldi hozzáadottérték-adó nélküli számlát kaphat (Európai Közösségen belül ehhez EU-s adószám is kell). A számla devizás összege átszámítva forintra az adólap, ami a hazai kulccsal (27%) szorozva adja a fizetendő adót. Ha nincs számla akkor is meg kell állapítani a magyar kiadónak a fizetendő adót, és ezzel meghatározódik lesz a levonható adó összege is.

Mikor kell számla hiányában így eljárni? A törvény 56.§-a szerint az adófizetési kötelezettség a teljesítéskor keletkezik. Ezt a főszabályt felülírja az esetünkre (a szolgáltatást igénybevevő adózik) vonatkozó különös szabály 60.§ (1) ami a teljesítést tanúsító számla v. egyéb okirat kézhezvételekor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig.

A könyvkiadási jogvásárlási szerződések általában tartalmaznak egy fix fizetendő összeget (előleg, minimum garantált royalty), amit a szerződés aláírásakor, vagy meghatározott időpontban ki kell fizetni. A teljesítés itt a szerződés aláírásának napja. A kiadók többsége szerintem megvárja a külföldi fél számláját annak dátuma alapján állítja be az adóbevallásba az ügyletet. Hasonlóan nem felel meg az sem a fenti szabályozásnak, hogy az értékesítés függő royalty adózásához, szintén bevárják a külföldi fél számláját, ami a kiadó által küldött fogyásjelentésen alapszik. Itt a teljesítés dokumentuma a fogyásjelentés. Mindenesetre a hazai kiadói gyakorlat a külföldi számlák bevárása, amik néha több hónapot is késnek, ha Ügynökségi közvetítés is van ez még macerásabb. Másrészt nem tudok olyan esetről, ahol a fizetendő adó késve történő megállapítása NAV vizsgálat tárgya lett volna.

Add tovább...

Nyári változások az adóknál

A társasági adó és innovációs járulék évvégi feltöltésének eltörlése (végre!), a reklámadó felfüggesztése (így sincs értelme, okafogyott – hiszen legnagyobb reklámra költő az állam!), továbbá a szociális hozzájárulás kulcsának július 1-től 2 százalékponttal való csökkentése (ez már valami!) 17,5%-ra ezek a fontosabb változások. Utóbbi kihat az osztalék és cafetéria adózására is, már amennyiban a kifizetések a második félévben történnek meg. A kisvállalati adó kulcsa 2020. január 1-től 12% lesz. Az EVA kivezetésre kerül, már nem lehet választani.

Milyen adózási formában éri meg önálló szellemi tevékenységet végezni?

a.) Vállalkozóknak, betéti társaságoknak ajánlható a KATA (kisadózók átalányadója), elsősorban 36 -órás munkaviszony mellett, havi 25 eFt adó befizetéssel. A nyugdíjazás közeledtével azonban el kell gondolkodni a csökkentett biztosítási ellátáson.

b.) Munkavállalóknak kisebb adómegtakarítás érhető el az EKHO-val – egyszerűsített közteher hozzájárulás, mert csak a minimálbér adózik úgy mint a bérköltség (összes levonás 33,5%), az ezen felüli résznél 15%.

c.) A nyugdíjas munkavállalók csak 15% SZJA-t fizetnek, teljes munkaidős munkavégzés mellett. Ha ezt KIVÁS cégükben teszik, elérhető hogy a kisválllalati adó akár nulla közeli összegre csökkenjen.

A korábbi blogokban írt szerzői jogdíjak adózása a szocho csökkenéssel változik.

Add tovább...

A vegyes tevékenységű könyves cégek beszámolója

Az előző bejegyzésben közzétett táblázat nevükben Kiadó vagy Könyvkiadó cégek beszámolóiból származik. Azonban mindegyik társaság valamilyen mértékben végezhet kereskedelmi tevékenységet – néhány idegen könyvet befogadva, vagy egy uralt kiadó akár teljes előállítását átvéve, és továbbértékesítve a saját termékei mellett. Lehetséges szolgáltatás jellegű árbevétele is a kiadóknak (bérmunka, jogok közvetítése..).

A lényeg az, hogy a beszámolók árbevétel adata nemcsak a saját könyvek eladásának bevételét fejezi ki. Például a táblázatban markáns bevétel nyújtó Libri Könyvkiadó Kft. eredménykimutatása eladott áruk beszerzési értéke soron 1.623 millió forintot tartalmaz, valószínüleg átveszi és továbbértékesíti a Helikon, Jelenkor, Kolibri, Park kiadók könyveit. Tekintettel arra, hogy a mérlegében árukészletet nem mutat ki, a magyar könyvkiadásra jellemző bizományosi értékesítés működik.

Fentiekből két tanulság vonható le: (1) a teljes mérlegbeszámolót és még a kiegészítő mellékletet is érdemes elovasni a nyilvánosságra hozott adatok helyes értelmezéséhez. (2) A könyvkiadás egészére vonatkozó kutatásokhoz a beszámolókon túlmenő egyéb adatok is szükségesek. például a megtérülés mutató készlet hiányában (bizományi kereskedelem) félrevezető értéket ad.

Add tovább...

A magyar könyvkiadók 2018 évi teljesítménye

Kezdődik a Könyvhét, és elmúlt május 31. Bár a MKKE 2018. évre vonatkozó statisztikája még nincs fenn a honlapon, a Beszámoló portálon szabadon lehet böngészni a közzétett mérlegbeszámolók között. Negyven kiadót megnéztem – ami közel húszmilliárd forintos kiadói nettó árbevételt fed le – ezt átváltva forgalmi értékre, legalább a könyvforgalom 75% ebből a körből származik. Egy rövid táblázat elérhető itt.

Az üzemi üzleti eredmény sok egyedi tényezőt tartalmaz az egyéb bevételek és ráfordítások sorokban (eszközeladás, kapott támogatások, selejtezés, adók, értékvesztés, stb.). A szakmai hasonlítás tisztességesebb e tételek nélküli (visszakorrigált) tevékenységi eredmény használatával.

A megtérülés mutató az átlagkészlet /1 napi árbevétel számítással jön ki, gyakorlatilag azt fejezi ki, hogy a készletekbe fektetett pénzkiadás a bevételből hány nap alatt térül meg.

Add tovább...

Amikor a szerző értékesíti művét

Add tovább...

Ide másolok egy aktuális kérdést, amit egyre többen tesznek fel:

Nos, a nem túl távoli jövőben szeretném kiadni a verseskötetemet, amit az Amazonon keresztül szeretnék értékesíteni – e-bookként valamint van egy print-on-demand lehetőség is náluk, amivel fizikai kötetet is nyomtatnak, amennyiben valaki megrendeli. Nekik ehhez, értelemszerűen valamilyen adószámra és számlaszámra van szükségük részemről, hogy a royaltyt tudják utalni [az általam megadott összeg, mínusz közvetítői díj, illetve, ha konkrét könyvet rendelne valaki, akkor a nyomtatási költségeket is levonják]. Tehát, a megrendelések után, havi bontásban tételes elszámolást küldenek az eladásokról, stb. Ezzel, itthon, hogyan és miként számolok el az állam felé?

A szerzői és szomszédos jogok közvetítése, vagy ellenérték fejében a sokszorosítás és nyilvánosságra hozatal engedélyezése az Áfa törvény értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ezt végezheti Áfa alá bejelentkezett – alanyi adómentesen – magánszemély is, elvileg számlaadási kötelezettség mellett. A számla tartalma royalty – a kapott elszámolás szerint, adót nem kell felszámítani – mert külföldi a Partner, és alanyi adómentes esetben még bevallási kötelezettség sincs. Ha a magánszemély nem számlaképes, akkor nem tud adószámot megadni a regisztrációnál.

Sokkal fontosabb ennél a kapott jövedelem bevallása a személyi jövedelemadó törvény szerint. A magánszemély költségeivel csökkentett, vagy 10%- átalánnyal csökkentett bevétel 84%-a képezi az személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó alapját, amiket negyedévente kell befizetni. Rendszeres jövedelemszerzés esetén célszerű a nyilvántartás vezetéséhez és adózáshoz szakképzett könyvelőt megbízni. A jelenlegi helyzetben a NAV személyi jövedelemadó tervezete nem tartalmazza ezeket a tételeket, azt a magánszemélynek kell kiegészítenie.

A könyvkiadás pénzbeli támogatása

Add tovább...

A fő kérdés az, hogy a donátorok (non-profit szervezetek, magánszemélyek, vagy akár vállalkozások) által, az új könyvek előállításához hozzájáruló összegek fizetése milyen formában formában történik, az adományozó és a kiadó közötti megállapodások milyen gazdasági (számviteli és adózási nyelv szerinti) eseményként kezelhetők.

A donátor oldaláról tekintve: magánszemélyek, non-profit szervezetek cél szerinti tevékenységi körükben szabadon adhatnak át pénzeszközöket. Az üzleti szférában működő vállalkozások esetében az ellenérték nélküli pénzeszköz átadást legalább a társasági adó törvény érinti. Náluk néhány feltétel teljesülése esetén lehet a pénzátadás elismert ráfordítás, egyébként az összegre jutó adót adóalap növelő tételen keresztül meg kell fizetni.

A támogatások alapelve: nem lehet ellenértéke igénybevett szolgáltatásnak, sem termékek átvételének. Nem kapcsolódhat hozzá ellentételezés. (Nem jelent ellentételezést a támogatás céljának megvalósításáról szóló szakmai és számszaki beszámoló.)

Ezzel szemben a szponzorálás már az Áfa törvény szerint is rendes, elfogadott gazdasági tevékenység. A szponzorált kiadó ellenszolgáltatása a szponzor hirdetésének megjelenítése, logójának feltüntetése. Részéről ez szolgáltatásnyújtás, de akár a megjelenő műből példányok átadása (termékértékesítés) is kapcsolódhat hozzá. A könyvkiadónak erről számlát kell készítenie, mégpedig 27% Áfával. A kapott bruttó összeg egy része így elvész. Viszont az adományozónál a kapott számla nettó összege elismert ráfordítás lesz.

Ebből is látszik nem mindegy, támogatási vagy szponzorálási tartalmú szerződést köt a kiadó és a pénzátadója. Ha a pénzátadó szervezet könyvelője számlát kér, az csak termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódhat (ld. Áfa törvény!), akkor eldőlt a kérdés, szponzorálásról van szó. Nem árt tisztázni a feleknek szerződéskötés, megállapodás előtt. (Támogatás esetén ki lehet állítani számlával egyenértékű számviteli bizonylatot is, ennek azonban nincs Áfá-val kapcsolatos szerepe.)

De térjünk vissza a profitorientált vállalkozások közötti egymásnak támogatásként átadott pénzeszközök esetéhez. Az átadó akkor mentesül az említett társasági adótöbblet fizetése alól, ha nyilatkozatokat szerez be átvevőtől. Az állam biztosra megy, nem akar adóforintokat elveszteni ezért:

  1. a dotált vállalkozás előre nyilatkozik arról, hogy a támogatás (nála egyéb bevételként könyvelendő) nélkül sem lesz veszteséges. NYILATKOZAT’1
  2. a társasági adó bevallása (követő év május 31-e), és rendezése után nyilatkozik arról, hogy a támogatásra jutó adórészt is megfizette. NYILATKOZAT’2
  3. Bemutatja mérlegét, melyből kitűnik, hogy nyereséges. NYILATKOZAT’3

Hát ez túlzás egy kissé. Természetesen nem értem ide a közhasznú szervezetek támogatását, ők a közhasznúsági besorolásukról adnak igazolást, és ez elég.