Szerzői jogdíjak – apró, kellemetlen változások 2019-től

Az évnyitás pozitív híre, hogy a nyugdíjasok nem lesznek biztosítottak, és munkaviszonyban szerzett jövedelmükből csak jövedelemadót kell vonni, járulékokat nem, továbbá a munkáltató nem fizet utánuk szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást. Így a nyugdíjas munkavállalók (teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak ide tartoznak, de nem tartozik ide az un. egyéb, megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy!) a bruttó bérköltség – 85%-t vihetik haza.

A szellemi munka robotosainak adózása azonban már nem részesült ebben az ajándékban. Korábbi bejegyzéseimben itt és itt bemutattam az adózásukat a Felhasználói Szerződés alapján jogdíjat szerző magánszemélyeknek. Nos ők továbbra is fizetik munkavégzés esetén a járulékokat, amennyiben a jövedelemadó alapjuk magasabb napi 1490 Ft-nál. A kifizetők pedig a megszűnő egészségügyi hozzájárulás helyett 19,5% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást fizetnek a kincstárnak.

Az addig rendben van, hogy megszűnt a 0,5 százalékos évenkénti nyugdíjemelés, és a nyugdíjas nem biztosított a munkája alapján, de miért nem lehetett ezt elvet az összes nyugdíjat kiegészítő önálló és egyéb jövedelmekre alkalmazni? A szociális és szakképzési hozzájárulás kiterjesztése ezekre a jövedelmekre (a korábbi EHO – val szemben) 1,5 százalékkal növekvő terhet tesz a jogdíjakat amúgy is nehezen fizető könyvkiadókra.

Egy nyugdíjas szerző, szerkesztő, fordító ha éves szinten 1 millió forint bevételt tud szerezni, és annak fele munkavégzéssel jár akkor az állam az alábbi jövedelmeket kaphatja: 1. Személyi jövedelemadó 15 % 135.000 Ft

2. Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék 18,5% 83.250 Ft

3. A kifizetői adók 21% 189.000 Ft

Ajándékkönyv, TP, ingyenesen átadott könyv

Karácsony tájékán különösen aktuális ez a kérdés, de a könyvkiadók hiába  vártak valamilyen gesztust évek óta  az újévi adózási szabályoktól, most sem történt változás. A tisztelet- és köteles példányok, az üzleti ajándékként, vagy reklám, marketing célú felhasználásra átadott könyvek adót kell fizetni. Nézzük, hát sorra  az előírásokat.

Mentes a személyi jövedelemadó alól a magánszemélyeknek juttatott  árengedmény, és bármilyen árura vonatkozó visszatérítés, vagy kedvezmény, amennyiben széles körben nyilvánosan meghirdetett, és nem sorsolás eredménye. (Szja. tv. 1.sz. melléklet 8.14. pont) Ugyancsak itt szabályozott az áruminta mentessége is, bár a könyveknél nehezen értelmezhető, hogy a termék tartós használatra nem alkalmas kisebb része.

Maradva a személyi jövedelemadónál egyes meghatározott juttatásnak minősül a csekély értékű ajándék, a reprezentáció és üzleti ajándék, az üzletpolitikai reklám célú juttatás. A jövedelemadó és kapcsolódó szociális hozzájárulási adó alapja a juttatott könyv árából (szokásos piaci érték) a magánszemély által meg nem térített részének  1,18-as szorzóval emelt összege. Kifizetői adóteher könyvár*0,4071.  (A dolgozóknak adott – a csekély értékű ajándékot meghaladó juttatás munkabérként adózik.) ld.:Szja.tv.69 és 70§.

A társasági adó törvény az ismertetett, SZJA tv. szerinti adózó jövedelmeket elismert költségnek tekinti. Elismert költség továbbá a közhasznú szervezetnek nyújtott könyvadomány, annak igazolása alapján, továbbá a jogszabály által előírt juttatás. Ez utóbbiak  lehetnek  a köteles példányok. Az ide tartozó könyv átadások nem képeznek adóalap növelő tételt, miután a beszerzési, előállítási értékük egyéb ráfordításként könyvelt. Tao.tv. 3.sz. melléklet  B) rész.

Nem közhasznú szervezetnek átadott könyvjuttatás akkor mentes a társasági adó alól, ha a támogatott szervezet, cég igazolja, hogy bevételként elszámolta a kapott könyvértéket, azt leadózza (azaz a juttatás nélküli adóalapja sem negatív), vagy nem végez vállalkozási tevékenységet. Itt előzetes és utólagos nyilatkozatokra van szükség könyveket átvevő szervezettől.  Tao.tv. 3.sz. melléklet  A) rész, 13.pont.

Végül nézzük az Áfa törvény előírásait az ingyenesen átadott könyvekre. Csak a közcélú adomány és áruminta a kivétel, az összes többi magáncélra átadás, ingyenes átadás termék értékesítésnek minősül, adófizetési kötelezettséggel jár, amennyiben a beszerzés vagy előállítás adólevonási joggal bíró szervezetnél történt. A kiadók többsége ilyen. (ÁfA tv. 11.§). A forgalmi adó alapja a termék beszerzési / előállítási értéke. (Áfa tv. 68.§)

Mint láthatjuk az ingyenes könyvátadáshoz az esetek többségében személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó vagy ezek helyett társasági adó fizetés tartozhat, és ilyen esetekben megjelenik az Áfa fizetési kötelezettség is. A 2019. évi törvényekben ilyen értelemben kedvező változás nincs, sőt már a könyvutalvány ingyenes átadására is vonatkoznak ezek a szabályok.

A könyvutalvány Áfa 2019

Fontos változás lép életbe az ÁFA törvény nyári módosítása alapján 2019. január 1-től. Eddig a vásárlási utalványok, mint készpénzhelyettesítő eszközök szerepeltek, azaz termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének tekintettük őket, vagyis  kibocsátásuk, vagy beváltásuk nem járt adókötelezettséggel.

Szerepük felértékelődött. A könyvutalvány, új terminológia szerint egycélú utalvány, ami annyit jelent, hogy rögzített milyen termékkörre váltható be (könyv, 5%-Áfa, magyar könyvesbolt). Könyvutalvány kibocsátása, átruházása, ingyenes átadása a törvény 18/A §-a szerint könyvek értékesítésének felel meg, azaz termékértékesítés fizetendő Áfával. Számlakiállítási és adófizetési kötelezettséggel jár, amelyet a bevallásokban is szerepeltetni kell. A jó hír viszont az, hogy az utalvány beváltásakor a vásárló felé történt termékátadás nem lesz adóztatandó ügylet. (Persze, ha a vásárlási érték nagyobb, mint a beváltott utalványok értéke, a különbözet már adóztatandó, azaz csak erről a részösszegről lesz  kötelező  a számlakiállítás ).

Tovább bonyolítja az adóügyeinket, ha a beváltás nem az utalványt kibocsátó cégnél történik. Ekkor a beváltó az utalvány összegének megfelelő termékértékesítést számláz az utalványt kibocsátó cégnek. Így tehát a beváltónál előfordulhat, hogy egy könyv értékesítésről két részszámlát is kiállítani lesz köteles. A kibocsátó felé a beváltott utalvány összegéig, a vásárló felé a pénzzel kifizetett különbözetről. 

Ki mit nyer ezzel a szabályozással? 

Az állam előre beszedett adót, hiszen lehet hogy az utalványok egy része későbbi vásárlásokban ölt testet, vagy soha nem is lesz beváltva. A boltok, a pénztárgépes rendszerek, számlázóprogramok még bonyolultabbá válnak, hiszen nem lehet direkt módon a készletcsökkentést, és értékesítést összekötni.  Az adózási és pénzügyi adminisztrációs feladatok nőnek, bürökrácia növekedés történik egyszerűsítés helyett. A számviteli kezelésről ne is beszéljünk, mert az utalvány eladásért beszedett összeg nem lehet más mint vevőktől kapott előleg.

Van azért egy kiút: minden változatlan marad, ha többféle (Áfakulcsokban is eltérő) termékre bocsátunk ki un. többcélú utalványt.