Amikor a szerző értékesíti művét

Ide másolok egy aktuális kérdést, amit egyre többen tesznek fel:

Nos, a nem túl távoli jövőben szeretném kiadni a verseskötetemet, amit az Amazonon keresztül szeretnék értékesíteni – e-bookként valamint van egy print-on-demand lehetőség is náluk, amivel fizikai kötetet is nyomtatnak, amennyiben valaki megrendeli. Nekik ehhez, értelemszerűen valamilyen adószámra és számlaszámra van szükségük részemről, hogy a royaltyt tudják utalni [az általam megadott összeg, mínusz közvetítői díj, illetve, ha konkrét könyvet rendelne valaki, akkor a nyomtatási költségeket is levonják]. Tehát, a megrendelések után, havi bontásban tételes elszámolást küldenek az eladásokról, stb. Ezzel, itthon, hogyan és miként számolok el az állam felé?

A szerzői és szomszédos jogok közvetítése, vagy ellenérték fejében a sokszorosítás és nyilvánosságra hozatal engedélyezése az Áfa törvény értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ezt végezheti Áfa alá bejelentkezett – alanyi adómentesen – magánszemély is, elvileg számlaadási kötelezettség mellett. A számla tartalma royalty – a kapott elszámolás szerint, adót nem kell felszámítani – mert külföldi a Partner, és alanyi adómentes esetben még bevallási kötelezettség sincs. Ha a magánszemély nem számlaképes, akkor nem tud adószámot megadni a regisztrációnál.

Sokkal fontosabb ennél a kapott jövedelem bevallása a személyi jövedelemadó törvény szerint. A magánszemély költségeivel csökkentett, vagy 10%- átalánnyal csökkentett bevétel 84%-a képezi az személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó alapját, amiket negyedévente kell befizetni. Rendszeres jövedelemszerzés esetén célszerű a nyilvántartás vezetéséhez és adózáshoz szakképzett könyvelőt megbízni. A jelenlegi helyzetben a NAV személyi jövedelemadó tervezete nem tartalmazza ezeket a tételeket, azt a magánszemélynek kell kiegészítenie.

Jogdíjak 2018 – mibe kerül és mennyi marad …. – 1. rész

Azzal kell kezdenem, hogy a nem szoftver és nem K+F tevékenységhez tartozó szerzői jogdíjakkal, hanem a könyvkiadáshoz, cikkíráshoz kapcsolódó szellemi alkotások Felhasználási szerződésben rögzített díjaival  kívánok foglalkozni, mert utóbbiak a Társasági adó törvény jogdíj fogalmából  kikerültek.

Szerző és örökös kétféle módon tehet szert ilyen jövedelemre:

  • Munkaviszony jellegű foglalkoztatás /Megbízási szerződés és EKHO révén, ahol a könyv és lapkiadóknak, mint kifizető szervezeteknek az adókat és járulékokat számfejteniük, levonniuk kell a törvényi előírások szerint;
  • PTK szerinti megbízási szerződés teljesítése révén, számla kiállítására köteles egyéni vállalkozóként.

Itt az első esetet tekintem át, ezen belül külön vizsgáljuk a munkavégzéssel járó díjrész ill. vagyoni jog átadás díjának kezelését. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) feltételezi a munkavégzést, véleményem szerint tisztán vagyoni jog átadása esetén alkalmazása kérdéses.

A jogörökösök esetére lásd az előző bejegyzésemet.

  1. Alapeset

Szerzői alkotás létrehozásáért kapott bevételből  (szerződéses érték) származó jövedelemből a kifizető  könyv- és lapkiadó 15% személyi jövedelemadót és 18,5 % járulékokat von le, és 21% plusz adót fizet utána (szakképzési hozzájárulás 1,5%, szociális hozzájárulás 19,5%). Az adózás alapjaként általánosan bevétel 10% költségátalánnyal csökkentett értéke számítható, de a magánszemély – tételes költségnyilvántartás  vezetés választásával – nyilatkozhat akár 50% költség levonásáról is a kifizetőnek. A levont adókról és járulékokról  a kifizető igazolást ad, és a magánszemély ezt az év végi személyi jövedelem adóbevallásába – mint önálló tevékenységből származó előzetesen levont adóelőleget –  beszámítja. Vegyünk például egy 250.000 Ft-ról szóló jogdíj megállapodást. A megbízónak teljes költsége 297.250 Ft lesz, a szerző kézhez kap 174.625 Ft-t. A nettó pénz/teljes költség 58,7%-a.

1.a. A szerződés teljesítés időtartamát figyelembe véve, ha az egy napra jutó (költségekkel csökkentett) jövedelem mint, járulékalap nem éri el a minimum járulékalapot. Ez az értékhatár  a szakképzett bérminimumból számítva 2018-ban: 1805 Ft/ nap. Ebben az esetben a kifizető nem von le járulékokat, de biztosítás sem keletkezik. A kifizető 19,5%  EHO-t fizet csak pluszban . Így elérhető 216.250 Ft nettó jövedelem, ami a teljes költség 73,6%-a.

2. Vagyoni jog átadás eredeti szerzőtől

Adóztatása azonos az 1.a esettel, csak a magyarázat más. Szellemi jog átruházásából származó jövedelemből nem lehet járulékokat levonni. Ez a jövedelem az összevont adóalap egyéb jövedelem kategóriájába tartozik, ezért a 10% általános átalány nem alkalmazható, de nyilatkozatos költséglevonás igen.

3. EKHO szerinti adózás

A szakképzettségi bérminimum felett (36 -órás foglalkoztatottság) lehet a törvényben meghatározott FEOR számú tevékenységekre (írás, fordítás, grafikus..) kedvező adózást választani, korlátja évi 60 millió forint. Kulcsa 15% – nyugdíjas esetében 11,1% – és ezzel a levonandó jövedelemadó és járulékok helyettesíthetők (ezek együtt 33,5%-t tettek ki). A kifizető 19,5 % EKHO-t fizet.  Az elérhető nettó pénz itt 212.500 Ft, ami a  teljes költség 71,1 %-a.

Látjuk, hogy kifizetői oldalon akár szociális hozzájárulást, akár egészségügyi hozzájárulást, akár EKHO-t kell fizetni a jogdíjak után, az mindig 19,5%.

Az adóoptimalizálási lehetőség a szerződő magánszemélynél van, átgondolandó a munkavégzési rész és vagyoni jog átadási rész meghatározása, akár egy szerződésen belül. Választható az EKHO a feltételek megléte esetén. Rendszeresen ismétlődő hasonló jövedelmeknél érdemes elgondolkozni a tételes költségnyilvántartás választásáról és vezetéséről is.

Jogörökösi szerzői díjak adózása

Vagyoni jog átadásából származó bevétel után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni a belföldi illetőségű magánszemélyeknek. A bevételből számítható –  adóalapot képező – jövedelmet mindig a törvény által megengedett igazolt költség, illetve kiadás levonásával kell megállapítani.

Jövedelem = Bevétel –  elszámolható költség, kiadás

Az SZJA tv. 28§-a rendelkezik a jogutódlás révén megszerzett szerzői jogok hasznosításából származó bevétel adóztatásáról.  Az ilyen bevételből származó jövedelem az összevonandó adóalap egyéb jövedelem részébe tartozik. Nem minősül külön adózó jövedelemnek, sem önálló tevékenységből származó jövedelemnek. Az ilyen jövedelmek sajátossága, hogy az alapjául szolgáló bevételből nem lehet levonni a megszerzéssel kapcsolatos kiadásokat, azaz nincs figyelembe vehető beszerzési értékük. Ez mondjuk érthető is. (SZJA tv. 28§. (1))
Ugyanakkor e jogszabályhely (7). d) pontja szerint – jogutódlás esetén – beszámítható a jog gyakorlása érdekében felmerült, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás. (Például a felhasználási szerződést megíró ügyvéd, vagy a jogközvetítő ügynökség díja.)

Fentiekből következik, hogy jogutódlás esetén nem alkalmazható a szokásos automatikus 10%-s költségátalány (amihez nem kell a törvény 3.sz. mellékletében felsorolt költségekről nyilvántartást vezetni), azaz tételes költségelszámolás szükséges.

Az automatikus 10% átalány levonása csak az önálló tevékenységből származó jövedelmeknél megengedett. Megjegyezzük, hogy ugyanez igaz az eredeti szerzőkre is, mivel a 28§. (7).a) szerint a vagyoni jogok átruházásából származó jövedelem is egyéb jövedelem.

Végül ha a bevétel kifizetőtől származik, a kifizető köteles adóelőleget levonni, a költségek tekintetében a jövedelmet kapó magánszemélynek nyilatkoznia kell. Ez a nyilatkozat vagy arról szól, hogy nincs költség, vagy arról, hogy tételes költségelszámolást választott a szerző, vagy örököse minden hasonló önálló és egyéb jövedelme tekintetében. Ez utóbbi esetben sem lehet a költségrész a bevétel 50%-ánál nagyobb. (SZJA.tv. 46§. (3) és 47§ (2). aa))
A kifizető a jövedelemadó alap után 2018 évben még 19,5% egészségügyi hozzájárulást is köteles fizetni. (2017-ben ez 22% volt)

Adóék a szerzői díjaknál

A minimálbér és szakképzési bérminimum jelentős emelése terheinek enyhítése céljából 2017. évben a szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás 27%-ról 22%-ra csökken, és 2018. évben további csökkenés várható. Az alábbi táblázat bérjövedelem esetén mutatja  nettó bér, a bruttó bér és a vállalkozás teljes költség terhelése egymáshoz viszonyított arányát, figyelembe véve a bérek után fizetendő szakképzési hozzájárulást is.

Adóék, az adóztatás szintje: (66,5/123,5) 46,15% ami Európában az egyik legmagasabb maradt a változtatások ellenére.

A százalékokról:

nettó jövedelem szint            bruttó jövedelem szint            vállalkozás költségszint

            100%                                       150,4%                                    185,7%

                66,5%                              100%                                    123,5%

                53,8%                                    81%                                       100%

A szerzői díjakra áttérve három tiszta eset létezik:

  • Örökösök : a bruttó jövedelem egyéb összevonandó jövedelem, ahol bevétel – a jog megszerzése érdekében igazolt költséggel csökkenthető csak. Gyakorlatilag nincs költség, azaz jövedelem=bevétel. Itt 15%  Szja levonással 85% a nettó jogdíj, a kifizető további költsége 22% EHO, azaz 122%, adóék 30%.
  • Munkavégzés nélküli vagyoni jog átruházás eredeti a szerző, fordító stb.  magánszemély részéről. Önálló tevékenységből származó jövedelem szerint adózik. A magánszemély nyilatkozata alapján a járó bevétel elismert költségekkel csökkenthető annak 50%-s mértékéig, vagy a törvényi 10% költséghányad alkalmazható bruttó jövedelemként. Utóbbival számolva a nettó jövedelem 86,5%-a bevételnek, a kifizető költsége továbbra is 122%, adóék 29%.
  • Írás, műfordítás munkavégzéssel járó jogdíj. Szintén önálló tevékenység származó jövedelemként kezelendő. Az előbbi esethez képest nincs változás,  ha a munkavégzés idejére jutó, elismert költséggel, vagy 10% átalánnyal csökkentett jogdíj – mint önálló jövedelem –  napi összege kisebb 1275 Ft-nál. Ha nagyobb akkor van járuléklevonás is, normál esetben 10% nyugdíjbiztosítási-, 3+4% egészségbiztosítási- és 1,5 % munkaerőpiaci járulék címén. Ez jövedelemadóval együtt összesen 33,5%, míg a kifizető vállalkozást 22% szochó+1,5% szakképzési járulék terheli. A bevételhez viszonyítva nettó jogdíjszint 69,85%. Az adóék 43,4%.

Ismét felhívom a figyelmet arra, hogy vegyes esetben (vagyoni jog átadás és munkavégzés is) a Felhasználási Szerződésből kell kiindulni, ill. ott tisztázni például a személyes hozzájárulás arányát. A másik gyakori félreértés a nem egyéni vállalkozó, de számlás magánszemélyek esetében szokott előfordulni. Az hogy egy magánszemély rendelkezik adószámmal és számlatömbbel, nem mentesíti a kifizetőt a jövedelemadó és járulékok levonásától. Utóbbit, pedig csak a magánszemély nyilatkozata alapján tudja számfejteni.

 

 

 

 

A szerző és a kiadó

Idemásolom az egyik olvasómtól kapott kérdést  :

“Egyszerűsítve: egy könyv gyártása 500 Ft-ba kerül. A boltban 2000-ért eladják. A bolt ebből megtart 1000 Ft-ot, a másik 1000-et odaadja a kiadónak. A kiadó leveszi a saját 500 ft-ját, majd a maradék 500 Ft-ot nekem adja. A kérdésem, hogy mi lehet jogi garancia arra, hogy a kiadó – mivel ő áll szerződésben a boltokkal – nem gyártat le a tudtom nélkül plusz 10 000 példányt, amit “saját szakállára” értékesíttet a boltokkal?   Mivel egy ilyen esetben nem tudok a “titkon” elkészült példányokról, nem is tudom ellenőrizni ezt. Milyen szerződés szokta/tudja garantálni, hogy ilyesmi ne forduljon elő? Hogyan tudom ellenőrizni, hogy az eladott könyvek után minden esetben megkapjam a díjam?”

Formálisan tekintve a szerző és a kiadó közötti Felhasználási Szerződésben – ez az a forma, amelyet a szerzői jogi törvény ír elő – a díj összegéről, a fizetés esedékességéről, a díjszámítás alapjáról a szerződő felek szabadon állapodnak meg. Lehetséges – az általánosan elterjedt, értékesítéstől  függő royalty helyett –  fix összegű szerződést is kötni, előleget kérni, minimum mennyiség garantált royaltyt kérni, sőt vegyesen is lehet ezeket alkalmazni. Nincs itt semmiféle megkötés, kényszer. Az értékesítéstől függő, utólagos royalty esetében szokásos szerződéses mondat a szerző betekintési, ellenőrzési jogának kikötése a kiadó értékesítési dokumentumaiba. Komoly kiadó – már csak a bizományi rendszer miatt is kénytelen fejlett készletnyilvántartást vezetni, hiszen nem tudna a kereskedőkkel elszámolni, az általuk küldött fogyást és náluk lévő készletet ellenőrizni.

Gyakorlatiasan tekintve, úgy gondolom, hogy egy boltokba kerülő új könyv a szerző és a kiadó komoly fáradozásainak eredménye, közös munka, amit nem lehet úgy végezni, hogy az egyik fél eleve a másik becsapásával kíván hasznot elérni.  A valódi együttműködésnek a tisztességes üzleti kapcsolat lehet csak az alapja. Még két megjegyzést tennék:

  • Az évente megjelenő 11.000 új címből néhány tíz  sikeres könyvet levéve, kiadók gondja általában  az eladatlan készlet kezelése, nem pedig a jogosulatlan utánnyomás, amiért be lehet őket perelni, vagy panasszal lehet élni  a kiadók nagy részét  tömörítő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete Etikai Bizottságánál. Ha azonban egy kiadó meg akar szerezni, vagy tartani egy sikeres szerzőt, azt  meg is fizeti.
  • Szerzőként nem árt külső szemmel körülnézni a könyvpiacon, megfigyelni a hasonló könyvek fogyását, árát, kikérdezni az eladókat, hogy reálisan tudjunk a kiadónkkal tárgyalni.

Még egyszer a szerzők adózásáról a magánkiadás esetén

A kérdést taglaló 2013. évi írásomra rengeteg hozzászólás érkezett, elsősorban olyan magánszemélyektől, akik saját alkotásukat szeretnék kiadni és értékesíteni az internet, vagy posta segítségével egyénileg. A kérdésekből jól látszik a bizonytalanság, hogy

  • a számlázás magánszemélyként megtehető-e, vagy kell-e  vállalkozást alapítani,
  • hogyan lehet minimalizálni a jogdíj adóját.

Az első pontra a válasz: mindenféle üzleti jellegű értékesítésről számlát kell készíteni, és ezt csak adószám birtokában lehet megtenni, de adószám kéréshez nem szükséges vállalkozást  (még egyéni vállalkozást sem) létrehozni. Ismerni kell az Áfa törvény fő előírásait. Az alanyi adómentesség választása javasolt, de ez csak az Áfa bevallása és fizetése alól mentesít.

A második pontnál – szerzői  magánkiadás esetén –  az elért jövedelem 16%-s személyi jövedelemadóját és a 27%-s egészségügyi hozzájárulást nem lehet megúszni. De a

JÖVEDELEM = BEVÉTEL – ELISMERT KÖLTSÉGEK.

Meggondolandó, hogy a jövedelmet tételes költségelszámolással határozzuk meg, vagy alkalmazzuk a törvény által elfogadott 10% átalányt. (A személyi jövedelemadó törvény 2. és 3. számú melléklete határozza meg az elfogadott bevételek és költségeket )

Az adózáshoz (bevallások, fizetés), számlázáshoz nyilvántartásokat kell vezetni. A dolgoknak ezt az oldalát érdemes szakemberekre, könyvelőkre bízni. Hasznos tanulmányozni a www.nav.gov.hu  oldalon közzétett információs füzeteket.

 

 

A lényeg nem változott – szerzői jogdíj közterhei 2013-ban

Jellemzően a Felhasználási Szerződés megkötésével válik jogosulttá a magánszemély szerző a jogdíjra, amely lehet egyszeri összeg, vagy műve értékesítéséből a megjelentető kiadóhoz befolyó összegekből rendszeres részesedés, royalty. Az alkotási folyamat munkavégzés, a felhasználói szerződés teljesítése személyes közreműködéssel is járhat, ugyanakkor minden esetben sor kerül a műhöz kapcsolódó szerzői jogok átruházására, hiszen e szerződéstípusnak ez a lényege. A munkavégzési eset az új alkotások létrehozására vonatkozik. A kész művek esetén már csak vagyoni jog átadás képzelhető el (pl. újrakiadásnál). Sőt ez a helyzet a jogörökösöknél is.

Egy  1988-as alkotmánybírósági határozat kimondja, hogy:

  • a személyes munkavégzéssel járó alkotás megalapozza a társadalombiztosítási jogviszonyt, a szerző biztosítottá válik, míg a vagyoni jog átadásért járó díj (díjrész) nem képez járulékalapot.
  • a szerződés megkötésekor a szerződő felek tudják a legjobban, hogy szükséges-e, és milyen mértékű a munkavégzés aránya a teljes díjban.

Ez alapján két konkrét tartalmú Felhasználási szerződés minta képzelhető el:

  1. Csak és tisztán vagyoni jog átadásra kerül sor (örökösöktől, vagy szerzőnél  kész művek jogának átadása),
  2. Vegyes tartalmú, munkavégzéssel járó és vagyoni jog átadást tartalmazó szerződés (jellemzően új alkotás létrehozatala).

A fizetési mód – egyszeri fixösszegű, vagy értékesítési időszakonként ismétlődő royaltyk fizetése, vagy ezek vegyesen – tovább differenciálják  az alkalmazásra kerülő Felhasználási szerződéseket. Ismernie kell a konkrét szerződést a jogdíjak számfejtését végző alkalmazottnak, külső vállalkozónak, mert más-és más közterhek, ill. adózás tartozik az egyes szerződéses formákhoz.

A. Személyi jövedelemadó és díjból levonandó járulékok:

A csak vagyoni jogátadás (átruházás) díja a magánszemélynél egyéb összevonandó jövedelem, melyből a jog megszerzés költsége vonható csak le.  Szerzői jogoknál ez utóbbi nem számszerűsíthető. Így a 16%-s adó alapja a teljes jogdíjbevétel. További levonás (járulékok) ez esetben nincs. Jogörökösöknél, és egyszer már hasznosított kész szellemi alkotások jogainak másodszori, további átruházásakor a szerzőknél kizárólag ez az eset lehetséges.

A munkavégzéssel járó szerződések teljes díja  a szerzőnél önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.  A szerzői jogdíj, mint bevétel csökkenthető a tételesen elszámolt költségekkel, vagy a 10%-s költségátalánnyal. A 16%-s jövedelemadó alapja így a jogdíj maximum 90%-a lehet, ezért a számfejtéshez a szerző Nyilatkozata szükséges.

A szerzői jogdíj munkavégzési részéből származó jövedelemadó alapja egyben járulékalap is. Azonban mentes a járulékok alól a minimálbér 30%-t el nem érő összeg, amit a munkavégzés napjaira kell arányosítani. A 980 Ft/munkavégzési napot meghaladó járulékalap után 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot, 1,5% munkaerő-piaci járulékot kell a kifizetőnek számítania, és a jogdíjból levonnia. Tekintettel arra, hogy a jogdíj két részre bontását (munkavégzési és vagyoni jog átadási rész), valamint a munkavégzés időtartamát a szerződő felek szabadon határozhatják meg, könnyű kikerülni a járulékokat. Valószínű, hogy a szerzők többsége nem ezen a réven kiván biztosítási ellátásokat szerezni, a lemondás nem fájdalmas. Néhány józan észből adódó szempontot  érdemes figyelembe venni, a 980 Ft/nap alatti díjakra törekvésnél. Például, hogy a szerződés kelte, és a teljesítés elfogadása közötti időszak nagysága határt szab a munkavégzési napok számának. Vagy, hogy a mű megjelentetése után fizetett, értékesítéstől függő második, harmadik royalty részlethez már nem kapcsolódhat munkavégzés elfogadható magyarázattal.

B. A kiadó, a kifizető általi közterhek amelyek a bruttó jogdíjhoz hozzászámítandók:

  • 27%-s egészségügyi hozzájárulás a vagyoni érték átadása után,
  • 27%-s szociális hozzájárulási adó és 1,5% szakképzési hozzájárulás a személyes munkavégzés járulékalapja után.

Költségterhelés, kalkulációs és kalkulációs szempontból tehát a kifizető teljes költsége a szerzői jogdíj 1,27  -1,285 szorosa.