Ellenőrzés alatt a kapott jogdíj adókedvezménye

A NAV elkezdte ellenőrizni a kapott jogdíjakkal kapcsolatos elszámolásokat több cégnél. Ismeretes, hogy a kapott jogdíj 50%-a társasági adóalapkedvezményként bevallásba állítható, és hasonló a helyzet az iparűzési adónál is. Mivel az adózó cég (könyvelőjének) döntéséről van szó a kedvezmény alkalmazásánál, ez a döntés utólag nem másítható meg önellenőrzéssel.

A 2018 év fejleménye, hogy egyes szerzői joghoz kapcsolódó speciális díjak, mint az üreshordozó díj, vagy reprográfiai (fénymásolás, sokszorosítás) díj NAV állásfoglalás szerint nem minősül gazdasági tevékenység ellenértékének, arról számlát sem kell kiállítani, Áfa körön kívüli törvényes térítésnek minősülnek. Ezeket közös jogkezelő szervezetek osztják szét.

Mit ellenőrizhet a NAV ezen a területen, hol tud az állam pénzt beszedni?

  1. A 2016-k évi társasági adó módosítás kizárta a szellemi alkotások szerzői jogát az adókedvezményből, és ezt követték az iparűzési adóban is. (Bővebben). Itt tehát a fogalomváltozás miatt már nem járó adókedvezmény alkalmazása fordulhat elő egyes cégeknél a 2016, 2017, 2018 évi társasági és iparűzési adóbevallásokban. Adóhiány, mulsztási bírság, és pótlék – ha a könyvelő nem cserélte le a szótárát, a jogdíj új fogalmára.
  2. Áfás számla kiállítása a jogkezelő felé, az üreshordozói és reprográfiai jogdíjak jogosultjai részéről, a közös jogkezelők levonási joggal való visszaélését valósíthatja meg.

A könyvkiadás pénzbeli támogatása

A fő kérdés az, hogy a donátorok (non-profit szervezetek, magánszemélyek, vagy akár vállalkozások) által, az új könyvek előállításához hozzájáruló összegek fizetése milyen formában formában történik, az adományozó és a kiadó közötti megállapodások milyen gazdasági (számviteli és adózási nyelv szerinti) eseményként kezelhetők.

A donátor oldaláról tekintve: magánszemélyek, non-profit szervezetek cél szerinti tevékenységi körükben szabadon adhatnak át pénzeszközöket. Az üzleti szférában működő vállalkozások esetében az ellenérték nélküli pénzeszköz átadást legalább a társasági adó törvény érinti. Náluk néhány feltétel teljesülése esetén lehet a pénzátadás elismert ráfordítás, egyébként az összegre jutó adót adóalap növelő tételen keresztül meg kell fizetni.

A támogatások alapelve: nem lehet ellenértéke igénybevett szolgáltatásnak, sem termékek átvételének. Nem kapcsolódhat hozzá ellentételezés. (Nem jelent ellentételezést a támogatás céljának megvalósításáról szóló szakmai és számszaki beszámoló.)

Ezzel szemben a szponzorálás már az Áfa törvény szerint is rendes, elfogadott gazdasági tevékenység. A szponzorált kiadó ellenszolgáltatása a szponzor hirdetésének megjelenítése, logójának feltüntetése. Részéről ez szolgáltatásnyújtás, de akár a megjelenő műből példányok átadása (termékértékesítés) is kapcsolódhat hozzá. A könyvkiadónak erről számlát kell készítenie, mégpedig 27% Áfával. A kapott bruttó összeg egy része így elvész. Viszont az adományozónál a kapott számla nettó összege elismert ráfordítás lesz.

Ebből is látszik nem mindegy, támogatási vagy szponzorálási tartalmú szerződést köt a kiadó és a pénzátadója. Ha a pénzátadó szervezet könyvelője számlát kér, az csak termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódhat (ld. Áfa törvény!), akkor eldőlt a kérdés, szponzorálásról van szó. Nem árt tisztázni a feleknek szerződéskötés, megállapodás előtt. (Támogatás esetén ki lehet állítani számlával egyenértékű számviteli bizonylatot is, ennek azonban nincs Áfá-val kapcsolatos szerepe.)

De térjünk vissza a profitorientált vállalkozások közötti egymásnak támogatásként átadott pénzeszközök esetéhez. Az átadó akkor mentesül az említett társasági adótöbblet fizetése alól, ha nyilatkozatokat szerez be átvevőtől. Az állam biztosra megy, nem akar adóforintokat elveszteni ezért:

  1. a dotált vállalkozás előre nyilatkozik arról, hogy a támogatás (nála egyéb bevételként könyvelendő) nélkül sem lesz veszteséges. NYILATKOZAT’1
  2. a társasági adó bevallása (követő év május 31-e), és rendezése után nyilatkozik arról, hogy a támogatásra jutó adórészt is megfizette. NYILATKOZAT’2
  3. Bemutatja mérlegét, melyből kitűnik, hogy nyereséges. NYILATKOZAT’3

Hát ez túlzás egy kissé. Természetesen nem értem ide a közhasznú szervezetek támogatását, ők a közhasznúsági besorolásukról adnak igazolást, és ez elég.

Köteles példány beszolgáltatás

A kormány új rendelettervezete a hazai kiadványok kötelespéldányainak (címenként 5 pld.)  beszolgáltatási kötelezettségét a kiadókra hárítja. Eddig a nyomdák feladata volt beküldeni.  Ez költséget és plusz adókat jelent:

  • ingyenes átadás, a bekerülési érték (előállítási költség) eredménycsökkentő, a postázási, szállítási költségével együtt;
  • mivel a kötelespéldányok nyomdaköltségének Áfája a nyomdaszámla alapján levonásba került, az ingyenes átadás értékesítéssel egyenértékű az ÁFA tv. szerint, azaz fizetendő adót kell megállapítani, ami egyéb ráfordításba könyvelendő, eredménycsökkentő hatású;
  • sem a kiadó, sem az OSZK nem közhasznú szervezet, társasági adó szerinti adományról szó sem lehet, tehát az ingyenes átadás nem elismert költség (nem a jövedelem, nyereség elérését szolgálja), ezért adóalapnövelő tétel a kötelespéldányok értéke.

A tervezetben nincs szó az adóhatások alóli mentesítésről. Érdekes módon szankciók között található, hogy a jogosult szervezet megvásárolhatja a hiányzó műveket, és annak költségét a kiadókra háríthatja. Az sem érthető, miért kell öt példány, mikor Európában beérik 1-2 kötelespéldánnnyal.

Milyen elegáns megoldás lenne az állam részéről az általa felvállalt közfeladat, a könyvtárak ellátása, a nemzeti szellemi vagyon megőrzése érdekében megvásárolná a kötelespéldányokat. De úgy látszik akármennyi csapás éri a kiadókat, még lehet fokozni…

Bizonytalan realizálású bevétel és követelés kezelése a 2016 évi záráskor

A Matyi Birodalom összeomlása vagy válsága kapcsán nyilvánosságra került – kiadóknak írt, Matyi Dezső által szignált –  Könyvbazár Kft. levélből világossá vált, hogy a november, decemberi értékesítés után járó bevételek, és a lejárt követelések nem lesznek kifizetve. A 2016. évi mérlegbeszámoló készítésekor a számviteli törvény kötelezi a vállalkozásokat a vevői követelések értékelésére.  Mindig probléma szokott lenni, és nem a könyvelő dolga eldönteni, hogy a tartósan lejárt, vagy jelentős követeléssel kapcsolatban:

  • éljünk-e az értékvesztés képzési lehetőséggel,
  • elszámoljuk -e hitelezési veszteségként, vagy behajthatatlan követelésként kivezessük

Az alapvető különbség, bár mindhárom lehetőség az eredményt csökkenti, az hogy:

  •  üzleti érdekből saját döntés alapján történő végleges leírás szabad, de társasági adóvonzata lehet (csak a kapcsolt vállalkozások között),
  • a behajthatatlanná minősítéshez külső bizonyíték kell, (végrehajtási eljárás, csődbiztos, felszámolóbiztos nyilatkozata a fedezetnélküliségről stb. )
  • az értékvesztés saját becslés alapján képezhető, és visszaírható, adóalap növelő és csökkentő tételekkel érinti meg a társasági adóbevallást.

Ebben a helyzetben azt javasolom a kiadóknak, hogy a Könyvbazárral szembeni követelésükre képezzenek akár 100%-s értékvesztést. Ez ugyan a 2016. évi eredményt rontja, de mentesíti a 2017. és azt követő éveket a valószínűleg bekövetkező behajthatatlanság miatti leírás eredményhatásától.  Pontosan ez az óvatosság számviteli alapelvének értelme, a  ma látható jövőbeni veszteséget a mostani eredmény terhére számoljuk el. (Ha mégis fizetésre kerülne sor, akkor az plusz jövőbeni eredményt jelent!)

Ide másolom a számviteli törvény vonatkozó passzusát:

14§. (8) Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség (az óvatosság elve).

Az értékvesztéssel a számviteli törvény 55§-a foglalkozik, a behajthatatlan követeléseket a törvény 3§ (10) pontja definiálja.

Bezár a Könyvbazár!

A Matyi Birodalom vége.  Sajnos időzítve január elejére. Aki ismeri a könyvszakma, bizományi rendszerét – a 60-90 napos utólagos elszámolásokat –  a 2016 október, november, decemberi bevételek érintettségét, amikor ezek a havi bevételek a többi hónaphoz viszonyítva a legmagasabbak, az felfoghatja milyen időzített ütést kapnak a könyvet előállító kiadók.

Összeveszett a nagykereskedelmet végző Könyvbazár Kft. és az általa kiadóktól származó árukkal ellátott Rainbow Üzletlánc kiskereskedelmi hálózat vezetése. A teljes sztori itt olvasható.

A Könyvbazár Kft. fizetésképtelensége nemcsak a kiadók pénzügyi helyzetét, és jövőbeni kiadási terveiket teszi tönkre, hanem mivel évzárás és mérlegkészítés is lesz, a 2016. évi eladásokból származó veszélyeztetett követelésekre a számviteli törvény szerint értékvesztés is képzendő.  Azaz eredménycsökkenés. Súlyosbítja a dolgot, hogy a korábbi Pécsi Direkt tartozásának Könyvbazár által felvállalt hároméves átütemezéséből (melynél a MKKE – a kiadók egyesülése is bábáskodott) meg nem fizetett rész is kútba esik. 2017-ben járt volna le a három év.

Hogyan fog elszámolni a Könyvbazár a visszahívott készlet és a ténylegesen visszakapott készlet különbségével a kiadók felé? Tapasztalatom szerint mindig van a végső elszámolásnál eltérés, és általában hiány, amit a kiadók számlázhatnak – vagy selejtezhetnek! Mindkét eset eredményrontó.

Az egy dolog, hogy ezt meg lehet tenni egy szakmával. (ld. korábbi bejegyzésem).  De az állam se jut hozzá az adókhoz, ha kiadók sora tönkremegy!

Hogy működhet egy cég, és szerezhet tulajdonrészt, ha 2011-s az utolsó mérlege! Mit csinál a NAV, mit csinál a cégbíróság? Kit képvisel Somogyi Ferenc felszámoló?

Júliustól változik a jogdíj fogalma a társasági és iparűzési adóban

A 2016. júniusig érvényes szabály szerint a társasági adóalap számításnál csökkentő tényezőként figyelembe lehetett venni a kapott jogdíjak 50%-t, amelybe beletartozott a szerzői jog szerint védett művek és teljesítmények felhasználási engedélyének  átruházásáért kapott összeg.  A jogdíj új fogalmát  a Társasági adó tv. 4§. 20. pontja alatt találjuk.Az évközi változást alkalmazni kell, és ez a változás lényegesen leszűkítette az adóalap kedvezményt. Lényegesen átírták a társasági adó törvény jogdíj fogalmát.

jogdíj
a) a szabadalom, a használati minta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény,
b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint
c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada;

Hasonló évközi változtatás történt az iparűzési adónál (Helyi adó tv.), ahol   a számviteli törvény szerinti nettó árbevétel csökkenthető a kapott, és bevételként elszámolt jogdíjjal. Viszont mielőtt örülnénk, itt is megkereshetjük az értelmező rendelkezések (51.§ 22. és 51.) definícióit. A társasági adóval azonos szűkítést, adóalap kedvezmény megvonást találunk.

A jogalkotási módszer, miszerint az adóbevallást készítő – nem jogász könyvelő el fog merülni a köznapi szóértelmezéstől eltérő értelmezésben, és minden adóalap tételnél a jogszabályok fogalmi szótárát keresi fel, komolyan kifogásolható.

A másik megjegyzésem, hogy az alkotások létrehozása – a szoftverek kivételével – a jövőben nem lesz preferált ezekben az adókban. Magyar nyelvű könyvkiadásban a bevételként elszámolható kapott jogdíj ritka mint a fehér holló….

Támogatás alapján átadott könyvek

Pár százezer forint állami vagy önkormányzati támogatásért a támogatást adó szervezetek 20-60 könyvet is elkérnek, természetesen az értékesítésük elmaradt hasznát nem lehet a támogatás elszámolásába beszámítani. Több kérdést is kaptam ez ügyben, hogyan könyvelje a kiadó az ingyen átadott termékeit, milyen adókat kell utána fizetni stb. …

Mindjárt az elején tisztáznunk kell, hogy a pályázati felhívásban, továbbá a támogatási szerződésben szerepelnie kell annak a feltételnek, hogy a megjelenés bizonyításához a kiadó köteles – e, és hány példány könyvet ingyenesen átadni. Ha ez nincs benne a szerződésben, akkor adományozásról, vagy adóköteles ingyenes átadásról vagy üzleti ajándékról beszélhetünk.

Az első eset ezek közül, az adományozás, csak akkor nem adóköteles az átadónál, ha megfelelő nyilatkozatokat kap. (lásd: Társasági adó tv. 3.sz. melléklet A. 13. pont). A másik két esetben – 5.000 forint piaci érték felett –  az ingyenes átadás forgalmi adó fizetési kötelezettséget keletkeztet, az üzleti ajándék az átadó által fizetendő jövedelemadót, és EHÓ-t, a nyilatkozat nélküli átadás pedig társasági adót von maga után.

A támogatás fejében elkért könyv számviteli kezelésére és adózására nincs külön előírás. Véleményem szerint a kapott támogatás a teljesítés időszakában egyéb bevétel, ami a vállalkozási tevékenység bevételeként elszámolható, az üzemi – üzleti eredmény szerves része. Az összetartozó bevételek és ráfordítások együttes kimutatásának számviteli alapelvéből következik, hogy az így átadott könyvek előállítási értéke értékesítési költségként, egyéb ráfordításként elszámolható, szabályos, a vállalkozás érdekében felmerülő kiadás, így semmilyen büntető adója nem lehet.

Kapcsolódó tételként azonban a szerzők és fordítók kérhetik a kiadótól az “értékesítés” után járó jogdíjrészüket, ami viszont a kiadónak 27% EHÓ-t jelenthet. Ez egyébként a szerzőkkel nem egyeztetett módon, ingyenesen átadott többi esetre is fennáll.

Itt a KIVA (kisvállalati adó)!

Először is tisztázzuk a kapcsoltsági viszonyokat. A kapcsolt vállalkozású cégcsoport létszáma < 25 fő, egyesített bevételi és mérlegfőösszegei <500 Mft. Vigyázat a kapcsoltság hozzátartozó személyeken keresztül is megvalósulhat! Csak ha nincs kapcsoltsági vonatkozás, akkor nézhetjük a saját cég adatokat. Ezek a KIVA választás feltételei.

A rendesen adózó kisvállalat a személyi kifizetések után  27% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást fizet. Ezek a tételek költségként elszámolhatók – azaz negatív 10% társasági adót (adócsökkenést) jelentenek, ahhoz képest ha nem kellene őket fizetni.

Legyen a vállalkozás adózás előtti eredménye M (pl. 1000 eFt), a személyi jellegű kifizetései az említett két adó nélkül B (pl. 5000 eFt), akkor a társasági adó és személyi kifizetések utáni összesített adóteher B*0,285+M*0,1 =1525 eFt

Tegyük fel, hogy ennek a  vállalkozásnak nincs tárgyévi értékcsökkenése, készlete, kötelezettségei és követelései megegyeznek az előző év végi értékkel, és nem volt kisvállalati adóalap-növelő és csökkentő tőke, kölcsön stb. pénzmozgás sem.

Így a kisvállalati adó alapja a személyi kifizetések B és a pénzügyi eredmény – esetünkben M+B*0,285 – együttes összege. Ez 7425 eFt, aminek KIVA szerinti adója 1188 eFt. Megtakarítás 337 eFt.

Közelítsünk a valósághoz. A kisvállalkozások általában azonnal leírható eszközöket vesznek, ami pénzügyi eredmény és számviteli eredmény azonosságát nem befolyásolja. Ellenben, ha éven túli leírású eszközök is vannak, akkor a számviteli eredménynél (1000+1425) magasabb lesz utóbbi eszközök értékcsökkenésével a pénzügyi eredmény, hiszen itt nem volt pénzkiadás.

A kettős könyvelés és a pénzügyi könyvelés eltéréséből további tételek is adódnak. Ha a készlet és a vevőállomány megnő, a pénzbeni eredmény csökken, ha viszont a szállító állomány és adótartozás növekszik, a pénzügyi eredmény magasabb lehet a számvitelinél. Aki tehát a 16% -s KIVA adóját akarja meghatározni, nem árt ha először elkészíti az előző évi egyszerűsített éves beszámoló adataiból a cash-flow kimutatást, majd értékeli a tárgyévi és következő évi várható hatásokat.

Végül is a 2012-évi döntésünkhöz (2013-ra KIVA) szükséges meghatározni a 2012. évi várható   beszámoló adatokat, majd  megtervezve a 2013 évi gazdálkodást tudunk csak reálisan – a várható megtakarítást figyelembe véve – dönteni.

Így ez  a munkahelyvédelmi intézkedés ezért elsősorban a könyvelők munkahelyét védi.

Tipp: korábbi írásom

Adóegyszerűsítés? Kevesebbel is beéri az állam?

A Nemzetgazdasági Minisztérium törvényjavaslata (benyújtva 2012 július) alapján 2013-tól lehetőségük lesz a kisadózó vállalkozásoknak (egyéni vállalkozó, egyéni cég, kkt. és bt.) új tételes adózást, a  kisvállalkozásoknak (egyéni cég, kkt., bt., kft,) kisvállalati adót választani. Mindkét adónemre az előírt feltételeknek megléte esetén, 2012 év végén bejelentkezéssel lehet áttérni.

1. Kisadózó  tételes adója

Főállású kisadózó 50.000 Ft/hó (nem főállású vállalkozó  25.000 Ft/hó) tételes adót fizet. De a kívánt bevételi határ 6 millió forint, mert  az e-feletti részre 40% adóbüntetés jár. A kisadózó ezzel mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékalap utáni adó, a kivét utáni szja, járulékok, szochó megfizetése alól. Az adó megfizetésével biztosítottá válik a főállású vállalkozó. A rejtett akna a kapcsolódó társasági adó módosításban van elhelyezve. Ugyanis a kisadózót foglalkoztató cégeknél ezek a kifizetések adóalap növelővé válnak. Gyakorlatilag  a jelenleg számlát sem adó, lakossági szolgáltatást nyújtó vállalkozóktól akar így Matolcsy úr némi pénzt szerezni, a  legalizálásért cserébe.

 2. Kisvállalati adó

 Az elismert pénzeszköz (pénzügyi vagyon  realizált változása) és személyi kifizetések együttes összegére vetített 16%-s adó helyettesíti a 27% szociális hozzájárulási adót, a 10 % társasági adót, a szakképzési hozzájárulást. Választható 25 főig, és 500 Mft-s bevételig, azonban a kapcsolt vállalkozásoknak mutatóikat egybe kell számítani.

Az adólapnövelő és csökkentő tételek sora hosszú, hiszen ki kell szűrni az ideiglenes vagyonváltozásokat (hitelek kölcsönök adása, kapása, törlesztése), a vagyon átváltásokat (értékpapír műveletek, tőkeműveletek, osztalékfizetések). Különösen hosszú a nem a vállalkozás érdekében felmerült, és ezért adóalap növelő tételek listája is.  A bevallás és havi előlegfizetés (a személyi kifizetések 19%-a) sem túl egyszerű. Mindazonáltal egymagában a szociális hozzájárulási adó 27%-nak elkerülése ösztönző lehet, ha csak nem módosítják ez utóbbi adót a munkahelyvédelem érdekében.

Térítésmentes szolgáltatások

Ilyenek nincsenek, legalábbis ha pénzt nem is kapunk értük, de az államnak fizetünk utána….

A vállalkozás ingyen használja B vállalkozás infrastruktúráját, (raktár, iroda, titkárság, adminisztráció, könyvelőprogram) amelyet az bérel.

Nos vegyük szépen sorba a törvényeket:

Az Áfa törvény szerint értékesítésnek számít az ingyenes szolgáltatásnyújtás, ha a kapcsolódó tételeknél (bérleti, üzemeltetési díjak stb.) a levonható Áfát B vállalkozás igénybe vette.  A bejövő számlákon szereplő szolgáltatások megosztásával, a helyes megoldás az, hogy egy részük közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerül. Ezen nem létező kimenő számla Áfa összege,  mint adóbevétel hiányzik B bevallásából.

A társasági adó törvény szerint nem a vállalkozási bevételszerző tevékenységhez tartozó, adózás előtti eredményt csökkentő költségek és ráfordítások adóalap növelést jelentenek. Itt az előbb hiányolt számla nettó összege (árbevétel B cégnél) hiányzik a társasági adóalapból, ezt pótolja az előírás.

Azért nem jár jó pont,  hogy A cég több Áfá-t és társasági adót fizet be, bejövő számla hiányában, kivéve azt az esetet ha  a két cég kapcsolt vállalkozás. Kapcsolt vállalkozás esetén a piaci ártól való eltérés már büntetendő, ha nincs bevallva.