A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 1.rész Az egészséges kiadói működés

A következő három blogom témája a pénzügyi csődhöz vezető jelek felfedezése, illetve megszüntetése külső források bevonása nélkül. Ehhez persze ismernünk kell az eredményes működés receptjét. Sok kiadó vezető hisz abban, hogy a készülő új  könyvek,  új projektek, esetleg több marketinggel jobban értékesülnek, és az átmeneti nehézségek megszűnnek. Ez ritkán szokott bejönni.  Az eredményes és operatív gazdálkodásból eredő pénztöbbletet is hozó könyvkiadói működést az alábbi modellel fejezhetjük ki:

Pénzbevételek –   tárgyévi előállítási költségek – rezsi költségek – készletváltozás   >     osztalékigény vagy adózott eredmény igény

Ha  figyelmesen átgondoljuk az összefüggést, három az éves mérleg nyitó és záró oszlopából származó különbözetet is találunk:

a.) Árbevétel +/- vevők állományváltozása = Pénzbevétel (csak a működésből eredő!)

b.) Kifizetett könyvkiadási ráfordítások +/- szállítók állományváltozása = tárgyévi előállítási költségek  (a rezsiköltségeket időszakonként állandónak tekintve!)

c.) Készletek változása, ha csökken az pénzbevételt jelent, ha nő az készletben  lekötött pénzt.

Ha a fenti képlet teljesül – eltekintve a befektetési, tőke, és hitelműveletek pénzügyi hatásától, azt mondhatjuk, hogy a könyvkiadási tevékenység pozitív pénztöbbletet, és eredményt termel. Persze természetesen több tényező is van, amit itt elhanyagoltam, de úgy gondolom, hogy rendes gazdálkodás mellett hatásuk nem jelentős (pl. egyéb követelések, adó- és járuléktartozások, értékcsökkenés, időbeli elhatárolások változása).

 

 

 

 

Amit a 2014.évi mérlegek mutatnak

40 könyvkiadó 2014. évi mérlegbeszámolóját áttekintve megállapítható, hogy az 500 millió forint nettó árbevételt meghaladó cégek száma majdnem 10. Ha leszámítjuk ebből az Akadémiai Kiadót, és a tevékenységét befejező Mester Kiadót, egyetlen egy milliárdos árbevételű cég marad a Kossuth Könyvkiadó zRt. Jelentős kiadónak számít még ebben a körben a Műszaki, Gabo, Móra, Könyvmolyképző, Libri Kiadó Kft., Pozsonyi Pagony. Nem ismerjük a Pécsi Direkt beszámolóit, és ebben az Alexandra kiadó , továbbá  a csődeljárást kérő Ulpius -ház kiadói teljesítményét.

Jelentős készletállomány és alacsony forgás (többségében 4,5 fordulat/év alatti) jellemzi a készletek árbevételben való megtérülését.  A vizsgált kiadók felénél ez a mutató 2 alatti értéket vesz fel, ami jelzi, hogy az értékesítésből nem térül meg az újonnan előállított könyvekre történő kiadás, hiszen – tapasztalatom szerint – az árbevétel  felét a marketing költségek, a rezsi költségek, és a fogyásarányos jogdíjak (royaltyk), adók foglalják le, nem is beszélve arról, hogy az osztalékot biztosító eredményt is a bevételből kell fedezni.

Ötven millió forint feletti adózott eredményt csak az árbevétel szerint rendezett lista elől lévő cégei tudtak produkálni, 40 cégből 30-nál ennél alacsonyabb a 2014. évi eredmény.

A változásokat tekintve 27 cég növelni tudta bevételét 2013-hoz képest, 13 cégnél csökkenés történt. Átlagosan a bevételek 106%-al nőttek, a készletek 103%-al, de mindkét esetben jelentős a szórás.

Iparűzési adó minimum fizetési kötelezettséggel a kereskedőknél

Az iparűzési adónak azért sikerült megúsznia eddig a megszüntetését – azon kívül, hogy az önkormányzatoknál kieső pénzösszeget nem lett volna miből pótolni – mert félúton áll a forgalmi típusú hozzáadott érték adók (ÁFA) és a jövedelemadók (TAO) között. Így Brüsszel sem tehetett semmit.

Az újabb Matolcsy csomag most az adóalap levonható tételeit korlátozza 2013 évtől. A közvetített szolgáltatások és az eladott áruk beszerzési értéke csak a bevétel 80%-ig érvényesíthető levonásként az adó alapjánál. Így tehát a bevétel 20%-a egy tisztán kereskedelmi tevékenységű cégnél mindenképpen iparűzési adót von maga után, az árréstől függetlenül. Persze ahol az árrés magasabb volt húsz  százaléknál, ott eddig is adózott ez a bevételi rész. A közvetített szolgáltatások esetében a változatlan áron történő továbbszámlázás veszteséget jelent, hiszen a kimenő számla nettó bevételi értékének 20%-a után iparűzési adót kell fizetni.

Vegyes tevékenység esetén bonyolult lesz az adóalap levezetése, ugyanis az anyagköltség levonhatóságát nem korlátozza a javaslat. A bevételek bontása tevékenységek szerint csak a kiegészítő mellékletben ismertetendő, külön  könyvelési előírás, külön mérlegsor nincs a saját termelésből és a kereskedelemből származó bevételek elkülönítésére.  Az ellenőrizhetőség így kérdéses, teret adva a kreatív könyvelési megoldásoknak.

TOP 10 kiadó

A hazai könyvkiadók 2011.  évi mérlegadatai alapján  az első 10 kiadó a következő (a vizsgálatban 25, egyenként 100 millió forint nettó árbevételt meghaladó  céget kérdeztem le) :

Sorrend a 2011. évi nettó árbevétel szerint (ezer forintban):

 

 

Az élen a helyzet változatlan, bár meg kell jegyezni, hogy az Akadémiai Kiadó jelentős folyóirat kiadása és exportja, az Egmont Hungary vegyes tevékenysége torzítja az összehasonlítást. A Kossuth Kiadó kizárólagos értékesítője a Noran Libro és  Ventus Libro Kiadóknak. A tiszta ill. vegyes kiadói profil miatti eltéréseket  itt is figyelembe kell venni. Erről többet olvashatnak az előző bejegyzésben.

Sorrend az adózott eredmény szerint:



A hazai könyvkiadásra jellemző (bizományi rendszer, kevés terjesztő cég) mutató az átlagkészlet megtérülése a nettó árbevételben. Ez a fordulat/év mutató a könyvkiadók eszközállományát meghatározó készletek értékesítését jelző mutatószám. A 2011 évi sorrend:

1. Gabo Kft.                                              10,85
2. Ulpius-Ház Kft.                                      5,78
3. Egmont Hungary Kft.                           5,38
4. Animus Kft.                                            5,33
5. HVG ORAC Kft.                                     4,25
6. Akadémia Kiadó Zrt.                             4,20
7. Libri Könyvkiadó Kft.                            3,38
8. Agave Kft.                                               2,70
9. Édesvíz Kft.                                            2,68
10. Scolar Kiadó Kft.                                  2,27