Számla hiányában, kiadási jogok vásárlása

Érdekes Áfa előírás található a törvény 127.§. (1) bb) pontjában, ami arról szól, hogy ha az adót a szolgáltatás igénybevevőj fizeti (fordított adózás), akkor kapott számla hiányában, a rendelkezésére álló dokumentumok (szerződés, teljesítésigazolás) alapján is megállapítható a fizetendő adó. Jellemzően külföldről igénybevett szolgáltatásoknál áll fenn ez a lehetőség. A fizetendő adó megállapítása, pedig feltétele annak, hogy az adólevonási jog is érvényesíthető legyen, azaz a bevallásokban egyszer plusz és egyszer mínusz előjellel fog szerepelni az ilyen ügylet, a szolgáltatás igénybevevőjénél.

A könyvszakmában a kiadási jogok vásárlása külföldi kiadótól tipikusan ilyen eset. A hazai kiadó külföldi hozzáadottérték-adó nélküli számlát kaphat (Európai Közösségen belül ehhez EU-s adószám is kell). A számla devizás összege átszámítva forintra az adólap, ami a hazai kulccsal (27%) szorozva adja a fizetendő adót. Ha nincs számla akkor is meg kell állapítani a magyar kiadónak a fizetendő adót, és ezzel meghatározódik lesz a levonható adó összege is.

Mikor kell számla hiányában így eljárni? A törvény 56.§-a szerint az adófizetési kötelezettség a teljesítéskor keletkezik. Ezt a főszabályt felülírja az esetünkre (a szolgáltatást igénybevevő adózik) vonatkozó különös szabály 60.§ (1) ami a teljesítést tanúsító számla v. egyéb okirat kézhezvételekor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig.

A könyvkiadási jogvásárlási szerződések általában tartalmaznak egy fix fizetendő összeget (előleg, minimum garantált royalty), amit a szerződés aláírásakor, vagy meghatározott időpontban ki kell fizetni. A teljesítés itt a szerződés aláírásának napja. A kiadók többsége szerintem megvárja a külföldi fél számláját annak dátuma alapján állítja be az adóbevallásba az ügyletet. Hasonlóan nem felel meg az sem a fenti szabályozásnak, hogy az értékesítés függő royalty adózásához, szintén bevárják a külföldi fél számláját, ami a kiadó által küldött fogyásjelentésen alapszik. Itt a teljesítés dokumentuma a fogyásjelentés. Mindenesetre a hazai kiadói gyakorlat a külföldi számlák bevárása, amik néha több hónapot is késnek, ha Ügynökségi közvetítés is van ez még macerásabb. Másrészt nem tudok olyan esetről, ahol a fizetendő adó késve történő megállapítása NAV vizsgálat tárgya lett volna.

Nyári változások az adóknál

A társasági adó és innovációs járulék évvégi feltöltésének eltörlése (végre!), a reklámadó felfüggesztése (így sincs értelme, okafogyott – hiszen legnagyobb reklámra költő az állam!), továbbá a szociális hozzájárulás kulcsának július 1-től 2 százalékponttal való csökkentése (ez már valami!) 17,5%-ra ezek a fontosabb változások. Utóbbi kihat az osztalék és cafetéria adózására is, már amennyiban a kifizetések a második félévben történnek meg. A kisvállalati adó kulcsa 2020. január 1-től 12% lesz. Az EVA kivezetésre kerül, már nem lehet választani.

Milyen adózási formában éri meg önálló szellemi tevékenységet végezni?

a.) Vállalkozóknak, betéti társaságoknak ajánlható a KATA (kisadózók átalányadója), elsősorban 36 -órás munkaviszony mellett, havi 25 eFt adó befizetéssel. A nyugdíjazás közeledtével azonban el kell gondolkodni a csökkentett biztosítási ellátáson.

b.) Munkavállalóknak kisebb adómegtakarítás érhető el az EKHO-val – egyszerűsített közteher hozzájárulás, mert csak a minimálbér adózik úgy mint a bérköltség (összes levonás 33,5%), az ezen felüli résznél 15%.

c.) A nyugdíjas munkavállalók csak 15% SZJA-t fizetnek, teljes munkaidős munkavégzés mellett. Ha ezt KIVÁS cégükben teszik, elérhető hogy a kisválllalati adó akár nulla közeli összegre csökkenjen.

A korábbi blogokban írt szerzői jogdíjak adózása a szocho csökkenéssel változik.

Amikor a szerző értékesíti művét

Ide másolok egy aktuális kérdést, amit egyre többen tesznek fel:

Nos, a nem túl távoli jövőben szeretném kiadni a verseskötetemet, amit az Amazonon keresztül szeretnék értékesíteni – e-bookként valamint van egy print-on-demand lehetőség is náluk, amivel fizikai kötetet is nyomtatnak, amennyiben valaki megrendeli. Nekik ehhez, értelemszerűen valamilyen adószámra és számlaszámra van szükségük részemről, hogy a royaltyt tudják utalni [az általam megadott összeg, mínusz közvetítői díj, illetve, ha konkrét könyvet rendelne valaki, akkor a nyomtatási költségeket is levonják]. Tehát, a megrendelések után, havi bontásban tételes elszámolást küldenek az eladásokról, stb. Ezzel, itthon, hogyan és miként számolok el az állam felé?

A szerzői és szomszédos jogok közvetítése, vagy ellenérték fejében a sokszorosítás és nyilvánosságra hozatal engedélyezése az Áfa törvény értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ezt végezheti Áfa alá bejelentkezett – alanyi adómentesen – magánszemély is, elvileg számlaadási kötelezettség mellett. A számla tartalma royalty – a kapott elszámolás szerint, adót nem kell felszámítani – mert külföldi a Partner, és alanyi adómentes esetben még bevallási kötelezettség sincs. Ha a magánszemély nem számlaképes, akkor nem tud adószámot megadni a regisztrációnál.

Sokkal fontosabb ennél a kapott jövedelem bevallása a személyi jövedelemadó törvény szerint. A magánszemély költségeivel csökkentett, vagy 10%- átalánnyal csökkentett bevétel 84%-a képezi az személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó alapját, amiket negyedévente kell befizetni. Rendszeres jövedelemszerzés esetén célszerű a nyilvántartás vezetéséhez és adózáshoz szakképzett könyvelőt megbízni. A jelenlegi helyzetben a NAV személyi jövedelemadó tervezete nem tartalmazza ezeket a tételeket, azt a magánszemélynek kell kiegészítenie.

A könyvkiadás pénzbeli támogatása

A fő kérdés az, hogy a donátorok (non-profit szervezetek, magánszemélyek, vagy akár vállalkozások) által, az új könyvek előállításához hozzájáruló összegek fizetése milyen formában formában történik, az adományozó és a kiadó közötti megállapodások milyen gazdasági (számviteli és adózási nyelv szerinti) eseményként kezelhetők.

A donátor oldaláról tekintve: magánszemélyek, non-profit szervezetek cél szerinti tevékenységi körükben szabadon adhatnak át pénzeszközöket. Az üzleti szférában működő vállalkozások esetében az ellenérték nélküli pénzeszköz átadást legalább a társasági adó törvény érinti. Náluk néhány feltétel teljesülése esetén lehet a pénzátadás elismert ráfordítás, egyébként az összegre jutó adót adóalap növelő tételen keresztül meg kell fizetni.

A támogatások alapelve: nem lehet ellenértéke igénybevett szolgáltatásnak, sem termékek átvételének. Nem kapcsolódhat hozzá ellentételezés. (Nem jelent ellentételezést a támogatás céljának megvalósításáról szóló szakmai és számszaki beszámoló.)

Ezzel szemben a szponzorálás már az Áfa törvény szerint is rendes, elfogadott gazdasági tevékenység. A szponzorált kiadó ellenszolgáltatása a szponzor hirdetésének megjelenítése, logójának feltüntetése. Részéről ez szolgáltatásnyújtás, de akár a megjelenő műből példányok átadása (termékértékesítés) is kapcsolódhat hozzá. A könyvkiadónak erről számlát kell készítenie, mégpedig 27% Áfával. A kapott bruttó összeg egy része így elvész. Viszont az adományozónál a kapott számla nettó összege elismert ráfordítás lesz.

Ebből is látszik nem mindegy, támogatási vagy szponzorálási tartalmú szerződést köt a kiadó és a pénzátadója. Ha a pénzátadó szervezet könyvelője számlát kér, az csak termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódhat (ld. Áfa törvény!), akkor eldőlt a kérdés, szponzorálásról van szó. Nem árt tisztázni a feleknek szerződéskötés, megállapodás előtt. (Támogatás esetén ki lehet állítani számlával egyenértékű számviteli bizonylatot is, ennek azonban nincs Áfá-val kapcsolatos szerepe.)

De térjünk vissza a profitorientált vállalkozások közötti egymásnak támogatásként átadott pénzeszközök esetéhez. Az átadó akkor mentesül az említett társasági adótöbblet fizetése alól, ha nyilatkozatokat szerez be átvevőtől. Az állam biztosra megy, nem akar adóforintokat elveszteni ezért:

  1. a dotált vállalkozás előre nyilatkozik arról, hogy a támogatás (nála egyéb bevételként könyvelendő) nélkül sem lesz veszteséges. NYILATKOZAT’1
  2. a társasági adó bevallása (követő év május 31-e), és rendezése után nyilatkozik arról, hogy a támogatásra jutó adórészt is megfizette. NYILATKOZAT’2
  3. Bemutatja mérlegét, melyből kitűnik, hogy nyereséges. NYILATKOZAT’3

Hát ez túlzás egy kissé. Természetesen nem értem ide a közhasznú szervezetek támogatását, ők a közhasznúsági besorolásukról adnak igazolást, és ez elég.

Szerzői jogdíjak – apró, kellemetlen változások 2019-től

Az évnyitás pozitív híre, hogy a nyugdíjasok nem lesznek biztosítottak, és munkaviszonyban szerzett jövedelmükből csak jövedelemadót kell vonni, járulékokat nem, továbbá a munkáltató nem fizet utánuk szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást. Így a nyugdíjas munkavállalók (teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak ide tartoznak, de nem tartozik ide az un. egyéb, megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy!) a bruttó bérköltség – 85%-t vihetik haza.

A szellemi munka robotosainak adózása azonban már nem részesült ebben az ajándékban. Korábbi bejegyzéseimben itt és itt bemutattam az adózásukat a Felhasználói Szerződés alapján jogdíjat szerző magánszemélyeknek. Nos ők továbbra is fizetik munkavégzés esetén a járulékokat, amennyiben a jövedelemadó alapjuk magasabb napi 1490 Ft-nál. A kifizetők pedig a megszűnő egészségügyi hozzájárulás helyett 19,5% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást fizetnek a kincstárnak.

Az addig rendben van, hogy megszűnt a 0,5 százalékos évenkénti nyugdíjemelés, és a nyugdíjas nem biztosított a munkája alapján, de miért nem lehetett ezt elvet az összes nyugdíjat kiegészítő önálló és egyéb jövedelmekre alkalmazni? A szociális és szakképzési hozzájárulás kiterjesztése ezekre a jövedelmekre (a korábbi EHO – val szemben) 1,5 százalékkal növekvő terhet tesz a jogdíjakat amúgy is nehezen fizető könyvkiadókra.

Egy nyugdíjas szerző, szerkesztő, fordító ha éves szinten 1 millió forint bevételt tud szerezni, és annak fele munkavégzéssel jár akkor az állam az alábbi jövedelmeket kaphatja: 1. Személyi jövedelemadó 15 % 135.000 Ft

2. Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék 18,5% 83.250 Ft

3. A kifizetői adók 21% 189.000 Ft

Ajándékkönyv, TP, ingyenesen átadott könyv

Karácsony tájékán különösen aktuális ez a kérdés, de a könyvkiadók hiába  vártak valamilyen gesztust évek óta  az újévi adózási szabályoktól, most sem történt változás. A tisztelet- és köteles példányok, az üzleti ajándékként, vagy reklám, marketing célú felhasználásra átadott könyvek adót kell fizetni. Nézzük, hát sorra  az előírásokat.

Mentes a személyi jövedelemadó alól a magánszemélyeknek juttatott  árengedmény, és bármilyen árura vonatkozó visszatérítés, vagy kedvezmény, amennyiben széles körben nyilvánosan meghirdetett, és nem sorsolás eredménye. (Szja. tv. 1.sz. melléklet 8.14. pont) Ugyancsak itt szabályozott az áruminta mentessége is, bár a könyveknél nehezen értelmezhető, hogy a termék tartós használatra nem alkalmas kisebb része.

Maradva a személyi jövedelemadónál egyes meghatározott juttatásnak minősül a csekély értékű ajándék, a reprezentáció és üzleti ajándék, az üzletpolitikai reklám célú juttatás. A jövedelemadó és kapcsolódó szociális hozzájárulási adó alapja a juttatott könyv árából (szokásos piaci érték) a magánszemély által meg nem térített részének  1,18-as szorzóval emelt összege. Kifizetői adóteher könyvár*0,4071.  (A dolgozóknak adott – a csekély értékű ajándékot meghaladó juttatás munkabérként adózik.) ld.:Szja.tv.69 és 70§.

A társasági adó törvény az ismertetett, SZJA tv. szerinti adózó jövedelmeket elismert költségnek tekinti. Elismert költség továbbá a közhasznú szervezetnek nyújtott könyvadomány, annak igazolása alapján, továbbá a jogszabály által előírt juttatás. Ez utóbbiak  lehetnek  a köteles példányok. Az ide tartozó könyv átadások nem képeznek adóalap növelő tételt, miután a beszerzési, előállítási értékük egyéb ráfordításként könyvelt. Tao.tv. 3.sz. melléklet  B) rész.

Nem közhasznú szervezetnek átadott könyvjuttatás akkor mentes a társasági adó alól, ha a támogatott szervezet, cég igazolja, hogy bevételként elszámolta a kapott könyvértéket, azt leadózza (azaz a juttatás nélküli adóalapja sem negatív), vagy nem végez vállalkozási tevékenységet. Itt előzetes és utólagos nyilatkozatokra van szükség könyveket átvevő szervezettől.  Tao.tv. 3.sz. melléklet  A) rész, 13.pont.

Végül nézzük az Áfa törvény előírásait az ingyenesen átadott könyvekre. Csak a közcélú adomány és áruminta a kivétel, az összes többi magáncélra átadás, ingyenes átadás termék értékesítésnek minősül, adófizetési kötelezettséggel jár, amennyiben a beszerzés vagy előállítás adólevonási joggal bíró szervezetnél történt. A kiadók többsége ilyen. (ÁfA tv. 11.§). A forgalmi adó alapja a termék beszerzési / előállítási értéke. (Áfa tv. 68.§)

Mint láthatjuk az ingyenes könyvátadáshoz az esetek többségében személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó vagy ezek helyett társasági adó fizetés tartozhat, és ilyen esetekben megjelenik az Áfa fizetési kötelezettség is. A 2019. évi törvényekben ilyen értelemben kedvező változás nincs, sőt már a könyvutalvány ingyenes átadására is vonatkoznak ezek a szabályok.

A könyvutalvány Áfa 2019

Fontos változás lép életbe az ÁFA törvény nyári módosítása alapján 2019. január 1-től. Eddig a vásárlási utalványok, mint készpénzhelyettesítő eszközök szerepeltek, azaz termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének tekintettük őket, vagyis  kibocsátásuk, vagy beváltásuk nem járt adókötelezettséggel.

Szerepük felértékelődött. A könyvutalvány, új terminológia szerint egycélú utalvány, ami annyit jelent, hogy rögzített milyen termékkörre váltható be (könyv, 5%-Áfa, magyar könyvesbolt). Könyvutalvány kibocsátása, átruházása, ingyenes átadása a törvény 18/A §-a szerint könyvek értékesítésének felel meg, azaz termékértékesítés fizetendő Áfával. Számlakiállítási és adófizetési kötelezettséggel jár, amelyet a bevallásokban is szerepeltetni kell. A jó hír viszont az, hogy az utalvány beváltásakor a vásárló felé történt termékátadás nem lesz adóztatandó ügylet. (Persze, ha a vásárlási érték nagyobb, mint a beváltott utalványok értéke, a különbözet már adóztatandó, azaz csak erről a részösszegről lesz  kötelező  a számlakiállítás ).

Tovább bonyolítja az adóügyeinket, ha a beváltás nem az utalványt kibocsátó cégnél történik. Ekkor a beváltó az utalvány összegének megfelelő termékértékesítést számláz az utalványt kibocsátó cégnek. Így tehát a beváltónál előfordulhat, hogy egy könyv értékesítésről két részszámlát is kiállítani lesz köteles. A kibocsátó felé a beváltott utalvány összegéig, a vásárló felé a pénzzel kifizetett különbözetről. 

Ki mit nyer ezzel a szabályozással? 

Az állam előre beszedett adót, hiszen lehet hogy az utalványok egy része későbbi vásárlásokban ölt testet, vagy soha nem is lesz beváltva. A boltok, a pénztárgépes rendszerek, számlázóprogramok még bonyolultabbá válnak, hiszen nem lehet direkt módon a készletcsökkentést, és értékesítést összekötni.  Az adózási és pénzügyi adminisztrációs feladatok nőnek, bürökrácia növekedés történik egyszerűsítés helyett. A számviteli kezelésről ne is beszéljünk, mert az utalvány eladásért beszedett összeg nem lehet más mint vevőktől kapott előleg.

Van azért egy kiút: minden változatlan marad, ha többféle (Áfakulcsokban is eltérő) termékre bocsátunk ki un. többcélú utalványt.

Irodalmi ügynökségek számlázási gyakorlata

Most hogy a kiadói egyesülés (MKKE) napirendre tűzte a hazai gyakorlat problémáinak megbeszélését, érdemes áttekinteni – az alapoktól indulva – e témakör problémáit.

Szellemi jogok adásvétele, közvetítése szolgáltatás az Áfa törvény szerint, mivel nem felel meg a termék fogalmának. (Áfa tv. 13§. ) Külföldi partnerrel kapcsolatos szolgáltatás nyújtás, és igénybevétel esetén az alkalmazandó forgalmi adó törvényt a teljesítés helye határozza meg. Ha az Magyarországon van, akkor a magyar Áfa törvényt kell a belföldi adóalanyoknak alkalmazni. E szerint  szolgáltatások Áfázásának főszabálya az, hogy a fizetendő adót az azt igénybevevő adóalany állapítja meg, és vallja be saját adóhatóságának (37§. ) Magyar kiadó jogeladása külföldre adómentes emiatt, viszont jogvásárlása külföldi kiadótól fizetendő adót keletkeztet. A szellemi jogok adásvételének kulcsa jelenleg 27%. Természetesen az általános szabályok szerint adózó magyar kiadó,  akár ugyanazon bevallásban, levonási jogával is élhet. Amennyiben a magyar jogszerző fél a vásárolt kiadási jogot továbbadja (mert erre engedélyt kapott a külföldi partnerrel kötött szerződésében), akkor már egy új értékesítési ügylet keletkezik, belföldre 27% Áfával.  Adó alóli mentesség közvetítői tevékenységnél  csak néhány különleges esetben, illetve külföldi teljesítési hely esetében áll fenn (110 §.)

Az hazai  Irodalmi ügynökségek gyakorlata az, hogy a képviselt külföldi eladó fél helyett állítanak ki számlát, amelyen a szerződéses jogdíjak – általában- 90% -a adómentesen, mint jog közvetítése szerepel, 10 %, pedig mint ügynökségi jutalék 27% Áfával. Kisebb tételenként bankköltséget és árfolyam különbözeteket is számláznak.

A jogtulajdonos és jogvásárló köt szerződést, amely felhatalmazza az Irodalmi ügynökséget a Szabályos számla kiállítására és az ellenérték beszedésére. Ugyanakkor az eladó fél kénytelen  adómentes számlát kiállítani jogvásárlója felé, ha az kéri.

Nyilvánvaló, hogy mind a vételár 90% -10% megosztása, mind a dupla számlázás helytelen, nem felel meg az Áfa törvényünk fenti előírásainak.

  • Ha az Irodalmi ügynökség csak a szerződéskötés összehozásáért felelős, akkor jutalékát a jogeladótól kellene kapnia,  követelését oda számlázza. A jogvásárló belföldi kiadó a külföldi fél 100%-s, adót nem tartalmazó számlája alapján fizet és a fentiek szerint adózik. Ez az eset nem zárja ki azt sem, hogy eladó a fizetést az Irodalmi ügynökségre engedményezze. Az ügynökség jogeladást még ebben az esetben sem számlázhatná.
  • Ha az Irodalmi ügynökség – mint valami bizományos – átveszi eladótól az értékesítés jogát, akkor kiállíthat a magyar kiadó felé Áfás belföldi  jogeladási számlát (szintén 100%-ról), majd Megbízó kiadójával elszámol bruttó, vagy nettó módon, ő lesz a külföldi fél számlájának címzettje. Ez valódi közvetített szolgáltatás a számvitel nyelvén, de Áfában máshogy adózik a szolgáltatás igénybevétele, és tovább értékesítése. Ezt erősíti meg a 15. § Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is.

A magyar kiadók figyelmét felhívom arra, hogy csak olyan bankköltséget, és árfolyam különbözetet fizessenek ki, amiről a szerződésben megállapodtak.

Sokszor találkozom az ügynökségek számláin azzal a kitétellel, hogy a tevékenység adómentes, mert a számlakibocsátó ügynökség  – aki a számla fejlécén (Eladóként) szerepel -, más nevében, más javára jár el. Ez már önmagában is ellentmondás. Ha valaki Megbízás alapján más részére számlákat készít, saját magát nem tüntetheti fel Eladóként, oda a Megbízója nevét célszerű felírni.

Online számla adatszolgáltatás – a számlázó felelőssége

Korábban írtam erről, a pénzügyesek nyaralását akadályozó július elsejei (vasárnap!) éles indulásról. Most pragmatikusan tekintsük át, miért is felel a számlát elkészítő adózó, illetve munkatársa:

  1. A partner helyes adatai (név, cím, adószám). Magánszemélynek készülő számla nem adható fel. Célszerű a számlázó programok partnertörzseit megtisztítani, főleg a helyes élő, belföldi adószámok tekintetében.
  2. Az automatikus számla beküldés utáni  Nav feldolgozás eredményét figyelni kell, OK – nyugtaüzenet, rendben van. Tennivaló a Figyelmeztetés “WARNING” és “ERROR” esetén lesz. Ha nem sikerül technikai okok miatt a beküldés, akkor jelen állás szerint a NAV-val is és számlázóprogram készítőjével is fel kell venni a kapcsolatot, hiszen ennek automatikusan és gyorsan kellett volna megtörténnie, és csak utána kezdődik a NAV általi feldolgozás!
  3.  A NAV nem kulcsonkénti adóalap és Áfa összesen adatot  kap egy számláról, hanem a számla összes tételsorának adatát. Sőt, ha egy számla utólag helyesbítésre kerül, a programok biztosítják a számlaláncolat (előző számla, helyesbítő számla, érvénytelenítő sztornó számla) tételsorainak beküldését! Csak szabályosan, tételsorosan  módosított / érvénytelenített számla lesz elfogadható a NAV feldolgozásában.  Tehát  biztos szerződéses és teljesítési  alapon álló tételeket érdemes számlázni, elkerülve a sztornókat, vagy helyesbítéseket. Addig amíg a számlakészítés nincs lezárva, véglegesítve szabadon lehet javítani, de lezárás után már elmegy a NAV adatszolgáltatás, és a javításra a fentiek vonatkoznak.
  4. Nem kell beküldeni:  a díjbekérőket, proforma számlákat, nyugta helyett kiadott számlákat, kézzel írt számlákat nyomdai számlatömbből (utólagos rögzítésüek).

Az informatikusok megoldják a feladatukat, képessé teszik a számlázóprogramokat a NAV online számlafeladásra. De az igazi feladat az előírásoknak megfelelő, helyes számlázás lesz. Ehhez az Áfa törvény részletes ismerete szükséges, de megállapíthatjuk, hogy az túlságosan bonyolult, és nem ad egyértelmű segítséget a számlázó munkatársnak, amikor döntenie kell egy-egy számla lezárásakor. A felelősség mértéke 500 ezer Forint bírság.

Igaz ugyan, hogy most csak a 2018.07.01 után készült 100 ezer forint Áfá-t meghaladó számlák érintettek kötelezően, de a jövőt tekintve ez a határ a nullához fog közelíteni.

Ha minden számla teljes tartalma bemegy azonnal az elkészülte után, akkor is csak az ugyancsak beépített adatexport funkció válik feleslegessé. Az Áfa bevallás NAV általi elkészítése csak álom az ÁFA európai rendszerének átalakítása nélkül, hiszen:

  • levonási joggal a számlabefogadó tetszése szerinti bevallási időszakban élhet,
  • a kézi számlázás, nyugta nem szűnik meg,
  • a havi, negyedéves, éves bevallók számlái nem párosíthatók (egy időpontban adott kapott számlák ugyan lekérdezhetők, de bevallásra nem alkalmasak)
  • a speciálisan adózó tételek kezelése is kérdéses.

Június – felkészülés az online számlaadat beküldésre

A könyvkiadók általában rendelkeznek márkabolttal, web-áruházzal, és fogyásjelentéseik után számláznak a kereskedőknek is. Igaz, hogy a jelenlegi, július elsejétől érvényes online adatszolgáltatási határ 100.000 Ft Áfa, és ezt a könyvek 5%-s kulcsa mellett kétmilliós nettó számlaösszegnél lépjük át, de a NAV terveit tekintve, a jövőben csökkenni fog ez a határ, akár nulláig is, azaz minden kiállított számláról kell majd adatot szolgáltatni. Célszerű már most ennek megfelelően módosítani a számlázóprogramokat.

Foglaljuk össze, milyen módon értékesíthetünk, hogyan bizonylatoljuk ezt.

  • NAV-hoz bekötött pénztárgép által kiállított nyugta, illetve számla révén. Utóbbi a pénztárgép adatszolgáltatásának része, nem kell az online számlafeladásban szerepelnie, akkor sem, ha utólag berögzítik a pénzügyi rendszerbe.
  • Nyomdai úton előállított kézi számlatömb révén. Itt az Áfa határt átlépő számlákról a NAV által biztosított elektronikus felületen szükséges 5 napon belül (nagy értékű számláknál 1 napon belül) adatot szolgáltatni.
  • Számlázóprogrammal (-modullal) előállított gépi számláknál online azonnali adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás akkor indul, amikor a számlakiállító véglegesíti, lezárja a rögzítést. Utána már a számla  adatai csak másik bizonylattal javíthatók (sztornó számla, számlával egyenértékű okirat, stb.).

A számlákra vonatkozó adatszolgáltatás alól kivételek a magánszemélyek, a külföldi vevők, a belföldi fordított adózás számlakiállítója, a felvásárlás jellegű különbözeti adózás érintettjei.

A magánszemélyeket itt ÁFA szempontjából kell vizsgálnunk, aki nem vállalkozó, de önálló tevékenysége bevételeiről számlát állít ki, és nem alanyi (vagy tárgyi) adómentes, arra is vonatkozik az online adatszolgáltatási kötelezettség, ha az Áfa összege átlépi a határértéket.

 Az ilyen magánszemélyek adószámmal rendelkeznek, szemben a többi nem adóalany magánszeméllyel, akinek csak adóazonosító jele van. Szerzők, fordítók, szerkesztők figyelem, mert az adatszolgáltatás elmulasztásának jelentős bírsága lesz.

A pénztárgépes adatszolgáltatás a lakossági – kiskereskedelmi értékesítésre vonatkozik (kivéve a csomagküldő szolgáltatást, amiről számlát kell készíteni). Azonban léteznek vegyes szituációk, amikor amikor kiadó, vagy nagykereskedő közvetlenül nem adóalany magánszemélynek értékesít gépi számlaadás mellett. Ezekről a forgalmakról külön bevallást kell készíteni a NAV-nak (PTGSZLAH).

Az online adatszolgáltatásért való felelősség nem a programozókat terheli, hanem a számlakiállító belföldi adóalanyt. A tartalmi kérdések, mint az érvényes adószám, helyes cégnév, a számla tételeihez tartozó helyes adókulcsok választása, amúgy sem háríthatók tovább.