Címke: jogdíj

Szerzői jogdíjak adózása- nyugdíjasoknál, frissítés

A 2019. év pozitív híre volt, hogy a nyugdíjasok nem lesznek biztosítottak, és munkaviszonyban szerzett jövedelmükből csak jövedelemadót kell vonni, járulékokat nem, továbbá a munkáltató nem fizet utánuk szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást. Így a nyugdíjas munkavállalók (teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak ide tartoznak) a bruttó bérköltség – 85%-t vihetik haza.

A szellemi munka robotosainak adózása 2019-ben még nem részesült ebben az ajándékban. Nos ők továbbra is fizették munkavégzés esetén a járulékokat, amennyiben a jövedelemadó alapjuk magasabb volt napi 1490 Ft-nál. (2022-ben ez 2000 Ft). A kifizetők pedig a megszűnő egészségügyi hozzájárulás helyett 19,5% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást fizettek a kincstárnak. (2022-ben már csak 13% szociális hozzájárulási adót fizetnek.)

Az addig rendben volt, hogy megszűnt a 0,5 százalékos évenkénti nyugdíjemelés, és a nyugdíjas nem biztosított a munkája alapján, de miért nem lehetett ezt elvet az összes nyugdíjat kiegészítő önálló és egyéb jövedelmekre alkalmazni? A szociális és szakképzési hozzájárulás kiterjesztése ezekre a jövedelmekre (a korábbi EHO – val szemben) 1,5 százalékkal növekvő terhet tesz a jogdíjakat amúgy is nehezen fizető könyvkiadókra. (2022-ben a diszkrimináció már csak az egyéb jövedelmekre vonatkozik – pl.jogörökösök, de már nem vonatkozik a nyugdíjas szerzők, fordítók megbízási díjaira, a munkavégzési rész után nem kell szochót fizetniük.)

A könyvkészlet helyes mérlegértéke

Közeledik az 2019. üzleti év vége, a leltárkészítés a könyvkiadók egyik legelső új évi feladata, hiszen meg kell állapítaniuk a saját kiadású könyveikből megmaradt készlet leltárral és utókalkulációval megalapozott mérlegértékét. A beállítás egyben módosítja az évközben értékesített saját termékek eredménykimutatásban szereplő értékét is.

Magáról a szabályozásról korábban már írtam, ebben nincs változás (leltározás, leltár kiértékelése). Most csak arról szeretnék eszmét cserélni, hogy milyen mértékben lehet a szerzői jogdíj a könyv előállítási közvetlen önköltségének, és így készlet értéknek a része.

Ismeretes, hogy a kiadási jog szabályos Felhasználási szerződésen keresztül több évre (időbeli hatály) és nyelvterületre (területi hatály) szerezhető meg díjfizetés ellenében. Ez a jog azonban semmilyen eszköz értékébe nem tud bekerülni, tényleges kifizetés, díjfizetés, esedékes számla hiányában, legfeljebb mérlegen kívüli tétel lehet. Ha már történt (vagy a mélegkészítési zárási határidőig történni fog) pénzügyi teljesítés, akkor a következő döntések hozhatók:

  • A számlázott jogdíj és kifizetése befektetett eszközként, szellemi termékként szerepeltethető, ebből a mű első és további tervezett kiadásaira értékcsökkenés számolható el. Fix összegű jogvásárlás esete ilyen, még akkor is, ha külön royalty fizetési rész is szerepel a szerződésben.
  • A fix összegű jogvásárlás összege a kiadott mű előállítási önköltségének a részeként könyvelhető, szerzői jogdíjként, azaz forgóeszköz, készlet előállítás közvetlen költségeként szerepelhet. Nem kifogásolható, hogy az első kiadás nyeli le ezt a ráfordítást, az utánnyomások, további kiadások előállítási költsége alacsonyabb, hozama magasabb lehet így.
  • Hasonlóképpen a befektetett eszközök között kimutatott szellemi terméknek, az adott évben előállított műre eső értékcsökkenése is közvetlen költségként szerepelhet a készletek értékében. Megjegyzem, hogy a Kiegészítő mellékletben a Számviteli politikában rögzített értékcsökkenés leirás módszerét nem árt ismertetni.
  • Végül beszéljünk a royalty típusú szerződéses jogdíjakról. Az értékesítéshez rendelt – kiadó fogyásjelentése alapján – beszámlázott és fizetett royalty csak az értékesítés közvetett költsége lehet, a számviteli törvény 51§(4) tiltó bekezdése szerint. Ha nincs eladás a termékből, akkor nincs ráfordítás, azaz a royalty – mint egyféle jutalék – értékesítéstől függő költségként működik. A fizetés a több éves piacon tartás miatt, több részletben (évente, félévente stb.) történik. Így nehézségbe ütközik a jogdíjnak a mű megjelenéskori aktíválása is, hiszen előre feltételezni kellene az összes várható eladást. Továbbá a royalty százalék alapja a bevétel összege, a későbbi árak változhatnak. Speciális eset viszont a minimum garantált royalty, amit kifizetése után érdemes vagy szellemi termékként, vagy a mű közvetlen költségeként elszámolni, hiszen értékesítés hiányában sem kapható vissza.

Az időbeli elhatárolások helyes alkalmazása a tárgyévben megjelent művekre azt jelenti, hogy a mérlegkészítésig felmerülő fix jellegű jogdíjvásárlásokhoz tartozó kifizetéseket figyelembe lehet venni az előállítási értékben (illetve a szellemi termék értékében), vagy a befejezetlen és félkész termékek értékelésében. A tárgyévi értékesítés bevétele alapján, utólag – a következő évben – fizetendő royaltykat pedig a közvetett költségek közé be kell állítani. Ez több számviteli alapelvnek való megfelelés miatt szükséges. Ilyen a mérlegvalódiság elve, az összemérés elve, időbeli elhatárolás elve.

Júliustól változik a jogdíj fogalma a társasági és iparűzési adóban

A 2016. júniusig érvényes szabály szerint a társasági adóalap számításnál csökkentő tényezőként figyelembe lehetett venni a kapott jogdíjak 50%-t, amelybe beletartozott a szerzői jog szerint védett művek és teljesítmények felhasználási engedélyének  átruházásáért kapott összeg.  A jogdíj új fogalmát  a Társasági adó tv. 4§. 20. pontja alatt találjuk.Az évközi változást alkalmazni kell, és ez a változás lényegesen leszűkítette az adóalap kedvezményt. Lényegesen átírták a társasági adó törvény jogdíj fogalmát.

jogdíj
a) a szabadalom, a használati minta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény,
b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint
c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada;

Hasonló évközi változtatás történt az iparűzési adónál (Helyi adó tv.), ahol   a számviteli törvény szerinti nettó árbevétel csökkenthető a kapott, és bevételként elszámolt jogdíjjal. Viszont mielőtt örülnénk, itt is megkereshetjük az értelmező rendelkezések (51.§ 22. és 51.) definícióit. A társasági adóval azonos szűkítést, adóalap kedvezmény megvonást találunk.

A jogalkotási módszer, miszerint az adóbevallást készítő – nem jogász könyvelő el fog merülni a köznapi szóértelmezéstől eltérő értelmezésben, és minden adóalap tételnél a jogszabályok fogalmi szótárát keresi fel, komolyan kifogásolható.

A másik megjegyzésem, hogy az alkotások létrehozása – a szoftverek kivételével – a jövőben nem lesz preferált ezekben az adókban. Magyar nyelvű könyvkiadásban a bevételként elszámolható kapott jogdíj ritka mint a fehér holló….

Külföldre irányuló – külföldről igénybe vett szolgáltatások Áfája

A könyvkiadáshoz kapcsolódó jogok eladása, e-tartalom eladása és vásárlásuk, részvételek a különböző rendezvényeken felvetik a számlázási problémakört, mikor és milyen Áfa-kulccsal kell számláznia a hazai cégnek, és fordítva, a nem rezidens vállalkozásoktól, intézményektől kapott számla tartalmazhat-e külföldi hozzáadott érték adót? Három egyszerű tényállást kell tisztázni az Európai Unión belüli ügyleteknél (és ez az eljárás harmadik országok viszonylatában is alkalmazható).

  • az ügylet résztvevőinek adóalanyisága,
  • a területi hatály (melyikük “ÁFa” törvénye érvényes az ügyletre),
  • az érvényes törvény szerint milyen adózási  módszer alkalmazandó.

1. Az Európai Unió harmonizált Áfa rendszerében nem adóalanynak (külföldi magánszemélynek, a civil szféra non-profit szervezeteinek) történő értékesítés az eladó hazai szabályozása szerinti rendes értékesítés.  Az adóalanyok között (rendelkeznek közösségi adószámmal) adómentes az értékesítés.

példa:  külföldi magánszemély vevő e-könyvet tölt le hazai tartalomszolgáltatótól, 27% Áfával elektronikus számla küldendő.

2. Az  szolgáltatások körében főszabály a vállalkozások közötti értékesítéseknél, hogy a teljesítés helye a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye, telephelye, állandó letelepedési helye.

példa: jogvásárlás külföldről a magyar Áfa törvény szerint, jogeladás a vevő ország törvénye szerint kezelendő. Katalógus eladása a könyvfesztiválok pénztáránál belföldi értékesítésnek minősül.

A főszabály alóli egyik kivétel, az un. belépőjegyes rendezvények, itt a belépőjegyek és a hozzájuk kapcsolódó járulékos szolgáltatások tekintetében a rendezvény helyszíne határozza meg a területi hatályt.

3. A főszabály a szolgáltatás igénybe vevőjére fordított adózási módszert ír elő, azaz a vevő saját Áfa bevallásában a külföldi fél adómentes számlája után megfizeti (felszámítja és bevallja) az adót, és ha egyébként levonási joggal is rendelkezik visszaigényelheti.  A belépőjegyes kivétel esetben viszont egyenes az adózás, az eladó normál Áfás számlát készít.

példa: magyar hazai kiadó irodalmi ügynökségen keresztül külföldi jogot vásárol. Az ügynökség a jog értékét Áfa nélküli közvetített szolgáltatásként számlázza. A kiadó minősül az első hazai felhasználónak, így a fordított adózás szerinti adófizetés vonatkozik rá.

Az EU-n belüli vevői – szállítói ügyletekről számot kell adni külön összesítő bevallásban, és statisztikai kötelezettség (INTRASTAT) is van.

A külföldön megfizetett forgalmi adó a magyar számvitel szerint a szolgáltatás bekerülési értékének részét képezi. Az uniós adóhatóságok együttműködnek, a hazai adóalanyok jogosultak megfelelő NAV nyomtatvány beadásával ezt visszakérni, a társország adóhatóságától, hiszen ha ott bejegyzett cég lennének, élhetnének a levonási jogukkal. Ez az utólag részben vagy egészben visszatérített összeg a beérkezés évében egyéb bevételként elszámolható.