Könyvelők: kevesebb nyaralás több adatszogáltatás

Nyári tennivalók, járulékváltozások, többlet adatszolgáltatásokra átállás.

A több százezer kis és mikrovállalkozást kiszolgáló könyvelő-pénzügyes-adóügyintéző szakma nyarát alaposan elrontották a július elsején életbe lépett járulék-, és adatszolgáltatási változtatások.

Gondolok itt a kiállításkori online számlabeküldésre, a bejövő számláknak az Áfa bevallás részét képező 65M adatszolgáltatásra (értékhatár nélkül). Ide tartozik még a TB járulék újbóli bevezetése is. Azon túlmenően, hogy pénzbe kerülő informatikai fejlesztések nélkül gazdaságosan megoldani nem lehet az átállást, vagy körülményes, még rátett a NAV egy lapáttal, a két legbonyolultabb bevallási nyomtatvány (20-08 és 20-65) késve jelent meg csak augusztus elején.

Könnyebbség csak a nyugdíjasok járulékmentesítése – minden jogviszonyukban – ami a jövedelmek számfejtésében egyszerűsítést jelent a kifizetőknek. Honoráriumokkal, eseti megbízásokkal szellemi munkásokat foglalkoztató kiadóknak javasolom, hogy korrigálják az eddig alkalmazott megbízási adatlapjaikat (un. Nyilatkozatokat) amit a szerzőktől, fordítóktól, cikkíróktól bekérnek.

Nem nyugdíjas magánszemély munkavégzése (személyes közremükődése) esetén 18,5% a tb-járulék, amennyiben az egy napra jutó munkavégzési díj meghaladja az 1610 Ft-t. Ez alatt nincs járulékfizetés és egészségbiztosítás sem. A Felhasználói szerződésekben szereplő vagyoni jog átadási díjak (időszakos royaltyk) után sincs járulékfizetés. (15%-s SZJA minden esetben fizetendő a jövedelem után.)

Az Áfa adatszolgáltatással több probléma is van. Ilyenek:

  • nyugtaadás és készpénzes számla egymás mellett. Dupla adatszolgáltatás? Hol találkozik az online pénztárgépes és online számlás adatszolgáltatás, ha majd bevallást készít a NAV nekünk?
  • Ha minden számlát a kiállítócég beküld részletes adattartalommal, miért kell minden bejövő számláról a befogadónak is külön adatot szolgáltatnia? Ha a befogadó negyedéves, vagy éves bevallási kötelezettség alá esik, nagyon sok kis összegű számlája a NAV-nál csak később lesz párosítható az online számlafeladásból érkező számlákkal. Mi van ha az egyik fél non.profit szervezet, és van vállalkozási tevékenysége, esetleg a közös rezsiből a levonhatót arányosítással állapítja meg.

Végezetül a differenciálatlan módon jövőre bevezetésre kerülő KATÁS büntetőadó is sújtja az egy – egy nagyobb cégnek külső, egyéni vállalkozásban, Bt-ben könyvelő, pénzügyeket és adókat intéző szakembereket, hiszen nem fognak kapni havi 250 ezer forintnál magasabb megbízásokat. Ekkora költségért, ami 214 ezer bruttó bérnek felel meg nem fog tudni a megbízó értelmes munkaerőt felvenni.

A könyvszakma és a nemzetgazdasági érdek

A könyvkiadók a bezárt könyvesboltok miatt jelentős bevételkiesésre számíthatnak, március közepétől a veszélyhelyzet és korlátozások megszüntéig. Sőt egészen az év végi szezonális felfutásig, ha tudnak egyáltalán új könyveket gyártatni. A home-officeba és részmunkaidőre kényszerített, csökkentett bérű munkatársaknak akkor jár bérkiegészítő támogatás, ha a kiadó:

  • hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Ezt majd illetékes kormányhivatalok eldöntik, hogy a nyomtatott kultúra – a maga sokszínűségében – nemzetgazdasági érdek -e.

Már a módosított 61/2020 Kormányrendeletnél gyanút foghattak volna a könyvkiadók (itt vannak szektorális adókedvezmények), hogy miért csak az alábbiak szerepelnek benne:

  • alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  • film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
  • napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  • folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14).

A szolárium fontosabb, mint a könyvkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.11). Pedig a szociális hozzájárulás és a járulékok elengedése jól jött volna. Ha a kiadóknak nincs bevétele, és pénze akkor a hozzájuk kötődő alkotóknak szerzőkek, fordítóknak sem tudnak fizetni, hiába az első kedvezmény.

Egyébként a könyvkereskedők se járnak jól. A vészhelyzet elmúltával újraindult könyvesbolti forgalom nem lesz olyan, mint előtte volt. Az olvasók rászoknak a webáruházas rendelésekre, hiszen országosan is 2-4 nap alatt megkaphatják az őket érdeklő műveket, másrészt bármennyire jó is a könyvespolcok kínálatából válogatni, a félsz a másik embertől – hogy elkapunk valamilyen fertőzést – , egy darabig bennünk marad. De mivel az értelmiségiek többsége, már akinek lesz munkája, ezt az évet jövedelemkieséssel viseli el, biztos nem a könyv lesz az első dolog, amire jelentősebb összeget költene.

Vannak még egyéb lehetőségek kormány gazdaságvédelmi csomagjában. Ilyen a szociális hozzájárulási adó 15%-ra csökkentése júliustól. Hát ez nem sok, amikor a lapkiadást a teljes fizetendő adótól mentesítették.

Vagy az egészen kisstílű adóhalasztás, vagy részletfizetés kérése. Miután a most kieső bevétel nem jön később vissza, az eltolt adófizetést a későbbi időszak ugyancsak szűk bevételéből kell majd finanszírozni. Egyébként is csak 5 millió forintig kérhető, de ha egy adónemben 20% adóelengedést kérünk, akkor nem élhetünk a fizetési könnyítésekkel.

Marad NHP Hajrá hitelfelvétel. Sajnos ez is kamatostúl visszafizetendő, még akkor is ha a bérekre és készletekre kérjük, 3 éves lejárattal, forgóeszköz finanszírozási céllal. Sejtem, hogy akinek most is van hitele, ott a bank majd kéri a moratóriumból való kilépését, az új hitelre átváltáshoz. És a bankok veszteséges cégeket nem szívesen finanszíroznak.

Mi tehát az állami segítség nélküli kiadóvezető dilemmája? Munkatársai megtartása, és eladósodás nyomdák, szerzők, külső partnerek felé, vagy a kiadó tevékenységének leépítése. Persze van még egy lehetőség a tulajdonosi kisegítés…

Gyors értékelés – 2019 évről

Lassan előállanak a könyvkiadók évet záró főkönyvi kivonatai, a mérlegtételek pontosítására és mérlegre még egy kicsit várni kell. A vezetők és tulajdonosok számára adható azonban egy gyors értékelés. Mindössze négy mutató bázishoz hasonlított változása válasz adhat arra, hogy a kiadó sikeres, vagy rossz évet zárt. Ezek:

  • nettó árbevétel változása,
  • az eredmény (operativ, vagy bruttó hozam) változása,
  • a készletek változása,
  • valamint a lejárt tartozások változása.

A könyvkiadás egyedi termékgyártás, ezért a cégösszesen-értékben kifejezett változások belső strukturájának felfedése is fontos, a tárgyévben megjelentetett művek fogyása, bevétel és eredménytermelése mennyiben változott az előző évek kiadásaihoz képest, bejöttek-e a prognosztizált előnyök, hasznok, vagy a korábbi évek készleten lévő műveinek leértékelési akciói voltak sikeresek.

Az első két mutatóban visszaesés és készletnövekedés biztos következménye a negyedik “pénzügyi” mutató romlása. (eltekintve a külső finanszírozási források bevonásától).

Ellentétes hatások is lehetnek:

  • bevételcsökkenés eredmény javulása mellett (kibocsátás szűkítés, javuló választék),
  • készletcsökkenés eredmény romlással (kiárusítás, selejtezés stb.)

Viszont ha a bevétel és eredmény növekedett, a készlet és tartozások szinten maradtak, akkor az biztosan sikeres évet jelez. Van olyan nézet is, hogy a bevételnövekedéshez bizonyos szintű, az átlagos forgási mutató által meghatározható készletnövekedés is járul.

Mindenesetre a könyvkiadók vezetőinek javaslom a négy mutató szerinti gyors elemzést, persze természetesen csak akkor, ha a készletet és az eredményt nem a könyvelő állítja be a kérésnek megfelelően.

A Könyvbazár Kft. f. a. közbenső mérlege

Januárban kézhez kapták a döntő többségükben könyvkiadókból álló hitelezők a Matyi Dezső nevével elhíresült fenti cég felszámolási eljárásának első közbenső mérlegét. Ismeretes, hogy a könyvkiadóknak, könyveik 2016. évi eladásából (bizományi konstrukcióban) származó bevételük jelentős része, több mint három milliárd forint értékű jogos követelésük tünt el, a nagykereskedelmi tevékenységet végző Könyvbazár Kft., és az Alexandra bolthálózatot üzemeltető Rainbow Kft. (ugyancsak felszámolás alatt áll) közötti vitában.

Ez a mostani beszámoló – melynek fordulónapja 2019. november 20. – bennem további kérdéseket vet fel.

  • A felszámolás kezdő időpontja 2017. november 20. Közbenső mérleget évente kell készíteni, hol van a 2018-s közbenső mérleg? Nem tudok róla hogy készült ilyen.
  • A mérleg eszközoldalán a Rainbow Kft. f.a. -val szembeni követelés a meghatározó, 4,4 milliárd forint – az összes eszközvagyon 95%-a – ami nincs visszaigazolva. Kérdéses, hogy elismert hitelezője – e a Könyvbazár a Rainbow-nak. Szerintem ilyen követelést a felszámolási nyitó mérlegbe be sem lehetett volna állítani- leírás eredmény terhére -, nem hogy a közbenső mérlegekben változatlanul hagyni. Akkor a valóságnak megfelelően azt mutatná, hogy nincs fedezete a 3,6 milliárd forint visszaigazolt hitelezői igényeknek.
  • Ezek után kérdéses, mennyire vegyük komolyan a 889 millió forint pozítív felszámolási eredményt is.
  • Végül aki ismeri a sztorit, megütközhet azon is, hogy a hitelezői igények között 529 millió forinttal szerepel a Wolf-CRS Kft.

Fentiek a történetben ügyfelem, mint érintett kiadó kapcsán megismert tények mentén kialakult személyes véleményemet fejezik ki. Számvitelhez értő szakemberként szomorúnak tartom, hogy a befejezés ilyen szarvashibáktól nem mentes.

Visszaigényelhető lesz a KönyvBazár tartozás Áfá-ja?!

Az Európai Bíróság döntései nyomán a tagországok adóhivatalai nem tarthatják vissza a behajthatatlan követelésekre jutó, korábban kiállított számlákban szereplő felszámított Áfa összegeket. Az visszaigénylés útja a vállalkozások számára önellenőrzési bevallás benyújtásával, az eredeti adóalapok csökkentésén keresztűl nyílik meg, 2020 január 1-től. Természetesen egyéb feltételeket is tartalmaz a magyar Áfa törvény:

  • a társasági adó szerinti behajthatatlanságnak teljesülnie kell (csődeljárás, felszámolás, fedezethiány igazolás stb.),
  • csak azon számlázott követelésekre lehet ilyen igényt támasztani, amelyekhez tartozó teljesítési dátum 2016 január 1. utáni,
  • az adós az ügyletek teljesítének időpontjában nem állt felszámolási, kényszertörlési eljárás alatt, nem szerepelt a NAV kiemelt adósok listáján, stb..

Ismeretes, hogy a Könyvbazár Kft 2018-ban felszámolási eljárás alá került, a könyvkiadóknak felé több milliárd forintnyi tartozására nincs fedezet. A 2016. évvégi forgalomhoz tartozó, kiadóknak járó teljes bevétel eltűnt Rainbow Kft és Könyvbazár vitájában, ezek számlái jellemzően 2016 és 2017 évi esedékességűek, és a teljesítési dátum is ide esik. A felszámolónak a kiadók részéről bejelentett követelések két részből állnak. Egyik részét a Pécsi Direkt Kft. 2014-ben kifizetetlen tartozásainak maradékai alkotják, melyeket a hároméves törlesztési megállapodással a Könyvbazár átvett, a kiadók számára előnytelen megállapodással. A másik rész a Könyvbazár új tartozásaiból keletkezett, alapvetően bizományi szerződések alapján, a hazai kiadók számlái szerint. Ne feledjük a különös szabályozást, teljesítési dátum a számlák esedékessége! A törlesztési követelések mögötti, kiadók által számlázott Áfa nem kérhető vissza, nem értelmezhető. Viszont a Könyvbazárnak számlázott ki nem fizetett követelés Áfája visszakérhető lesz. A kiadók jól teszik ha előkészítik ide vonatkozó számláikat, igazolást kérnek a Könyvbazár felszámolójától a fedezet,hiányra, és természetesen tanulmányozzák ezt az új adóintézményt, a törvényi előírásokat.

Könyvre is beváltható ajándékutalványokat

Korábbi bejegyzésemben ismertettem az Áfa törvény 2019. évi újítását, ami szerint az egycélú utalvány – a könyvutalvány – terméknek minősül, eladása Áfázik, (beváltásakor az eladott könyv számláját két részre kell bontani…). A megoldás többcélú utalványok kibocsátása.

Tanulványozva az egycélú és többcélú utalvány Áfa- törvény szerinti meghatározásait, a lényeges eltérés az, hogy a többcélú utalványon több Áfa kulcsú (5%-s, 27%-s) termék vásárlását kell biztosítani. Ez nem könnyen értelmezhető az alábbi esetben:

  • A többcélú utalványt beváltó könyvesboltban csak 5% Áfás könyv kapható. Legalább legyen egy kávé, ceruza, vagy akármi a 27%-osok közül.

Egy másik különbségtétel is fontos. Amennyiben a kibocsátó forgalmazza az utalványát, az elszámolás mindig névértéken történjen. Az ügynöki díjat külön visszaszámlázással érdemes megoldani, még akkor is, ha a névérték százalékában történik a megállapodás. A kereskedő/ügynök adómentesen, például 90%-on, nem veheti meg a többcélú utalványokat . A 10 százaléknak megfelelő jutaléka után 27% fizetendő Áfája keletkezik, természetesen számlaadással.

A többcélú utalvány eladása, átruházása, átadása (és beváltása) nem ÁFa köteles, amennyiben a vevő mégis számlát kér erről, azt Áfa körön kívűli jelzéssel kell ellátni. Az utalvány beváltásakor az eladott terméket és szolgáltatást kell szabályosan számlázni (nyugtázni).

Számvitelben a többcélú utalvány eladásából származó pénzösszeg egyéb rövidlejáratú kötelezettséget teremt, a beváltás pedig ezt a kötelezettséget szünteti meg. Lejáratkor a be nem váltott utalványok kivezetése egyéb bevéteként lehetséges. A valós mérlegérték az érvényes, eladott és be nem váltott utalványok névértékének megfelelő – egyéb kötelezettség értéke. (Jó, ha a kibocsátó ennek az értéknek megfelelő pénzeszközzel is rendelkezik a mérleg másik oldalán.)

A könyvutalvány Áfa 2019

Fontos változás lép életbe az ÁFA törvény nyári módosítása alapján 2019. január 1-től. Eddig a vásárlási utalványok, mint készpénzhelyettesítő eszközök szerepeltek, azaz termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének tekintettük őket, vagyis  kibocsátásuk, vagy beváltásuk nem járt adókötelezettséggel.

Szerepük felértékelődött. A könyvutalvány, új terminológia szerint egycélú utalvány, ami annyit jelent, hogy rögzített milyen termékkörre váltható be (könyv, 5%-Áfa, magyar könyvesbolt). Könyvutalvány kibocsátása, átruházása, ingyenes átadása a törvény 18/A §-a szerint könyvek értékesítésének felel meg, azaz termékértékesítés fizetendő Áfával. Számlakiállítási és adófizetési kötelezettséggel jár, amelyet a bevallásokban is szerepeltetni kell. A jó hír viszont az, hogy az utalvány beváltásakor a vásárló felé történt termékátadás nem lesz adóztatandó ügylet. (Persze, ha a vásárlási érték nagyobb, mint a beváltott utalványok értéke, a különbözet már adóztatandó, azaz csak erről a részösszegről lesz  kötelező  a számlakiállítás ).

Tovább bonyolítja az adóügyeinket, ha a beváltás nem az utalványt kibocsátó cégnél történik. Ekkor a beváltó az utalvány összegének megfelelő termékértékesítést számláz az utalványt kibocsátó cégnek. Így tehát a beváltónál előfordulhat, hogy egy könyv értékesítésről két részszámlát is kiállítani lesz köteles. A kibocsátó felé a beváltott utalvány összegéig, a vásárló felé a pénzzel kifizetett különbözetről. 

Ki mit nyer ezzel a szabályozással? 

Az állam előre beszedett adót, hiszen lehet hogy az utalványok egy része későbbi vásárlásokban ölt testet, vagy soha nem is lesz beváltva. A boltok, a pénztárgépes rendszerek, számlázóprogramok még bonyolultabbá válnak, hiszen nem lehet direkt módon a készletcsökkentést, és értékesítést összekötni.  Az adózási és pénzügyi adminisztrációs feladatok nőnek, bürökrácia növekedés történik egyszerűsítés helyett. A számviteli kezelésről ne is beszéljünk, mert az utalvány eladásért beszedett összeg nem lehet más mint vevőktől kapott előleg.

Van azért egy kiút: minden változatlan marad, ha többféle (Áfakulcsokban is eltérő) termékre bocsátunk ki un. többcélú utalványt.

A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 2. rész a romlás jelei

A gazdálkodás egyensúlyának felborulását sok tényező okozhatja, vannak külső és belső kiadón belüli okai ennek. Ebből emelek ki néhány jellemző tényezőt. Minél előbb ismeri fel a kiadó ezeket a jeleket, annál könnyebben tudja a működési egyensúlyát helyreállítani.

A készletnövekedés tartóssá válik, és nem követi az árbevétel megfelelő arányú növekedése. Ezt több mutatóval is lehet elemezni, többek közt:

  • a megtérülési és forgási mutatók romlanak (árbevétel/átlagkészlet, értékesítés közvetlen költsége/átlagkészlet),
  • a kiadó raktárában növekvő- és a bizományosoknál lévő készletek csökkenő aránya a teljes kiadói készleteken belül,
  • korosított készletlista értékelése, az immobil (már partnerektől teljesen visszáruzott) készletek növekvő aránya, selejtezések hiánya,
  • az egyes könyvek értékesíthetőségét kalkulációkkal lehet tervezni, és utólag is szükséges értékelni, ha a kiadó termékválasztéka ebből a szempontból romlik, az is bevételkiesést és készletnövekedést okozhat.

Mindezt cikkenként, cikkcsoportonként is érdemes áttekinteni a helyes következtetéshez. Az évenkénti valódi leltár hiánya és tagolatlan nyilvántartások, valamint a készletérték fiktív  emelésével előállított mesterséges eredmények akadályozzák a gazdálkodás felborult egyensúlyának felismerését.

A közelmúltbeli Könyvbazár ügy rávilágít arra, hogy a vevőállomány növekedése nem fizető partnerekkel szintén pénzhiányhoz vezet, és később az értékvesztés ill. követelés kivezetésekor az eredmény csökkenés is beáll. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy:

  • új szerződés kötésekor nézzük meg a partner anyagi helyzetét (pl. ingyenesen lekérdezhető mérlegeiből a tőke, pénzeszköz fedezet és likviditás mutatók alapján)
  • a fizetés késésre, elmaradásra azonnal reagálni kell, visszáruztatással, árukiadás leállításával. Szükség esetén nem kell visszariadni a jogi lépésektől sem.

Ha a vevőállomány aktualitását biztosító intézkedések elmaradnak, az  a csőd felé tereli a kiadót. Késő a mérlegből értesülni arról, hogy a magas vevőállomány által biztosított nem valós eredmény – hiszen nem történt értékvesztés, vagy hitelezői veszteség leírása – pénzügyileg nem sokat ér, a kiadónak nincs pénze.

A szállítóállomány növekedése – eladósodás a nyomdák, szerzők felé – szintén jelzés a pénzügyi gondokra. A lejárt tartozások arányának növekedése, vagy a fizetési késedelmes napok számának növekedése jelzi a gondokat, és nyilván nem lehet tartósan erre játszani.

Az újdonságok várható, vagy elért bevételhez viszonyított előállítási költségszintjének növekedése, a hozam csökkenése is eredményromláshoz, és pénzhiányhoz vezet.

Ne feledkezzünk meg a rezsi költségek indokolatlan növeléséről sem (a menedzsment juttatásai), másrészről pedig a csökkentésük címén az adminisztráció kiszervezéséről. Utóbbival gyakran együtt jár, hogy a valóságos gazdasági helyzet elemzéséhez adott időben szükséges információ nem áll rendelkezésre. Mindkét jelenség káros.

Mindezeket a kontrollokat egy kiadó normális működésébe célszerű beépíteni, és akkor  folyamatosan értékelni lehet a gazdálkodás romlását, vagy javulását.

 

A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 1.rész Az egészséges kiadói működés

A következő három blogom témája a pénzügyi csődhöz vezető jelek felfedezése, illetve megszüntetése külső források bevonása nélkül. Ehhez persze ismernünk kell az eredményes működés receptjét. Sok kiadó vezető hisz abban, hogy a készülő új  könyvek,  új projektek, esetleg több marketinggel jobban értékesülnek, és az átmeneti nehézségek megszűnnek. Ez ritkán szokott bejönni.  Az eredményes és operatív gazdálkodásból eredő pénztöbbletet is hozó könyvkiadói működést az alábbi modellel fejezhetjük ki:

Pénzbevételek –   tárgyévi előállítási költségek – rezsi költségek – készletváltozás   >     osztalékigény vagy adózott eredmény igény

Ha  figyelmesen átgondoljuk az összefüggést, három az éves mérleg nyitó és záró oszlopából származó különbözetet is találunk:

a.) Árbevétel +/- vevők állományváltozása = Pénzbevétel (csak a működésből eredő!)

b.) Kifizetett könyvkiadási ráfordítások +/- szállítók állományváltozása = tárgyévi előállítási költségek  (a rezsiköltségeket időszakonként állandónak tekintve!)

c.) Készletek változása, ha csökken az pénzbevételt jelent, ha nő az készletben  lekötött pénzt.

Ha a fenti képlet teljesül – eltekintve a befektetési, tőke, és hitelműveletek pénzügyi hatásától, azt mondhatjuk, hogy a könyvkiadási tevékenység pozitív pénztöbbletet, és eredményt termel. Persze természetesen több tényező is van, amit itt elhanyagoltam, de úgy gondolom, hogy rendes gazdálkodás mellett hatásuk nem jelentős (pl. egyéb követelések, adó- és járuléktartozások, értékcsökkenés, időbeli elhatárolások változása).

 

 

 

 

Online számla adatszolgáltatás – a számlázó felelőssége

Korábban írtam erről, a pénzügyesek nyaralását akadályozó július elsejei (vasárnap!) éles indulásról. Most pragmatikusan tekintsük át, miért is felel a számlát elkészítő adózó, illetve munkatársa:

  1. A partner helyes adatai (név, cím, adószám). Magánszemélynek készülő számla nem adható fel. Célszerű a számlázó programok partnertörzseit megtisztítani, főleg a helyes élő, belföldi adószámok tekintetében.
  2. Az automatikus számla beküldés utáni  Nav feldolgozás eredményét figyelni kell, OK – nyugtaüzenet, rendben van. Tennivaló a Figyelmeztetés “WARNING” és “ERROR” esetén lesz. Ha nem sikerül technikai okok miatt a beküldés, akkor jelen állás szerint a NAV-val is és számlázóprogram készítőjével is fel kell venni a kapcsolatot, hiszen ennek automatikusan és gyorsan kellett volna megtörténnie, és csak utána kezdődik a NAV általi feldolgozás!
  3.  A NAV nem kulcsonkénti adóalap és Áfa összesen adatot  kap egy számláról, hanem a számla összes tételsorának adatát. Sőt, ha egy számla utólag helyesbítésre kerül, a programok biztosítják a számlaláncolat (előző számla, helyesbítő számla, érvénytelenítő sztornó számla) tételsorainak beküldését! Csak szabályosan, tételsorosan  módosított / érvénytelenített számla lesz elfogadható a NAV feldolgozásában.  Tehát  biztos szerződéses és teljesítési  alapon álló tételeket érdemes számlázni, elkerülve a sztornókat, vagy helyesbítéseket. Addig amíg a számlakészítés nincs lezárva, véglegesítve szabadon lehet javítani, de lezárás után már elmegy a NAV adatszolgáltatás, és a javításra a fentiek vonatkoznak.
  4. Nem kell beküldeni:  a díjbekérőket, proforma számlákat, nyugta helyett kiadott számlákat, kézzel írt számlákat nyomdai számlatömbből (utólagos rögzítésüek).

Az informatikusok megoldják a feladatukat, képessé teszik a számlázóprogramokat a NAV online számlafeladásra. De az igazi feladat az előírásoknak megfelelő, helyes számlázás lesz. Ehhez az Áfa törvény részletes ismerete szükséges, de megállapíthatjuk, hogy az túlságosan bonyolult, és nem ad egyértelmű segítséget a számlázó munkatársnak, amikor döntenie kell egy-egy számla lezárásakor. A felelősség mértéke 500 ezer Forint bírság.

Igaz ugyan, hogy most csak a 2018.07.01 után készült 100 ezer forint Áfá-t meghaladó számlák érintettek kötelezően, de a jövőt tekintve ez a határ a nullához fog közelíteni.

Ha minden számla teljes tartalma bemegy azonnal az elkészülte után, akkor is csak az ugyancsak beépített adatexport funkció válik feleslegessé. Az Áfa bevallás NAV általi elkészítése csak álom az ÁFA európai rendszerének átalakítása nélkül, hiszen:

  • levonási joggal a számlabefogadó tetszése szerinti bevallási időszakban élhet,
  • a kézi számlázás, nyugta nem szűnik meg,
  • a havi, negyedéves, éves bevallók számlái nem párosíthatók (egy időpontban adott kapott számlák ugyan lekérdezhetők, de bevallásra nem alkalmasak)
  • a speciálisan adózó tételek kezelése is kérdéses.