A Könyvbazár Kft. f. a. közbenső mérlege

Januárban kézhez kapták a döntő többségükben könyvkiadókból álló hitelezők a Matyi Dezső nevével elhíresült fenti cég felszámolási eljárásának első közbenső mérlegét. Ismeretes, hogy a könyvkiadóknak, könyveik 2016. évi eladásából (bizományi konstrukcióban) származó bevételük jelentős része, több mint három milliárd forint értékű jogos követelésük tünt el, a nagykereskedelmi tevékenységet végző Könyvbazár Kft., és az Alexandra bolthálózatot üzemeltető Rainbow Kft. (ugyancsak felszámolás alatt áll) közötti vitában.

Ez a mostani beszámoló – melynek fordulónapja 2019. november 20. – bennem további kérdéseket vet fel.

  • A felszámolás kezdő időpontja 2017. november 20. Közbenső mérleget évente kell készíteni, hol van a 2018-s közbenső mérleg? Nem tudok róla hogy készült ilyen.
  • A mérleg eszközoldalán a Rainbow Kft. f.a. -val szembeni követelés a meghatározó, 4,4 milliárd forint – az összes eszközvagyon 95%-a – ami nincs visszaigazolva. Kérdéses, hogy elismert hitelezője – e a Könyvbazár a Rainbow-nak. Szerintem ilyen követelést a felszámolási nyitó mérlegbe be sem lehetett volna állítani- leírás eredmény terhére -, nem hogy a közbenső mérlegekben változatlanul hagyni. Akkor a valóságnak megfelelően azt mutatná, hogy nincs fedezete a 3,6 milliárd forint visszaigazolt hitelezői igényeknek.
  • Ezek után kérdéses, mennyire vegyük komolyan a 889 millió forint pozítív felszámolási eredményt is.
  • Végül aki ismeri a sztorit, megütközhet azon is, hogy a hitelezői igények között 529 millió forinttal szerepel a Wolf-CRS Kft.

Fentiek a történetben ügyfelem, mint érintett kiadó kapcsán megismert tények mentén kialakult személyes véleményemet fejezik ki. Számvitelhez értő szakemberként szomorúnak tartom, hogy a befejezés ilyen szarvashibáktól nem mentes.

Visszaigényelhető lesz a KönyvBazár tartozás Áfá-ja?!

Az Európai Bíróság döntései nyomán a tagországok adóhivatalai nem tarthatják vissza a behajthatatlan követelésekre jutó, korábban kiállított számlákban szereplő felszámított Áfa összegeket. Az visszaigénylés útja a vállalkozások számára önellenőrzési bevallás benyújtásával, az eredeti adóalapok csökkentésén keresztűl nyílik meg, 2020 január 1-től. Természetesen egyéb feltételeket is tartalmaz a magyar Áfa törvény:

  • a társasági adó szerinti behajthatatlanságnak teljesülnie kell (csődeljárás, felszámolás, fedezethiány igazolás stb.),
  • csak azon számlázott követelésekre lehet ilyen igényt támasztani, amelyekhez tartozó teljesítési dátum 2016 január 1. utáni,
  • az adós az ügyletek teljesítének időpontjában nem állt felszámolási, kényszertörlési eljárás alatt, nem szerepelt a NAV kiemelt adósok listáján, stb..

Ismeretes, hogy a Könyvbazár Kft 2018-ban felszámolási eljárás alá került, a könyvkiadóknak felé több milliárd forintnyi tartozására nincs fedezet. A 2016. évvégi forgalomhoz tartozó, kiadóknak járó teljes bevétel eltűnt Rainbow Kft és Könyvbazár vitájában, ezek számlái jellemzően 2016 és 2017 évi esedékességűek, és a teljesítési dátum is ide esik. A felszámolónak a kiadók részéről bejelentett követelések két részből állnak. Egyik részét a Pécsi Direkt Kft. 2014-ben kifizetetlen tartozásainak maradékai alkotják, melyeket a hároméves törlesztési megállapodással a Könyvbazár átvett, a kiadók számára előnytelen megállapodással. A másik rész a Könyvbazár új tartozásaiból keletkezett, alapvetően bizományi szerződések alapján, a hazai kiadók számlái szerint. Ne feledjük a különös szabályozást, teljesítési dátum a számlák esedékessége! A törlesztési követelések mögötti, kiadók által számlázott Áfa nem kérhető vissza, nem értelmezhető. Viszont a Könyvbazárnak számlázott ki nem fizetett követelés Áfája visszakérhető lesz. A kiadók jól teszik ha előkészítik ide vonatkozó számláikat, igazolást kérnek a Könyvbazár felszámolójától a fedezet,hiányra, és természetesen tanulmányozzák ezt az új adóintézményt, a törvényi előírásokat.

Könyvre is beváltható ajándékutalványokat

Korábbi bejegyzésemben ismertettem az Áfa törvény 2019. évi újítását, ami szerint az egycélú utalvány – a könyvutalvány – terméknek minősül, eladása Áfázik, (beváltásakor az eladott könyv számláját két részre kell bontani…). A megoldás többcélú utalványok kibocsátása.

Tanulványozva az egycélú és többcélú utalvány Áfa- törvény szerinti meghatározásait, a lényeges eltérés az, hogy a többcélú utalványon több Áfa kulcsú (5%-s, 27%-s) termék vásárlását kell biztosítani. Ez nem könnyen értelmezhető az alábbi esetben:

  • A többcélú utalványt beváltó könyvesboltban csak 5% Áfás könyv kapható. Legalább legyen egy kávé, ceruza, vagy akármi a 27%-osok közül.

Egy másik különbségtétel is fontos. Amennyiben a kibocsátó forgalmazza az utalványát, az elszámolás mindig névértéken történjen. Az ügynöki díjat külön visszaszámlázással érdemes megoldani, még akkor is, ha a névérték százalékában történik a megállapodás. A kereskedő/ügynök adómentesen, például 90%-on, nem veheti meg a többcélú utalványokat . A 10 százaléknak megfelelő jutaléka után 27% fizetendő Áfája keletkezik, természetesen számlaadással.

A többcélú utalvány eladása, átruházása, átadása (és beváltása) nem ÁFa köteles, amennyiben a vevő mégis számlát kér erről, azt Áfa körön kívűli jelzéssel kell ellátni. Az utalvány beváltásakor az eladott terméket és szolgáltatást kell szabályosan számlázni (nyugtázni).

Számvitelben a többcélú utalvány eladásából származó pénzösszeg egyéb rövidlejáratú kötelezettséget teremt, a beváltás pedig ezt a kötelezettséget szünteti meg. Lejáratkor a be nem váltott utalványok kivezetése egyéb bevéteként lehetséges. A valós mérlegérték az érvényes, eladott és be nem váltott utalványok névértékének megfelelő – egyéb kötelezettség értéke. (Jó, ha a kibocsátó ennek az értéknek megfelelő pénzeszközzel is rendelkezik a mérleg másik oldalán.)

A könyvutalvány Áfa 2019

Fontos változás lép életbe az ÁFA törvény nyári módosítása alapján 2019. január 1-től. Eddig a vásárlási utalványok, mint készpénzhelyettesítő eszközök szerepeltek, azaz termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének tekintettük őket, vagyis  kibocsátásuk, vagy beváltásuk nem járt adókötelezettséggel.

Szerepük felértékelődött. A könyvutalvány, új terminológia szerint egycélú utalvány, ami annyit jelent, hogy rögzített milyen termékkörre váltható be (könyv, 5%-Áfa, magyar könyvesbolt). Könyvutalvány kibocsátása, átruházása, ingyenes átadása a törvény 18/A §-a szerint könyvek értékesítésének felel meg, azaz termékértékesítés fizetendő Áfával. Számlakiállítási és adófizetési kötelezettséggel jár, amelyet a bevallásokban is szerepeltetni kell. A jó hír viszont az, hogy az utalvány beváltásakor a vásárló felé történt termékátadás nem lesz adóztatandó ügylet. (Persze, ha a vásárlási érték nagyobb, mint a beváltott utalványok értéke, a különbözet már adóztatandó, azaz csak erről a részösszegről lesz  kötelező  a számlakiállítás ).

Tovább bonyolítja az adóügyeinket, ha a beváltás nem az utalványt kibocsátó cégnél történik. Ekkor a beváltó az utalvány összegének megfelelő termékértékesítést számláz az utalványt kibocsátó cégnek. Így tehát a beváltónál előfordulhat, hogy egy könyv értékesítésről két részszámlát is kiállítani lesz köteles. A kibocsátó felé a beváltott utalvány összegéig, a vásárló felé a pénzzel kifizetett különbözetről. 

Ki mit nyer ezzel a szabályozással? 

Az állam előre beszedett adót, hiszen lehet hogy az utalványok egy része későbbi vásárlásokban ölt testet, vagy soha nem is lesz beváltva. A boltok, a pénztárgépes rendszerek, számlázóprogramok még bonyolultabbá válnak, hiszen nem lehet direkt módon a készletcsökkentést, és értékesítést összekötni.  Az adózási és pénzügyi adminisztrációs feladatok nőnek, bürökrácia növekedés történik egyszerűsítés helyett. A számviteli kezelésről ne is beszéljünk, mert az utalvány eladásért beszedett összeg nem lehet más mint vevőktől kapott előleg.

Van azért egy kiút: minden változatlan marad, ha többféle (Áfakulcsokban is eltérő) termékre bocsátunk ki un. többcélú utalványt.

A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 2. rész a romlás jelei

A gazdálkodás egyensúlyának felborulását sok tényező okozhatja, vannak külső és belső kiadón belüli okai ennek. Ebből emelek ki néhány jellemző tényezőt. Minél előbb ismeri fel a kiadó ezeket a jeleket, annál könnyebben tudja a működési egyensúlyát helyreállítani.

A készletnövekedés tartóssá válik, és nem követi az árbevétel megfelelő arányú növekedése. Ezt több mutatóval is lehet elemezni, többek közt:

  • a megtérülési és forgási mutatók romlanak (árbevétel/átlagkészlet, értékesítés közvetlen költsége/átlagkészlet),
  • a kiadó raktárában növekvő- és a bizományosoknál lévő készletek csökkenő aránya a teljes kiadói készleteken belül,
  • korosított készletlista értékelése, az immobil (már partnerektől teljesen visszáruzott) készletek növekvő aránya, selejtezések hiánya,
  • az egyes könyvek értékesíthetőségét kalkulációkkal lehet tervezni, és utólag is szükséges értékelni, ha a kiadó termékválasztéka ebből a szempontból romlik, az is bevételkiesést és készletnövekedést okozhat.

Mindezt cikkenként, cikkcsoportonként is érdemes áttekinteni a helyes következtetéshez. Az évenkénti valódi leltár hiánya és tagolatlan nyilvántartások, valamint a készletérték fiktív  emelésével előállított mesterséges eredmények akadályozzák a gazdálkodás felborult egyensúlyának felismerését.

A közelmúltbeli Könyvbazár ügy rávilágít arra, hogy a vevőállomány növekedése nem fizető partnerekkel szintén pénzhiányhoz vezet, és később az értékvesztés ill. követelés kivezetésekor az eredmény csökkenés is beáll. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy:

  • új szerződés kötésekor nézzük meg a partner anyagi helyzetét (pl. ingyenesen lekérdezhető mérlegeiből a tőke, pénzeszköz fedezet és likviditás mutatók alapján)
  • a fizetés késésre, elmaradásra azonnal reagálni kell, visszáruztatással, árukiadás leállításával. Szükség esetén nem kell visszariadni a jogi lépésektől sem.

Ha a vevőállomány aktualitását biztosító intézkedések elmaradnak, az  a csőd felé tereli a kiadót. Késő a mérlegből értesülni arról, hogy a magas vevőállomány által biztosított nem valós eredmény – hiszen nem történt értékvesztés, vagy hitelezői veszteség leírása – pénzügyileg nem sokat ér, a kiadónak nincs pénze.

A szállítóállomány növekedése – eladósodás a nyomdák, szerzők felé – szintén jelzés a pénzügyi gondokra. A lejárt tartozások arányának növekedése, vagy a fizetési késedelmes napok számának növekedése jelzi a gondokat, és nyilván nem lehet tartósan erre játszani.

Az újdonságok várható, vagy elért bevételhez viszonyított előállítási költségszintjének növekedése, a hozam csökkenése is eredményromláshoz, és pénzhiányhoz vezet.

Ne feledkezzünk meg a rezsi költségek indokolatlan növeléséről sem (a menedzsment juttatásai), másrészről pedig a csökkentésük címén az adminisztráció kiszervezéséről. Utóbbival gyakran együtt jár, hogy a valóságos gazdasági helyzet elemzéséhez adott időben szükséges információ nem áll rendelkezésre. Mindkét jelenség káros.

Mindezeket a kontrollokat egy kiadó normális működésébe célszerű beépíteni, és akkor  folyamatosan értékelni lehet a gazdálkodás romlását, vagy javulását.

 

A csőd elkerülése a könyvkiadóknál – 1.rész Az egészséges kiadói működés

A következő három blogom témája a pénzügyi csődhöz vezető jelek felfedezése, illetve megszüntetése külső források bevonása nélkül. Ehhez persze ismernünk kell az eredményes működés receptjét. Sok kiadó vezető hisz abban, hogy a készülő új  könyvek,  új projektek, esetleg több marketinggel jobban értékesülnek, és az átmeneti nehézségek megszűnnek. Ez ritkán szokott bejönni.  Az eredményes és operatív gazdálkodásból eredő pénztöbbletet is hozó könyvkiadói működést az alábbi modellel fejezhetjük ki:

Pénzbevételek –   tárgyévi előállítási költségek – rezsi költségek – készletváltozás   >     osztalékigény vagy adózott eredmény igény

Ha  figyelmesen átgondoljuk az összefüggést, három az éves mérleg nyitó és záró oszlopából származó különbözetet is találunk:

a.) Árbevétel +/- vevők állományváltozása = Pénzbevétel (csak a működésből eredő!)

b.) Kifizetett könyvkiadási ráfordítások +/- szállítók állományváltozása = tárgyévi előállítási költségek  (a rezsiköltségeket időszakonként állandónak tekintve!)

c.) Készletek változása, ha csökken az pénzbevételt jelent, ha nő az készletben  lekötött pénzt.

Ha a fenti képlet teljesül – eltekintve a befektetési, tőke, és hitelműveletek pénzügyi hatásától, azt mondhatjuk, hogy a könyvkiadási tevékenység pozitív pénztöbbletet, és eredményt termel. Persze természetesen több tényező is van, amit itt elhanyagoltam, de úgy gondolom, hogy rendes gazdálkodás mellett hatásuk nem jelentős (pl. egyéb követelések, adó- és járuléktartozások, értékcsökkenés, időbeli elhatárolások változása).

 

 

 

 

Online számla adatszolgáltatás – a számlázó felelőssége

Korábban írtam erről, a pénzügyesek nyaralását akadályozó július elsejei (vasárnap!) éles indulásról. Most pragmatikusan tekintsük át, miért is felel a számlát elkészítő adózó, illetve munkatársa:

  1. A partner helyes adatai (név, cím, adószám). Magánszemélynek készülő számla nem adható fel. Célszerű a számlázó programok partnertörzseit megtisztítani, főleg a helyes élő, belföldi adószámok tekintetében.
  2. Az automatikus számla beküldés utáni  Nav feldolgozás eredményét figyelni kell, OK – nyugtaüzenet, rendben van. Tennivaló a Figyelmeztetés “WARNING” és “ERROR” esetén lesz. Ha nem sikerül technikai okok miatt a beküldés, akkor jelen állás szerint a NAV-val is és számlázóprogram készítőjével is fel kell venni a kapcsolatot, hiszen ennek automatikusan és gyorsan kellett volna megtörténnie, és csak utána kezdődik a NAV általi feldolgozás!
  3.  A NAV nem kulcsonkénti adóalap és Áfa összesen adatot  kap egy számláról, hanem a számla összes tételsorának adatát. Sőt, ha egy számla utólag helyesbítésre kerül, a programok biztosítják a számlaláncolat (előző számla, helyesbítő számla, érvénytelenítő sztornó számla) tételsorainak beküldését! Csak szabályosan, tételsorosan  módosított / érvénytelenített számla lesz elfogadható a NAV feldolgozásában.  Tehát  biztos szerződéses és teljesítési  alapon álló tételeket érdemes számlázni, elkerülve a sztornókat, vagy helyesbítéseket. Addig amíg a számlakészítés nincs lezárva, véglegesítve szabadon lehet javítani, de lezárás után már elmegy a NAV adatszolgáltatás, és a javításra a fentiek vonatkoznak.
  4. Nem kell beküldeni:  a díjbekérőket, proforma számlákat, nyugta helyett kiadott számlákat, kézzel írt számlákat nyomdai számlatömbből (utólagos rögzítésüek).

Az informatikusok megoldják a feladatukat, képessé teszik a számlázóprogramokat a NAV online számlafeladásra. De az igazi feladat az előírásoknak megfelelő, helyes számlázás lesz. Ehhez az Áfa törvény részletes ismerete szükséges, de megállapíthatjuk, hogy az túlságosan bonyolult, és nem ad egyértelmű segítséget a számlázó munkatársnak, amikor döntenie kell egy-egy számla lezárásakor. A felelősség mértéke 500 ezer Forint bírság.

Igaz ugyan, hogy most csak a 2018.07.01 után készült 100 ezer forint Áfá-t meghaladó számlák érintettek kötelezően, de a jövőt tekintve ez a határ a nullához fog közelíteni.

Ha minden számla teljes tartalma bemegy azonnal az elkészülte után, akkor is csak az ugyancsak beépített adatexport funkció válik feleslegessé. Az Áfa bevallás NAV általi elkészítése csak álom az ÁFA európai rendszerének átalakítása nélkül, hiszen:

  • levonási joggal a számlabefogadó tetszése szerinti bevallási időszakban élhet,
  • a kézi számlázás, nyugta nem szűnik meg,
  • a havi, negyedéves, éves bevallók számlái nem párosíthatók (egy időpontban adott kapott számlák ugyan lekérdezhetők, de bevallásra nem alkalmasak)
  • a speciálisan adózó tételek kezelése is kérdéses.

Június – felkészülés az online számlaadat beküldésre

A könyvkiadók általában rendelkeznek márkabolttal, web-áruházzal, és fogyásjelentéseik után számláznak a kereskedőknek is. Igaz, hogy a jelenlegi, július elsejétől érvényes online adatszolgáltatási határ 100.000 Ft Áfa, és ezt a könyvek 5%-s kulcsa mellett kétmilliós nettó számlaösszegnél lépjük át, de a NAV terveit tekintve, a jövőben csökkenni fog ez a határ, akár nulláig is, azaz minden kiállított számláról kell majd adatot szolgáltatni. Célszerű már most ennek megfelelően módosítani a számlázóprogramokat.

Foglaljuk össze, milyen módon értékesíthetünk, hogyan bizonylatoljuk ezt.

  • NAV-hoz bekötött pénztárgép által kiállított nyugta, illetve számla révén. Utóbbi a pénztárgép adatszolgáltatásának része, nem kell az online számlafeladásban szerepelnie, akkor sem, ha utólag berögzítik a pénzügyi rendszerbe.
  • Nyomdai úton előállított kézi számlatömb révén. Itt az Áfa határt átlépő számlákról a NAV által biztosított elektronikus felületen szükséges 5 napon belül (nagy értékű számláknál 1 napon belül) adatot szolgáltatni.
  • Számlázóprogrammal (-modullal) előállított gépi számláknál online azonnali adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás akkor indul, amikor a számlakiállító véglegesíti, lezárja a rögzítést. Utána már a számla  adatai csak másik bizonylattal javíthatók (sztornó számla, számlával egyenértékű okirat, stb.).

A számlákra vonatkozó adatszolgáltatás alól kivételek a magánszemélyek, a külföldi vevők, a belföldi fordított adózás számlakiállítója, a felvásárlás jellegű különbözeti adózás érintettjei.

A magánszemélyeket itt ÁFA szempontjából kell vizsgálnunk, aki nem vállalkozó, de önálló tevékenysége bevételeiről számlát állít ki, és nem alanyi (vagy tárgyi) adómentes, arra is vonatkozik az online adatszolgáltatási kötelezettség, ha az Áfa összege átlépi a határértéket.

 Az ilyen magánszemélyek adószámmal rendelkeznek, szemben a többi nem adóalany magánszeméllyel, akinek csak adóazonosító jele van. Szerzők, fordítók, szerkesztők figyelem, mert az adatszolgáltatás elmulasztásának jelentős bírsága lesz.

A pénztárgépes adatszolgáltatás a lakossági – kiskereskedelmi értékesítésre vonatkozik (kivéve a csomagküldő szolgáltatást, amiről számlát kell készíteni). Azonban léteznek vegyes szituációk, amikor amikor kiadó, vagy nagykereskedő közvetlenül nem adóalany magánszemélynek értékesít gépi számlaadás mellett. Ezekről a forgalmakról külön bevallást kell készíteni a NAV-nak (PTGSZLAH).

Az online adatszolgáltatásért való felelősség nem a programozókat terheli, hanem a számlakiállító belföldi adóalanyt. A tartalmi kérdések, mint az érvényes adószám, helyes cégnév, a számla tételeihez tartozó helyes adókulcsok választása, amúgy sem háríthatók tovább.

A cash többletet biztosító eladási határár meghatározása

A könyvek többségénél az értékesített példányok a gyártott példányszám alatt maradnak, készlet keletkezik. Természetesen a gyártást egy évnél rövidebb idő alatt ki kell fizetni, az értékesítés bevétele adott műnél több évig elhúzódhat. A megjelenés évében könnyen pénzveszteség keletkezhet.

Mindig izgatott az a kérdés, hogyan lehet olyan árat meghatározni, amely egy időszak (megjelenéstől számított egy év alatt) legalább a pénzügyi nullszaldót biztosítja. Kiindulhatunk az alábbi egyszerű összefüggésből:

Éves cash-flow hatás adott címnél:

Bevétel – rezsifedezet  – előállítás kiadásai > 0

A kiadó bevételét az időszak alatt értékesített mennyiség a keresett eladási ár és átlagos árrés/árengedmény (a),  mint paraméter befolyásolja. Az előállítási kiadás a gyártott mennyiség és előállítási önköltség szorzata.

Gazdálkodó szervezet nem működhet rezsiköltségek és elvárt eredmény realizálása nélkül. Cégszinten meghatározható egy bevételarányos paraméter (szorzó, nevezzük b-nek), amelyet a konkrét egyedi bevételre vetítve megadja a rezsifedezet értékét.

Végül is összefoglalva szükségünk van két általános paraméterre: rezsifedezeti %, árrés%, adatokra : a gyártott és az egy év alatt eladható  mennyiségekre, valamint az előállítási önköltségre (o). Ebből már felírható a fenti összefüggés képlete, és kifejezhető belőle a bevételi részben szereplő keresett eladási ár.

Tovább egyszerűsíthetjük számításunkat, ha a gyártott és értékesített mennyiség viszonyát valamilyen forgási sebességgel fejezzük ki.  Ha a gyártott mennyiség 2000 pld, az egy év alatt eladható 1000 pld, akkor ez 0,5 fordulat/év -nek felel meg. Ha ezt a forgási mutatót (f) is egy általános paraméternek tekintjük, képletünk leegyszerűsödik egy adatra – az előállítási önköltségre (o), és egy az Áfakulccsal kiegészített a három fenti paraméterből képzett összetett paraméterre (p).

Magyarázat nélkül felírva: p = 1,05/(f*(1-a)*(1-b))       

A keresett – egy év alatt pénzügyi megtérülést biztosító – eladási ár: p*o

Példaszerűen: gyártás 2000 pld, éves eladás 1000 pld, előállítási önköltség 300 Ft/pld. Átlagos árrés: 50%, rezsifedezet 40%. Forgás 0,5. Fentiek alapján:  p=7; eladási ár 7*300= 2100 Ft/db.

Nézzük igaz-e: A kiadó árréssel, áfával csökkentett bevétele: 1.000 eFt lesz. A rezsifedezet 400 eFt, az előállítási költségek 600 eFt.

Tehát cash számítás szempontjából a 2.100 forintos eladási ár határárként viselkedik.  Természetesen ez egy kalkulált ár, ami a hasonló könyvek piaci árához viszonyítandó, és nem biztosítja a valódi eladást. Ugyanakkor, ha ez az ár alkalmazható, nem kell aggódni a második évre maradó példányok pénzbeni megtérüléséért, akár le is lehet selejtezni a készletet.

Számlázás vagy selejtezés?

A Könyvbazár ügy kapcsán a kiadók egyrészt elszenvedik, hogy a kapott fogyásjelentések alapján kiállított számláik nem lesznek kifizetve, másrészt a bizományba adott készlet egy része nincs meg. Amikor a visszáruk lezárulnak, és az újra nyíló boltok leltárai feldolgozásra kerülnek, a kiadók akkor tudnak majd teljes kárértéket megállapítani.

Felmerül a kérdés, hogy a bizományosnál keletkezett készlethiányt (aminek oka lehetett például kozmetikázott fogyásjelentés is) a kiadók számlázzák-e le.

Én ezt nem javasolom. Ennek egyik oka, hogy  a 1,5-2,5 milliárd forint értékű 2016 év végi könyvforgalomból,  a mai napig egy árva forint sem került kifizetésre. Az állam sem kíván helytállni. A perek évekig húzódhatnak. A Könyvbazár Kft-re valószínűleg felszámolás vár.

Minden számla kiállítás rövid időn belül fizetendő Áfa kötelezettséget von maga után, tehát várható vevői nem fizetés esetén is a kiadó az államnak befizet. Lesz a kiadónak egy további behajthatatlan követelése, amit majd veszteségként le kell írni, beleértve az Áfa részt is.

Az értékesítésről kiállított számla (könyvelési módszertől függetlenül) a készlet csökkenését  jelenti, azaz a számlázott hiányzó készlet kiadónál nyilvántartott értéke értékesítési költségként jelenik meg. Igazán – bevétel hiányában – ez a veszteség.

Egyszerűbb, ha a készlethiányt a kiadó selejtezi. Eredmény szempontjából ugyanott vagyunk.