Fizetési késedelem következményei …….

Az értelmetlen előírásokat a gyakorlatban nem hajtjuk végre. Ez történt a késedelmi kamattal és 40 Eurós behajtási költségátalánnyal. A késve fizetés jellemző a vállalkozások többségére, így a könyvszakmára is, a tőkehiányos állapottal összekapcsolva körbetartozások ill. lánctartozások alakulnak ki. A könyvterjesztő, könyvkereskedő, bizományos az eladott áruk után – tisztelet a kivételnek- késve fizet a kiadónak, a kiadó késve fizet a nyomdának, szerzőnek. A lánc végén a kultúra napszámosai állnak, a bérüket, a járó jogdíjakat, megcsonkítva, jelentősen késve kapják meg.

A polgári törvénykönyv (Ptk 6: 155§) bevezette a pénztartozás fizetésére kötelezettnél (szerződéses felek közül a vevőnél) törvény erején nyugvó késedelmi kamat és  a behajtási költségátalány kötelező alkalmazását. A számviteli törvény 2015. évi változása előírta, hogy a szállítóval szembeni kötelezettségként minden esetben a vevőnél automatikusan könyvelni kell ezeket az összegeket, ha akár csak egy napot késik a fizetéssel. (Partnerenként és számlánként!).  Mi is ezzel a probléma?

  • Lehet, hogy a jogosult (akinek tartoznak) nem tart igényt sem a kamatra, sem az átalányra, az üzleti kapcsolat fenntartása érdekében (lásd Pécsi Direkt, Könyvbazár tartozások).
  • A 40 euró pedig abszolút összeg, így egy 5.000 Ft-s számla késve fizetése 12.000 Ft költségtöbbletet okoz, és mint kötelezettség 6 évig nem írható le.
  • A törvényi előírások végre nem hajtása esetleges adóellenőrzésnél mulasztási bírsággal járhat, a könyvvizsgáló pedig megkérdőjelezheti a beszámolót, sok ilyen kimaradt tétel  esetén.
  • A szabályos könyvelés óriási adminisztrációs többletet okoz a vállalkozásoknak. Ez botrányos!

Az Uniós szabályozás pont a fordítottja ennek a helyzetnek, csak a hitelező külön kérésére követelheti, kártérítésként vevőtől ezt az összeget. Nincs kötelezetti automatizmus! Tiltakoztak a szakmai szervezetek, és ennek eredményeképpen a Ptk-t értelmező jogszabályba 2015 júniustól bekerült egy olyan kitétel, hogy ha a fizetésre kötelezett a késedelem alól ki tudja magát menteni, akkor nem terheli automatikusan  a behajtási költségátalány. Kérdezném a jogalkotókat, amennyiben a számla esedékessége utáni fizetés tény – milyen kimentés képzelhető el? Márpedig a hazai vállalkozások között a fizetési késedelem általános jelenség.

Ez a helyzet most, jól jellemzi a jogalkotásunk minőségét. Várunk a számviteli törvény megfelelő módosítására, és örülünk ha egy két hónap késéssel a bevételek be is folynak.

Reklámadó újra szabályozás – könyvkiadói érintettség

A rendkívül sok ellentmondással bíró reklámadó törvény jelentősen módosult változata lép életbe 2015 VII. 1-től.  (ld. Korábbi kommentárom). A legfontosabb változás a reklámközzétevők adó alapjának kiszélesítése, és az adókulcs változtatása – az adómentes rész 100 millió forintra csökkent, az e-feletti rész kulcsa 5,3%.  A nyilatkozat hiányos megrendelő esetén az adókulcs 5%. Itt van némi enyhítés: aki szerepel az adóhatóság reklámközzétevői adatbázisában, annak és megrendelőjének nem kell papírmunkával bajlódnia.

Rendezték a kapcsolt vállalkozások közös adószámítására vonatkozó paragrafust is. Csak 2014. augusztus 15-t követő szétválás esetén kell összeszámítást végezni.

A könyvkiadók érintettsége megjelenik:

  • kiadó mint reklám közzétevője címén,  a könyvben elhelyezett fizetett reklámok (szponzorok logója stb.) után , és jellemzően a saját termékhez kapcsolódóan készített marketing anyagok, szórólapok, plakátok stb. után.
  • kiadó mint a reklámok megrendelője után, hiszen az uralkodó bizományi rendszerben a kiadónak kell termékét a piacon ismertté tenni,  a médiákban történő hirdetések révén. Itt természetesen a közzétevő helyett.

Fentieknek megfelelően – az adómentességet is dokumentálni kell – nem árt elkülönítve könyvelni a reklám célú kiadásokat és bevételeket. A számlák befogadása, ha a törvény alá esnek, újabb ellenőrzési kötelezettséggel párosul a közzétevő nyilatkozata hiányában.

Ezért, óvatosan bánjunk a Google, Facebook hirdetésekkel.

 

Számlával vagy anélkül

Itt az újabb “adminisztrációkönnyítő”  előírás a számlázó programok bejelentése a NAV-nak, október ill. novemberi határidőkkel. Nyilván hasznos dolog, fehérítési céllal:

  • Ha eladó mulasztása miatt nincs bejelentve a számlát készítő program a vevő ellenőrzésénél fiktiv számla és jogtalan adóvisszaigénylés miatt szívhatunk. Arról nem olvastam, hogy a regisztrált számlázóprogramok listája nyilvános lesz.
  • Most már online teszt vásárlás is lehetővé válik az adóellenőrök részéről.

Ahogy a reklámadónál is két cég nem fogja végrehajtani, amelyek hazánkban értékesítenek- a Facebook és a Google.

Külföldre irányuló – külföldről igénybe vett szolgáltatások Áfája

A könyvkiadáshoz kapcsolódó jogok eladása, e-tartalom eladása és vásárlásuk, részvételek a különböző rendezvényeken felvetik a számlázási problémakört, mikor és milyen Áfa-kulccsal kell számláznia a hazai cégnek, és fordítva, a nem rezidens vállalkozásoktól, intézményektől kapott számla tartalmazhat-e külföldi hozzáadott érték adót? Három egyszerű tényállást kell tisztázni az Európai Unión belüli ügyleteknél (és ez az eljárás harmadik országok viszonylatában is alkalmazható).

  • az ügylet résztvevőinek adóalanyisága,
  • a területi hatály (melyikük “ÁFa” törvénye érvényes az ügyletre),
  • az érvényes törvény szerint milyen adózási  módszer alkalmazandó.

1. Az Európai Unió harmonizált Áfa rendszerében nem adóalanynak (külföldi magánszemélynek, a civil szféra non-profit szervezeteinek) történő értékesítés az eladó hazai szabályozása szerinti rendes értékesítés.  Az adóalanyok között (rendelkeznek közösségi adószámmal) adómentes az értékesítés.

példa:  külföldi magánszemély vevő e-könyvet tölt le hazai tartalomszolgáltatótól, 27% Áfával elektronikus számla küldendő.

2. Az  szolgáltatások körében főszabály a vállalkozások közötti értékesítéseknél, hogy a teljesítés helye a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye, telephelye, állandó letelepedési helye.

példa: jogvásárlás külföldről a magyar Áfa törvény szerint, jogeladás a vevő ország törvénye szerint kezelendő. Katalógus eladása a könyvfesztiválok pénztáránál belföldi értékesítésnek minősül.

A főszabály alóli egyik kivétel, az un. belépőjegyes rendezvények, itt a belépőjegyek és a hozzájuk kapcsolódó járulékos szolgáltatások tekintetében a rendezvény helyszíne határozza meg a területi hatályt.

3. A főszabály a szolgáltatás igénybe vevőjére fordított adózási módszert ír elő, azaz a vevő saját Áfa bevallásában a külföldi fél adómentes számlája után megfizeti (felszámítja és bevallja) az adót, és ha egyébként levonási joggal is rendelkezik visszaigényelheti.  A belépőjegyes kivétel esetben viszont egyenes az adózás, az eladó normál Áfás számlát készít.

példa: magyar hazai kiadó irodalmi ügynökségen keresztül külföldi jogot vásárol. Az ügynökség a jog értékét Áfa nélküli közvetített szolgáltatásként számlázza. A kiadó minősül az első hazai felhasználónak, így a fordított adózás szerinti adófizetés vonatkozik rá.

Az EU-n belüli vevői – szállítói ügyletekről számot kell adni külön összesítő bevallásban, és statisztikai kötelezettség (INTRASTAT) is van.

A külföldön megfizetett forgalmi adó a magyar számvitel szerint a szolgáltatás bekerülési értékének részét képezi. Az uniós adóhatóságok együttműködnek, a hazai adóalanyok jogosultak megfelelő NAV nyomtatvány beadásával ezt visszakérni, a társország adóhatóságától, hiszen ha ott bejegyzett cég lennének, élhetnének a levonási jogukkal. Ez az utólag részben vagy egészben visszatérített összeg a beérkezés évében egyéb bevételként elszámolható.

 

 

 

 

KATA aknák


A szolgáltatások területén gyakori  a főállás melletti jövedelemszerzés egyéni vállalkozóként, Bt-n keresztül főleg olyan területeken, ahol a feladat megoldása alkotó jellegű szellemi képességeket, vezetői szervezői stb. készségeket is igényel. Sokszor ugyanazon foglalkoztatónak történik az önálló teljesítmény számlázása, amelynél a vállalkozó munkaviszonya is fennáll. Az ilyen “keresetkiegészítés” gyakori a kiadói szakmánkban is. 

Az EKHO és EVA adókhoz képest – amely jellemző volt e-kiegészítő jövedelemszerzés bérnél kedvezőbb kifizetéseire – vitathatatlanul előnyösebb a kisadózók tételes adózásának választása, amelynek mindössze havi 25.000 Ft havi fix adóterhe van (36 órás főállás mellett), függetlenül a bevétel nagyságától.

Azonban a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adózásáról és a kisvállalati adóról a bérjövedelmek védelmében tartalmaz néhány olyan előírást, amelyet  a KATÁ-t választónak és a számláját elfogadó kifizetőnek érdemes figyelembe venni.

1. Nyilatkozat a bevételről

11. § (1) A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről.

(5) A kisadózó vállalkozás az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más adóalany (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, ha a kisadózó vállalkozás bevételéből az adóalanytól megszerzett számla szerinti része a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja.

2. A kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége

13. § Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegről, továbbá termékértékesítés esetén erről a tényről, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás, szolgáltatások TESZOR számáról, ha annak a költségnek, ráfordításnak, kiadásnak az együttes összege, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében felmerül, a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot.

Ha jól meggondoljuk, az adóellenőr hivatali irodájában kézhez kapja a párosítást a kisadózó és foglalkoztatója részéről, rögtön indíthatja is a vizsgálatot a  munkaviszony kikerülése adó, illetve járulékcsökkentés gyanúja miatt. Hogy ne is  gondolkozzon, itt egy további részlet a törvényből.

3. Munkaviszonytól való elhatárolás

14. § (1) A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

(2) Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

(3) A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;

c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

(4) A 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket e § alkalmazásában egy személynek kell tekinteni.

 Zseniális! A második bekezdés megfordítja a bizonyítási tehert, az utolsó pedig az anya – leány játékoknak vet véget. Nézzük tehát, mi kell az aknák elkerüléséhez, ha a vállalkozó ugyanannak a cégnek számláz, mint ahol munkaviszonya is van.

  • Legalább három cégnek számlázzon a kisadózó (pl. 49%, 49%, 2%), ezek ne legyenek kapcsoltak, vagy ne lépje túl az egymillió forintos jelentési határt.
  • Legyen rendes szerződés, teljesítésigazolás, és dokumentált teljesítmény, amelyekből kitűnik, hogy a kisadózó önállóan – irányítás mentesen, munkaidőn kívüli időben, a saját székhelyén, saját eszközeivel végezte el a feladatot. Szolgáltatásoknál ennek bizonyítása nem is olyan egyszerű.