Könyvkiadók iparűzési adó problémája

Az utóbbi időben megsokasodtak a kiadókat érintő helyi iparűzési adó ellenőrzések, amelyek az esetek többségében jelentős adóhiányt tárnak fel a nyomdaszámlák helytelen könyvelése, illetve az adóbevallásban adóalap csökkentéseként való alkalmazása miatt. Tényként tekinthetjük azt, hogy:

  • a nyomdaszámlák termékértékesítésről szólnak, így a kiadók terméket szereznek be;
  • a kereskedőknek, lakosságnak értékesíthető könyv a kiadó készterméke.

Az adóhatóság egy régi állásfoglalásra hivatkozva, azt közli, hogy a nyomdaszámlákat a kiadóknak  szolgáltatásként kellene könyvelniük, így iparűzési adóalap csökkentési lehetőség itt nincs. A szakma ebbéli gyakorlata nem egységes, több cég anyagköltségnek tekinti a teljes nyomdaszámlát, mások ELÁBÉ-kénti levonással próbálkoznak. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a kiadóknak kedvező, egységes gyakorlat érdekében lobbizik. Érvrendszerüket, amellyel én is egyetértek idemásolom:

  1. Az önkormányzati adóhatóságok álláspontjának alapja egy 2004. június 21.-i PM állásfoglalás. Ennek érvelését ismétlik meg a vizsgálati jegyzőkönyvek, sőt a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.291/2008/6. számú eseti döntése. Egy állásfoglalás nem lehet törvény. A számviteli törvény előtt Kormány ill. PM rendeletek + állásfoglalások útján szabályoztak. Épp ennek a gyakorlatnak megszüntetése hozta számviteli törvényt.

  1. A könyvkiadók hagyományosan anyagköltségnek könyvelték a nyomdai teljesítések értékét. A jelenlegi számviteli törvény keretjellegű, nem tartalmaz konkrét könyvelési előírást esetünkre. Nem definiálja a termék és szolgáltatás fogalmát.

  1. Nem lehet kettősség, valami vagy termék, vagy szolgáltatás, és annak megfelelően könyvelendő, ill. ÁFA adóbevallásban kezelendő. Az önkormányzati adóhatóság nem jogosult könyvelési előírást adni, a számviteli törvényben konkrét rendelkezés helyett. A helyi adó törvény hivatkozása a számviteli törvény fogalmainak használatára, csak általános definíciókat jelent, nincs esetünkre meghatározás egyik törvényben sem.

  1. A kiadók e-gazdasági esemény könyvelését a hiteles bizonylat (nyomdaszámla) alapján Számviteli politikájukban szabályozzák és alkalmazzák. Ebben a vonatkozásban nyomda számlájának tartalmi valódisága szükséges, ha eltérés van a tartalmi értelmezésben, a számla nem lenne alkalmas a számviteli tv. szerinti gazdasági eseményt leíró bizonylat szerepére, sérülnek a számviteli elvek.

  1. Statisztikai meghatározottság: nem fér kétség a nyomdai termék fizikai jellegéhez, átadásához külön tranzakció szükséges, tulajdonjog, rendelkezési jog ezzel száll át a kiadóra. Az már szakmai sajátosság, hogy a kereskedők és fogyasztók számára értékesítésre kerülő könyv a kiadó készterméke.

  1. Mind az Áfa törvény mind a számviteli törvény mögött a PTK. szabályai állnak. Több APEH állásfoglalás elismeri, hogy a nyomda termékértékesítést végez, ezért használhatja a VTSZ 49-01, számot és a kedvezményes Áfa kulcsot. Ebből nem az következik, hogy a dolgok számviteli és Áfa kezelése eltérhet egymástól, hanem az, hogy számviteli értelemben, értékben (forintban könyvelve) a nyomdaköltség a kiadó késztermékének anyagköltségévé válik. Egyszerűen nem igaz, hogy számvitelileg a kiadó késztermékének a szerzői jogok értéke képezi a legjelentősebb részét.
  1. Amikor a magyar kiadó nemzetközi együttműködés keretében (coedition), a külföldi társkiadónak fizeti ki a magyar nyelvű változat darabárral meghatározott számláját, és a termék harmadik országból érkezik, azt vámeljárás alá vonják. Vámeljárás alá tartozik a Kínában nyomtatott könyv is. Szolgáltatást nem vámolnak.

  1. A könyv gazdasági ciklusa a vevőnél fejeződik be. A kiadó a nyomda és a kereskedő közötti gazdasági szereplő. A nyomda levonhatja a papír- és egyéb anyagok beszerzési költségeit, a kereskedő az ELÁBÉ-t az iparűzési adónál. A kiadó, mint az előállítás és értékesítés fő szervezője, aki bizományi rendszerben még „meghitelezi az értékesítést is”  a bevétele után fizetné meg az iparűzési adót, ha ez így marad.

  1. A visszaigazolt külföldi gyakorlat szerint (német,holland, brit, portugál ) szerint a nyomdaköltség sehol sem szolgáltatás, hanem anyagjellegű költség, vagy ELÁBÉ.

  1. A Magyar Nyomda és Papíripari Szövetség védjegyében nem szolgáltatásnak, hanem terméknek nevezik a könyvet.

  1. Egy szolgáltatást nem lehet tárolni, szállítani és nem keletkezik belőle készlet. Hogyan lesz akkor belőle a kiadónál teljes értékű könyv késztermék, hiszen a jogdíjak és egyéb kiadói ráfordítások, amik még az előállítási önköltségben figyelembe vehetők, mind személyi jellegű ráfordításként, vagy igénybevett szolgáltatásként könyvelendők??

  1. A nyomdák által az OSZK-nak átadott kötelespéldányok is szolgáltatások??

Meddig könyv a könyv??

A csábítás nagy. Az 5 % Áfa kulcs, szemben a rendes termékek 27% Áfájával óriási különbség, az árban! Minden ami könyvszerű ide lesz besorolva. A könyvtermék fogalmi meghatározását hiába keressük, legfeljebb a 4901 Vámtarifaszám magyarázatánál találhatunk némi leírást. Az Áfa tv. 3.sz. mellékletének 15. pontja az 5%-os termékek közé csak a 4901 VTSZ. csoportból a könyvet, ill. a 4903 besorolású termékeket sorolja. De itt van még a 18. pont ugyanezen mellékletben:

18.
A 15. és 17. pontban meghatározott termékek bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája

Sajnos ezt a paragrafust nem lehet értelmezni az e-könyvekre, hiszen azok letöltések – szolgáltatások. Viszont pl. a viztűrő babalapozó, vagy a hangoskönyv ide sorolható.

A kapcsolt termékértékesítésnek szintén elterjedt módja az Áfa előny kihasználása. Néhány lapos füzetecske, és hozzácsomagolt játék,használati eszköz 5 %-s áron kapható. Csak nézzünk körül az újságos pavilonban! Ezzel azonban vigyázni kell.

Összecsomagolás esetén mindig feltehető az a kérdés, és az adóellenőrök fel is teszik, hogy melyik rész a főtermék, és melyik rész a kiegészítő, járulékos termék, vagy szolgáltatás? A válasz egyszerű: az a járulékos rész, amelyet önmagában nem vennénk meg. A hibás Áfa alkalmazásnak tetemes adóhiány és mulasztási bírság következménye lehet.

Részlet a 2013-as  vámtarifaszám jegyzékből:

4901 NYOMTATOTT KÖNYV, BROSÚRA, RÖPIRAT ÉS HASONLÓ NYOMTATVÁNY, EGYES LAPOKBAN IS

(A) Könyvek és füzetek, melyek főleg valamilyen szöveget tartalmaznak, bármilyen nyelven vagy bármilyen betűvel nyomtatva, ideértve a Braille-betűket vagy a gyorsírást.

Mindenfajta irodalmi mű, tankönyv (beleértve a munka-füzeteket is), magyarázó szöveggel vagy anélkül, amely kérdéseket vagy gyakorlatokat tartalmaz (általában kihagyott hellyel a kézírásos válaszok számára); 

műszaki kiadvány;

segédkönyv, mint pl. a szótár, enciklopédia és címjegyzék(pl. telefonkönyv beleértve a „szaknévsort” (yellow pages)is);

múzeumi és nyilvános könyvtári katalógus (az üzleti katalógusok kivételével); 

liturgikus könyv, mint pl. az imakönyv, egyházi énekeskönyv (a 4904 vtsz. alá tartozó kottás énekeskönyvek kivételével); 

gyermekkönyv (a 4903 vtsz. alá tartozó képeskönyv, színező- vagy kifestőkönyv kivételével).

Ezek a könyvek lehetnek bekötve (papírba vagy puha vagy, kemény fedéllel) egy vagy több kötetben vagy lehetnek teljes művek vagy annak csupán egy részét képező bekötésre váró nyomtatott ívekben.

Porvédő tokok, kapcsok, könyvjelzők és más kisebb tartozékok a könyvvel együtt szállítva úgy tekintendők, mint a könyv részei.