A semmi bevallása, májusi meglepetés – REKNYIL

Ismeretes, hogy a 100 millió forintot hirdetési bevételt el nem érő reklámközzétevőknek nem kell megfizetniük a 2017. július 1-től esedékes 7,5 százalékos reklámadót, és ha nem kell fizetniük, azt bevallani sem kell. (2017 június 30-ig az adókulcs 0% volt). Azonban a második félévi adómentesség de minimis támogatásnak minősül. Erről be kell küldeni a REKNYIL nevű elektronikusan elérhető nyomtatványt.

Mindezt a NAV május 9-n kiadott 2018-ra szóló tájékoztatójából tudjuk meg. Aki már beadta társasági adóbevallását, és esetleg más de minimis kedvezményt is igénybevett (például társasági adókedvezményt), az újra számolhatja túllépi -e az EU-s korlátot, ami három évre 200.000 euró. Bár a hatályos reklámadó törvényben szerepel, hogy a de minimis támogatást jelent az adómentesség, de a NAV tájékoztató nem szól arról, hogy a fenti nyomtatványt 2017-re is alkalmazni kell-e. Adószakértők szerint igen, de jobb lett volna a társasági adóbevallást bővíteni egy kockával, mint plusz munkát okozni.

Új Hír: a 2019 nyarán meghirdetett gazdaságvédelmi akcióprogram felfüggeszti a reklámadót 2021-ig, 0%-s kulcs általánossá tételével. Ennek hatásáról a de minimis támogatásokra, ill. fenti nyomtatványra a törvény szöveg végleges kihirdetése után tudok nyilatkozni.

Reklámadó újra szabályozás – könyvkiadói érintettség

A rendkívül sok ellentmondással bíró reklámadó törvény jelentősen módosult változata lép életbe 2015 VII. 1-től.  (ld. Korábbi kommentárom). A legfontosabb változás a reklámközzétevők adó alapjának kiszélesítése, és az adókulcs változtatása – az adómentes rész 100 millió forintra csökkent, az e-feletti rész kulcsa 5,3%.  A nyilatkozat hiányos megrendelő esetén az adókulcs 5%. Itt van némi enyhítés: aki szerepel az adóhatóság reklámközzétevői adatbázisában, annak és megrendelőjének nem kell papírmunkával bajlódnia.

Rendezték a kapcsolt vállalkozások közös adószámítására vonatkozó paragrafust is. Csak 2014. augusztus 15-t követő szétválás esetén kell összeszámítást végezni.

A könyvkiadók érintettsége megjelenik:

  • kiadó mint reklám közzétevője címén,  a könyvben elhelyezett fizetett reklámok (szponzorok logója stb.) után , és jellemzően a saját termékhez kapcsolódóan készített marketing anyagok, szórólapok, plakátok stb. után.
  • kiadó mint a reklámok megrendelője után, hiszen az uralkodó bizományi rendszerben a kiadónak kell termékét a piacon ismertté tenni,  a médiákban történő hirdetések révén. Itt természetesen a közzétevő helyett.

Fentieknek megfelelően – az adómentességet is dokumentálni kell – nem árt elkülönítve könyvelni a reklám célú kiadásokat és bevételeket. A számlák befogadása, ha a törvény alá esnek, újabb ellenőrzési kötelezettséggel párosul a közzétevő nyilatkozata hiányában.

Ezért, óvatosan bánjunk a Google, Facebook hirdetésekkel.

 

Reklámadó mindenkinek!

Augusztus 15-től életbe lépett adórendszerünk újabb zseniális alkotása, amely az állami pénzszedést minden előző adónemnél komplexebben biztosítja.

Jellemzői:

  • Mindenki érintett, adóalany a mások reklámjának közzétevője, a saját termékét szolgáltatását reklámozó, sőt egyes esetekben a reklám megrendelője is.
  • A megrendelő akkor mentesül, ha nyilatkozatot kap a közzétevőtől. A fél ország papírozni fog az adminisztráció egyszerűsítése jegyében. (Ki az önreklám megrendelője, lehet-e önnyilatkozatot adni?)
  • Bonyolult adóalap számítások, a kapcsolódó vállalkozások reklámbevételeinek és önreklám költségeinek összegyűjtése, vezetése, hogy az adómentesség – 500 Mft alattiság – igazolható legyen, majd leosztása az adóalany szintjére. (Érthetetlen, hogy ha az adóalany a cég, miért kell más cég adatait is bevonni!).
  • Bonyolult adózási rendszer: közzétevőknél előlegbevallás, feltöltés, végbevallás, előlegfizetés, feltöltés fizetés, majd különbözet rendezés. Megrendelőknél a havi 2,5 Mft kiadás figyelése, bevallás és fizetés havonta.
  • Gyors pénz az államkasszának, az első előlegbevallás és befizetés határideje 2014 augusztus 21.
  • Természetesen évközi bevezetés.

Tömegével adódnak nyitott kérdések, például a hirdető ügynökség mikor közzétevő, a hirdetési láncban a nyilatkozatot ki adja kinek? Mi a különbség a szponzorálás és a hirdetés között? A saját cég logók, védjegyek megjelenítése, megállító táblák alkalmazása reklámadó köteles? Barter ügyletek mindkét fél fizet adót? Mi a saját reklám közvetlenül felmerülő költsége – ilyen nincs definiálva a számvitelben!

Hogy a nyilatkozat hiánya miatti adókötelezettség mellett büntessék a megrendelőt, az ilyen költség  társasági adóalap növelő. Az összes internetes hirdetés (Google adwords, Facebook, stb.) ilyen az fix.

Csak gratulálni tudok ezért a zavaros egyvelegért a kiötlőknek. Sajnálom a tisztességes adózókat, ismét egy lépéssel közelebb kerülnek ahhoz, hogy ne tegyék.