Egyszerűsítés – mikrogazdálkodói mérlegbeszámoló

A számviteli törvény ezévi módósítása tartalmazza ezt a lehetőséget, amely sok eddig részben fölöslegesen készített dokumentumoktól, részben amúgy sem alkalmazott számviteli eljárásoktól szabadítja meg azokat az apróbb cégeket, ahol:

        • a nettó árbevétel 200 millió forintot (ez egyébként a kötelező  könyvvizsgálati határ is)
        • a mérleg főösszege 100 millió forintot
        • a létszám 10 főt tartósan nem éri el.

A beszámoló készítés fenti módját választó cégeknek nem kell számviteli politikát (szabályzatokat), számlarendet készíteni, de a részletező kormányrendelet (398/2012 Korm. rendelet) mellékletében előírt számlatükröt kötelesek használni, amit átszerkeszteni nem, de tovább bontani természetesen lehet. A beszámoló mindössze három oldal, amelyből az elsőn megadott néhány információ helyettesíti a kiegészítő mellékletet is. A következő két oldal az egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása.

Nincs önrevíziós lehetőség, minden ellenőrzéssel megállapított hiba nem jelentős hibának minősül. Nem lehet kimutatni üzleti, vagy cégértéket, K+F aktívált értékét az immateriális javak közt. Az eszközök beszerzési értéke lényegében a számla szerinti értékre szűkül, például az aktiválásig felmerült kamatot is költségként kell elszámolni. Nincs lehetőség valós értékelésre, céltartalék képzésre. A tárgyi eszközök tervszerinti értékcsökkenésénél a társasági adó kulcsait kell alkalmazni, és maradványérték nem képezhető. Értékhelyesbítés és ennek saját tőkében megjelenő tartaléka sem alkalmazható. Az  értékvesztés intézménye egyszerűen szabályozott, a könyvszerinti érték és a piaci érték különbözete legalább 30%-t meg kell haladja,  például a készleteknél. Lejárt követelések esetében pedig:

 Értékvesztést kell elszámolni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, az üzleti év mérlegforduló napján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában
a) több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében,
b) több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében,
c) több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében.
(4) Az értékvesztés elszámolását követő években – az üzleti év végi értékeléskor – a (2) bekezdés szerint elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket.

A kisebb kiadók és vállalkozások (Bt-k, Kft-k) könyvelését lényegesen egyszerűsíti ez a 2013 január 1-től alkalmazható rendszer.

A nagyság átka

A társasági adó bevallás előlapján jelölni kell a vállalkozás besorolását – micro-,  kis-, illetve középvállalkozási méret szerint. A középvállalkozások transzferár nyilvántartásra kötelezettek, innovációs járulékot kötelesek fizetni a Kutatási és Technológiai Innovációs alapról szóló törvény szerint, a bolti kiskereskedelmet sújtó különadó törvénye pedig  egyenesen csoportszinten számíttatja ki az adókötelezettséget.

Fenti adótörvények a besorolás elvégzésénél a 2004 évi XXXIV. a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírásaira hivatkoznak.

  • A micro-vállalkozás felső határa 10 főnél kisebb létszám, és 2 millió Eurónál (580.000 Mft-nál) kisebb éves nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg.
  • A kisvállalkozás felső határa 50 főnél kisebb létszám és 10 millió Eurónál (2,9 milliárd Ft-nál) kisebb éves nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg.

Ezzel nem is lenne baj, ha csak a saját mérlegadatokat kellene nézni. Azonban ha egy vállalkozásnak van partnervállalkozása, vagy kapcsolódó vállalkozása a cégcsoport konszolidált beszámolója szerinti besorolás vonatkozik annak minden vállalkozására.

Ha nincs konszolidált beszámoló, akkor az éves beszámolók adatait kell összevonni.

  • Kapcsolódó vállalkozások  az olyan cégek, amelyek között többségi befolyás érvényesül (50%-nál nagyobb szavazati arány).  Itt a mérlegadatokat 100%-ban kell összeadni. Ráadásul nem csak a közvetlen, hanem a közvetett (harmadik személyen keresztüli) kapcsolatokat is értékelni kell.
  • Partnervállalkozások azok a cégek, amelyek között 25%-50% közötti részesedés, szavazati arány szerinti befolyásolás működik. Az minősítéshez szükséges adatok itt szavazatarányosan (tőkearányosan) vonandók össze.
Ha tehát egy nagy könyvterjesztő, aki önmagában is már középvállalkozás, kiadókat vásárol fel, az addig micro- vagy kisvállalkozás méretű kiadó rögtön középvállalkozássá válik. Ennek nincs igazán adóelőnye, viszont jelentős adminisztrációs többlettel jár. Csupán a transzferár nyilvántartás (annak igazolása, hogy minden csoporton belüli ügylet a “szokásos”, független felek közötti “piaci áron” történik) hiányának bírsága 2 millió forint.

Az előbbi esetben a bizományi árrés jobb ha nem tér el jelentősen, a terjesztő külső cégek felé alkalmazott árrésétől, szóba jöhetnek a belső bérleti díjak stb. A piaci árnak megfelelőség bizonyításának módszerei is előírtak a társasági adó törvényben, alapozva a nemzetközi modellegyezményhez, és az OECD transzferár irányelveihez.