A könyvkiadás pénzbeli támogatása

A fő kérdés az, hogy a donátorok (non-profit szervezetek, magánszemélyek, vagy akár vállalkozások) által, az új könyvek előállításához hozzájáruló összegek fizetése milyen formában formában történik, az adományozó és a kiadó közötti megállapodások milyen gazdasági (számviteli és adózási nyelv szerinti) eseményként kezelhetők.

A donátor oldaláról tekintve: magánszemélyek, non-profit szervezetek cél szerinti tevékenységi körükben szabadon adhatnak át pénzeszközöket. Az üzleti szférában működő vállalkozások esetében az ellenérték nélküli pénzeszköz átadást legalább a társasági adó törvény érinti. Náluk néhány feltétel teljesülése esetén lehet a pénzátadás elismert ráfordítás, egyébként az összegre jutó adót adóalap növelő tételen keresztül meg kell fizetni.

A támogatások alapelve: nem lehet ellenértéke igénybevett szolgáltatásnak, sem termékek átvételének. Nem kapcsolódhat hozzá ellentételezés. (Nem jelent ellentételezést a támogatás céljának megvalósításáról szóló szakmai és számszaki beszámoló.)

Ezzel szemben a szponzorálás már az Áfa törvény szerint is rendes, elfogadott gazdasági tevékenység. A szponzorált kiadó ellenszolgáltatása a szponzor hirdetésének megjelenítése, logójának feltüntetése. Részéről ez szolgáltatásnyújtás, de akár a megjelenő műből példányok átadása (termékértékesítés) is kapcsolódhat hozzá. A könyvkiadónak erről számlát kell készítenie, mégpedig 27% Áfával. A kapott bruttó összeg egy része így elvész. Viszont az adományozónál a kapott számla nettó összege elismert ráfordítás lesz.

Ebből is látszik nem mindegy, támogatási vagy szponzorálási tartalmú szerződést köt a kiadó és a pénzátadója. Ha a pénzátadó szervezet könyvelője számlát kér, az csak termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódhat (ld. Áfa törvény!), akkor eldőlt a kérdés, szponzorálásról van szó. Nem árt tisztázni a feleknek szerződéskötés, megállapodás előtt. (Támogatás esetén ki lehet állítani számlával egyenértékű számviteli bizonylatot is, ennek azonban nincs Áfá-val kapcsolatos szerepe.)

De térjünk vissza a profitorientált vállalkozások közötti egymásnak támogatásként átadott pénzeszközök esetéhez. Az átadó akkor mentesül az említett társasági adótöbblet fizetése alól, ha nyilatkozatokat szerez be átvevőtől. Az állam biztosra megy, nem akar adóforintokat elveszteni ezért:

  1. a dotált vállalkozás előre nyilatkozik arról, hogy a támogatás (nála egyéb bevételként könyvelendő) nélkül sem lesz veszteséges. NYILATKOZAT’1
  2. a társasági adó bevallása (követő év május 31-e), és rendezése után nyilatkozik arról, hogy a támogatásra jutó adórészt is megfizette. NYILATKOZAT’2
  3. Bemutatja mérlegét, melyből kitűnik, hogy nyereséges. NYILATKOZAT’3

Hát ez túlzás egy kissé. Természetesen nem értem ide a közhasznú szervezetek támogatását, ők a közhasznúsági besorolásukról adnak igazolást, és ez elég.

Támogatás alapján átadott könyvek

Pár százezer forint állami vagy önkormányzati támogatásért a támogatást adó szervezetek 20-60 könyvet is elkérnek, természetesen az értékesítésük elmaradt hasznát nem lehet a támogatás elszámolásába beszámítani. Több kérdést is kaptam ez ügyben, hogyan könyvelje a kiadó az ingyen átadott termékeit, milyen adókat kell utána fizetni stb. …

Mindjárt az elején tisztáznunk kell, hogy a pályázati felhívásban, továbbá a támogatási szerződésben szerepelnie kell annak a feltételnek, hogy a megjelenés bizonyításához a kiadó köteles – e, és hány példány könyvet ingyenesen átadni. Ha ez nincs benne a szerződésben, akkor adományozásról, vagy adóköteles ingyenes átadásról vagy üzleti ajándékról beszélhetünk.

Az első eset ezek közül, az adományozás, csak akkor nem adóköteles az átadónál, ha megfelelő nyilatkozatokat kap. (lásd: Társasági adó tv. 3.sz. melléklet A. 13. pont). A másik két esetben – 5.000 forint piaci érték felett –  az ingyenes átadás forgalmi adó fizetési kötelezettséget keletkeztet, az üzleti ajándék az átadó által fizetendő jövedelemadót, és EHÓ-t, a nyilatkozat nélküli átadás pedig társasági adót von maga után.

A támogatás fejében elkért könyv számviteli kezelésére és adózására nincs külön előírás. Véleményem szerint a kapott támogatás a teljesítés időszakában egyéb bevétel, ami a vállalkozási tevékenység bevételeként elszámolható, az üzemi – üzleti eredmény szerves része. Az összetartozó bevételek és ráfordítások együttes kimutatásának számviteli alapelvéből következik, hogy az így átadott könyvek előállítási értéke értékesítési költségként, egyéb ráfordításként elszámolható, szabályos, a vállalkozás érdekében felmerülő kiadás, így semmilyen büntető adója nem lehet.

Kapcsolódó tételként azonban a szerzők és fordítók kérhetik a kiadótól az “értékesítés” után járó jogdíjrészüket, ami viszont a kiadónak 27% EHÓ-t jelenthet. Ez egyébként a szerzőkkel nem egyeztetett módon, ingyenesen átadott többi esetre is fennáll.