Címke: nettó árbevétel

A vegyes tevékenységű könyves cégek beszámolója

Az előző bejegyzésben közzétett táblázat nevükben Kiadó vagy Könyvkiadó cégek beszámolóiból származik. Azonban mindegyik társaság valamilyen mértékben végezhet kereskedelmi tevékenységet – néhány idegen könyvet befogadva, vagy egy uralt kiadó akár teljes előállítását átvéve, és továbbértékesítve a saját termékei mellett. Lehetséges szolgáltatás jellegű árbevétele is a kiadóknak (bérmunka, jogok közvetítése..).

A lényeg az, hogy a beszámolók árbevétel adata nemcsak a saját könyvek eladásának bevételét fejezi ki. Például a táblázatban markáns bevétel nyújtó Libri Könyvkiadó Kft. eredménykimutatása eladott áruk beszerzési értéke soron 1.623 millió forintot tartalmaz, valószínüleg átveszi és továbbértékesíti a Helikon, Jelenkor, Kolibri, Park kiadók könyveit. Tekintettel arra, hogy a mérlegében árukészletet nem mutat ki, a magyar könyvkiadásra jellemző bizományosi értékesítés működik.

Fentiekből két tanulság vonható le: (1) a teljes mérlegbeszámolót és még a kiegészítő mellékletet is érdemes elovasni a nyilvánosságra hozott adatok helyes értelmezéséhez. (2) A könyvkiadás egészére vonatkozó kutatásokhoz a beszámolókon túlmenő egyéb adatok is szükségesek. például a megtérülés mutató készlet hiányában (bizományi kereskedelem) félrevezető értéket ad.

A magyar könyvkiadók 2018 évi teljesítménye

Kezdődik a Könyvhét, és elmúlt május 31. Bár a MKKE 2018. évre vonatkozó statisztikája még nincs fenn a honlapon, a Beszámoló portálon szabadon lehet böngészni a közzétett mérlegbeszámolók között. Negyven kiadót megnéztem – ami közel húszmilliárd forintos kiadói nettó árbevételt fed le – ezt átváltva forgalmi értékre, legalább a könyvforgalom 75% ebből a körből származik. Egy rövid táblázat elérhető itt.

Az üzemi üzleti eredmény sok egyedi tényezőt tartalmaz az egyéb bevételek és ráfordítások sorokban (eszközeladás, kapott támogatások, selejtezés, adók, értékvesztés, stb.). A szakmai hasonlítás tisztességesebb e tételek nélküli (visszakorrigált) tevékenységi eredmény használatával.

A megtérülés mutató az átlagkészlet /1 napi árbevétel számítással jön ki, gyakorlatilag azt fejezi ki, hogy a készletekbe fektetett pénzkiadás a bevételből hány nap alatt térül meg.

Bizonytalan realizálású bevétel és követelés kezelése a 2016 évi záráskor

A Matyi Birodalom összeomlása vagy válsága kapcsán nyilvánosságra került – kiadóknak írt, Matyi Dezső által szignált –  Könyvbazár Kft. levélből világossá vált, hogy a november, decemberi értékesítés után járó bevételek, és a lejárt követelések nem lesznek kifizetve. A 2016. évi mérlegbeszámoló készítésekor a számviteli törvény kötelezi a vállalkozásokat a vevői követelések értékelésére.  Mindig probléma szokott lenni, és nem a könyvelő dolga eldönteni, hogy a tartósan lejárt, vagy jelentős követeléssel kapcsolatban:

  • éljünk-e az értékvesztés képzési lehetőséggel,
  • elszámoljuk -e hitelezési veszteségként, vagy behajthatatlan követelésként kivezessük

Az alapvető különbség, bár mindhárom lehetőség az eredményt csökkenti, az hogy:

  •  üzleti érdekből saját döntés alapján történő végleges leírás szabad, de társasági adóvonzata lehet (csak a kapcsolt vállalkozások között),
  • a behajthatatlanná minősítéshez külső bizonyíték kell, (végrehajtási eljárás, csődbiztos, felszámolóbiztos nyilatkozata a fedezetnélküliségről stb. )
  • az értékvesztés saját becslés alapján képezhető, és visszaírható, adóalap növelő és csökkentő tételekkel érinti meg a társasági adóbevallást.

Ebben a helyzetben azt javasolom a kiadóknak, hogy a Könyvbazárral szembeni követelésükre képezzenek akár 100%-s értékvesztést. Ez ugyan a 2016. évi eredményt rontja, de mentesíti a 2017. és azt követő éveket a valószínűleg bekövetkező behajthatatlanság miatti leírás eredményhatásától.  Pontosan ez az óvatosság számviteli alapelvének értelme, a  ma látható jövőbeni veszteséget a mostani eredmény terhére számoljuk el. (Ha mégis fizetésre kerülne sor, akkor az plusz jövőbeni eredményt jelent!)

Ide másolom a számviteli törvény vonatkozó passzusát:

14§. (8) Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség (az óvatosság elve).

Az értékvesztéssel a számviteli törvény 55§-a foglalkozik, a behajthatatlan követeléseket a törvény 3§ (10) pontja definiálja.

Amit a 2014.évi mérlegek mutatnak

40 könyvkiadó 2014. évi mérlegbeszámolóját áttekintve megállapítható, hogy az 500 millió forint nettó árbevételt meghaladó cégek száma majdnem 10. Ha leszámítjuk ebből az Akadémiai Kiadót, és a tevékenységét befejező Mester Kiadót, egyetlen egy milliárdos árbevételű cég marad a Kossuth Könyvkiadó zRt. Jelentős kiadónak számít még ebben a körben a Műszaki, Gabo, Móra, Könyvmolyképző, Libri Kiadó Kft., Pozsonyi Pagony. Nem ismerjük a Pécsi Direkt beszámolóit, és ebben az Alexandra kiadó , továbbá  a csődeljárást kérő Ulpius -ház kiadói teljesítményét.

Jelentős készletállomány és alacsony forgás (többségében 4,5 fordulat/év alatti) jellemzi a készletek árbevételben való megtérülését.  A vizsgált kiadók felénél ez a mutató 2 alatti értéket vesz fel, ami jelzi, hogy az értékesítésből nem térül meg az újonnan előállított könyvekre történő kiadás, hiszen – tapasztalatom szerint – az árbevétel  felét a marketing költségek, a rezsi költségek, és a fogyásarányos jogdíjak (royaltyk), adók foglalják le, nem is beszélve arról, hogy az osztalékot biztosító eredményt is a bevételből kell fedezni.

Ötven millió forint feletti adózott eredményt csak az árbevétel szerint rendezett lista elől lévő cégei tudtak produkálni, 40 cégből 30-nál ennél alacsonyabb a 2014. évi eredmény.

A változásokat tekintve 27 cég növelni tudta bevételét 2013-hoz képest, 13 cégnél csökkenés történt. Átlagosan a bevételek 106%-al nőttek, a készletek 103%-al, de mindkét esetben jelentős a szórás.

Iparűzési adó minimum fizetési kötelezettséggel a kereskedőknél

Az iparűzési adónak azért sikerült megúsznia eddig a megszüntetését – azon kívül, hogy az önkormányzatoknál kieső pénzösszeget nem lett volna miből pótolni – mert félúton áll a forgalmi típusú hozzáadott érték adók (ÁFA) és a jövedelemadók (TAO) között. Így Brüsszel sem tehetett semmit.

Az újabb Matolcsy csomag most az adóalap levonható tételeit korlátozza 2013 évtől. A közvetített szolgáltatások és az eladott áruk beszerzési értéke csak a bevétel 80%-ig érvényesíthető levonásként az adó alapjánál. Így tehát a bevétel 20%-a egy tisztán kereskedelmi tevékenységű cégnél mindenképpen iparűzési adót von maga után, az árréstől függetlenül. Persze ahol az árrés magasabb volt húsz  százaléknál, ott eddig is adózott ez a bevételi rész. A közvetített szolgáltatások esetében a változatlan áron történő továbbszámlázás veszteséget jelent, hiszen a kimenő számla nettó bevételi értékének 20%-a után iparűzési adót kell fizetni.

Vegyes tevékenység esetén bonyolult lesz az adóalap levezetése, ugyanis az anyagköltség levonhatóságát nem korlátozza a javaslat. A bevételek bontása tevékenységek szerint csak a kiegészítő mellékletben ismertetendő, külön  könyvelési előírás, külön mérlegsor nincs a saját termelésből és a kereskedelemből származó bevételek elkülönítésére.  Az ellenőrizhetőség így kérdéses, teret adva a kreatív könyvelési megoldásoknak.

TOP 10 kiadó

A hazai könyvkiadók 2011.  évi mérlegadatai alapján  az első 10 kiadó a következő (a vizsgálatban 25, egyenként 100 millió forint nettó árbevételt meghaladó  céget kérdeztem le) :

Sorrend a 2011. évi nettó árbevétel szerint (ezer forintban):

 

 

Az élen a helyzet változatlan, bár meg kell jegyezni, hogy az Akadémiai Kiadó jelentős folyóirat kiadása és exportja, az Egmont Hungary vegyes tevékenysége torzítja az összehasonlítást. A Kossuth Kiadó kizárólagos értékesítője a Noran Libro és  Ventus Libro Kiadóknak. A tiszta ill. vegyes kiadói profil miatti eltéréseket  itt is figyelembe kell venni. Erről többet olvashatnak az előző bejegyzésben.

Sorrend az adózott eredmény szerint:



A hazai könyvkiadásra jellemző (bizományi rendszer, kevés terjesztő cég) mutató az átlagkészlet megtérülése a nettó árbevételben. Ez a fordulat/év mutató a könyvkiadók eszközállományát meghatározó készletek értékesítését jelző mutatószám. A 2011 évi sorrend:

1. Gabo Kft.                                              10,85
2. Ulpius-Ház Kft.                                      5,78
3. Egmont Hungary Kft.                           5,38
4. Animus Kft.                                            5,33
5. HVG ORAC Kft.                                     4,25
6. Akadémia Kiadó Zrt.                             4,20
7. Libri Könyvkiadó Kft.                            3,38
8. Agave Kft.                                               2,70
9. Édesvíz Kft.                                            2,68
10. Scolar Kiadó Kft.                                  2,27