A pénzforgalmi szemléletű eredmény 2. – A KIVA adóalapja

A 16 százalékos kisvállalati adót a pénzforgalmi szemléletű eredmény és a személyi jellegű kifizetések után (adóalap) kell megfizetni. Az adóalap 2013. évben nem lehet kevesebb mint a személyi jellegű kifizetések összege.

A pénzforgalmi szemléletről és pénzeszközök változásának az eredménnyel való összefüggéséről az előző bejegyzésben írtam. A pénzforgalmi szemléletű eredmény fogalmát a kisvállalati adó törvény úgy definiálja, hogy az a pénzeszközök mérlegből (kettős könyvvitelt feltételezve) vett változása és az adóalap módosító tényezők összege. Ezek közül  vegyük külön a veszteségelhatárolást, a beruházási kifizetések (üzembe helyezések) utáni kedvezményt, amely szintén elhatárolás jellegű, és mindkét módosító tétel először 2014. évben lesz alkalmazható. A finanszírozási jellegű pénzügyi tételekkel (hitel, kölcsön és tőkeműveletek, osztalék stb.) a pénzeszközök változását vissza kell korrigálni. Az ilyen pénzbevételekkel, mint tőkeemelés, kapott hitel, nyújtott kölcsön törlesztése, visszafizetésének arányos része, értékpapír, befektetés eladása, kapott osztalék, de még az elszámolásra kiadott összeg visszafizetése is csökkenteni kell a pénzeszközök változását.

A pénzforgalmi szemléletű eredményt növelik azok a pénzkiadások, amelyek az előbbiek ellentétes párjai (tőkekivonás, nyújtott kölcsön, felvett hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetésének arányos része, értékpapír és befektetés vásárlása, osztalékfizetés, elszámolásra kiadott előleg stb.)

A társasági adóhoz hasonlóan itt is bünteti az adózás a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült kiadásokat, ezek felsoroltak a törvényben és adóalap növelő tényezők.

2013. évre speciális indulási szabály is található, figyelmen kívül kell hagyni azokat a pénzkiadásokat és pénzbevételeket, amelyek költségként, ráfordításként, illetve árbevételként a 2012. évi beszámolóban elszámoltak. (Ezek a nyitott követelések és tartozások, melyek pénzügyileg 2013. évben rendeződnek.)

Amennyiben a pénzforgalmi szemléletű eredmény veszteséges, azt a következő tíz évre el lehet határolni (optimisták vagyunk az adónem  fennmaradásában!), ezzel csökkentve a 2014. és további évek pénzforgalmi adóalapját, akár a nulláig is.

A 2013. évi beruházási kiadásokkal viszont a teljes (személyi jellegű kifizetéseket is tartalmazó) adóalapot lehet 2014. évtől csökkenteni. Ezért – összefüggésben az előző mondattal – a veszteséges 2013. évi pénzforgalmi eredmény okát meg kell határozni, és csak a nem beruházási kiadás miatti veszteségrészt lesz érdemes tíz évre elhatárolni.

Mindenesetre az első kisvállalati adóbevallás még nagyon messze van, de az átlépési döntéshez nem árt megérteni a teljes szerkezetét ennek az adónak. Nagyon óvatosnak, megfontoltnak kell lennünk, hiszen a társasági adó meghatározása sem egyszerű, más eredményfogalmat használ, az adóalap módosító tételek ott is jelentősen alakítanak, a kulcs ott csak 10%, veszteségelhatárolás, beruházási kedvezmény szintén van. De ne feledjük, hogy a KIVA mellett nem kell társasági adót, szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni.

A pénzforgalmi szemlélet és pénzforgalmi eredmény 1.

Az Áfa törvény módosításnak(ld. pénzforgalmi szemlélet), a KIVÁ-nak köszönhetően a kettős könyvvitel eddig megszokott bevétel- költség, ráfordítás, eredmény kategóriái mellett adózási szempontból tanulmányoznunk kell a pénzbevétel, kiadás, pénzforgalmi eredmény fogalmakat is. Utóbbiak, nem nevesítve, indirekt módon szerepelnek a mérlegbeszámolókban. Csak a részletes beszámolót készítő cégeknek kell un. Cash- Flow kimutatást készíteniük. Ebben a mérlegbeli Pénzeszközök sor értékeinek változása (a tárgyévi oszlopban szereplő és bázisévi oszlopban szereplő adatok előjeles különbsége) három részmutatóra van kibontva. Az első az Működési cash-flow (szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás),  amelyet megkülönböztetünk a Befektetési és Finanszírozási tevékenységek pénzbeni eredményétől. Befektetési pénzkiadás a beruházás, de a cégrészvény vagy üzletrészvásárlás is, melynek eredménye a kapott osztalék. Az eszközeladás  a befektetési Cash-Flow-t növeli. A tőke, hitel, vagy kölcsönműveletek, az értékpapír műveletek, kötvénykibocsátás a finanszírozási részmutatóhoz tartoznak. A KIVA adóalapként figyelembe veendő korrigált pénzforgalmi eredménye (amelyet még növel a személyi jellegű kifizetések az adóalapnál) a működési cash-flow  mutatóhoz áll közel.

Másik megközelítést is alkalmazhatunk. Egy rendes vállalkozás a pénzbevételeket és kifizetéseket pénztári vagy banki tételként könyveli, az öszes ilyen esemény a pénztárnapló és banknapló listázásával áttekinthető. (Van még az átvezetési számlákat érintő beszámításos rendezés – barterelszámolás, de ez a pénzforgalmi egyenleget nem változtatja meg.) Ebből kiszűrve a befektetési és finanszírozási tételeket szintén a működési pénzmutatóhoz jutunk közel.

Folyamatosan működő, nem felfutó, nem leépülő cégnél nincsenek rendkívüli befektetési, finanszírozási és tőkeműveletek, pozitív a szokásos működés pénzügyi eredménye, és közel megegyezik a mérleg szerinti eredménnyel. A korábban beszerzett eszközök éves leírása a bevételből megtérül, és a többlet pénzeszköz pótló beruházásként elköltésre kerül. A hiteleket évről -évre megújítják. Működik a “szállítótartozás – anyagbeszerzés és termelés, árú-, termékértékesítés – vevőkövetelés – pénzbevétel – szállítók, adók, osztalék kifizetése” cirkuláció. Ha ez a cirkuláció amely nem szorítható be éves fordulónapok közé, sikeres a pénzeszközök folyamatosan növekednek.

Itt a KIVA (kisvállalati adó)!

Először is tisztázzuk a kapcsoltsági viszonyokat. A kapcsolt vállalkozású cégcsoport létszáma < 25 fő, egyesített bevételi és mérlegfőösszegei <500 Mft. Vigyázat a kapcsoltság hozzátartozó személyeken keresztül is megvalósulhat! Csak ha nincs kapcsoltsági vonatkozás, akkor nézhetjük a saját cég adatokat. Ezek a KIVA választás feltételei.

A rendesen adózó kisvállalat a személyi kifizetések után  27% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást fizet. Ezek a tételek költségként elszámolhatók – azaz negatív 10% társasági adót (adócsökkenést) jelentenek, ahhoz képest ha nem kellene őket fizetni.

Legyen a vállalkozás adózás előtti eredménye M (pl. 1000 eFt), a személyi jellegű kifizetései az említett két adó nélkül B (pl. 5000 eFt), akkor a társasági adó és személyi kifizetések utáni összesített adóteher B*0,285+M*0,1 =1525 eFt

Tegyük fel, hogy ennek a  vállalkozásnak nincs tárgyévi értékcsökkenése, készlete, kötelezettségei és követelései megegyeznek az előző év végi értékkel, és nem volt kisvállalati adóalap-növelő és csökkentő tőke, kölcsön stb. pénzmozgás sem.

Így a kisvállalati adó alapja a személyi kifizetések B és a pénzügyi eredmény – esetünkben M+B*0,285 – együttes összege. Ez 7425 eFt, aminek KIVA szerinti adója 1188 eFt. Megtakarítás 337 eFt.

Közelítsünk a valósághoz. A kisvállalkozások általában azonnal leírható eszközöket vesznek, ami pénzügyi eredmény és számviteli eredmény azonosságát nem befolyásolja. Ellenben, ha éven túli leírású eszközök is vannak, akkor a számviteli eredménynél (1000+1425) magasabb lesz utóbbi eszközök értékcsökkenésével a pénzügyi eredmény, hiszen itt nem volt pénzkiadás.

A kettős könyvelés és a pénzügyi könyvelés eltéréséből további tételek is adódnak. Ha a készlet és a vevőállomány megnő, a pénzbeni eredmény csökken, ha viszont a szállító állomány és adótartozás növekszik, a pénzügyi eredmény magasabb lehet a számvitelinél. Aki tehát a 16% -s KIVA adóját akarja meghatározni, nem árt ha először elkészíti az előző évi egyszerűsített éves beszámoló adataiból a cash-flow kimutatást, majd értékeli a tárgyévi és következő évi várható hatásokat.

Végül is a 2012-évi döntésünkhöz (2013-ra KIVA) szükséges meghatározni a 2012. évi várható   beszámoló adatokat, majd  megtervezve a 2013 évi gazdálkodást tudunk csak reálisan – a várható megtakarítást figyelembe véve – dönteni.

Így ez  a munkahelyvédelmi intézkedés ezért elsősorban a könyvelők munkahelyét védi.

Tipp: korábbi írásom

Adóegyszerűsítés? Kevesebbel is beéri az állam?

A Nemzetgazdasági Minisztérium törvényjavaslata (benyújtva 2012 július) alapján 2013-tól lehetőségük lesz a kisadózó vállalkozásoknak (egyéni vállalkozó, egyéni cég, kkt. és bt.) új tételes adózást, a  kisvállalkozásoknak (egyéni cég, kkt., bt., kft,) kisvállalati adót választani. Mindkét adónemre az előírt feltételeknek megléte esetén, 2012 év végén bejelentkezéssel lehet áttérni.

1. Kisadózó  tételes adója

Főállású kisadózó 50.000 Ft/hó (nem főállású vállalkozó  25.000 Ft/hó) tételes adót fizet. De a kívánt bevételi határ 6 millió forint, mert  az e-feletti részre 40% adóbüntetés jár. A kisadózó ezzel mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékalap utáni adó, a kivét utáni szja, járulékok, szochó megfizetése alól. Az adó megfizetésével biztosítottá válik a főállású vállalkozó. A rejtett akna a kapcsolódó társasági adó módosításban van elhelyezve. Ugyanis a kisadózót foglalkoztató cégeknél ezek a kifizetések adóalap növelővé válnak. Gyakorlatilag  a jelenleg számlát sem adó, lakossági szolgáltatást nyújtó vállalkozóktól akar így Matolcsy úr némi pénzt szerezni, a  legalizálásért cserébe.

 2. Kisvállalati adó

 Az elismert pénzeszköz (pénzügyi vagyon  realizált változása) és személyi kifizetések együttes összegére vetített 16%-s adó helyettesíti a 27% szociális hozzájárulási adót, a 10 % társasági adót, a szakképzési hozzájárulást. Választható 25 főig, és 500 Mft-s bevételig, azonban a kapcsolt vállalkozásoknak mutatóikat egybe kell számítani.

Az adólapnövelő és csökkentő tételek sora hosszú, hiszen ki kell szűrni az ideiglenes vagyonváltozásokat (hitelek kölcsönök adása, kapása, törlesztése), a vagyon átváltásokat (értékpapír műveletek, tőkeműveletek, osztalékfizetések). Különösen hosszú a nem a vállalkozás érdekében felmerült, és ezért adóalap növelő tételek listája is.  A bevallás és havi előlegfizetés (a személyi kifizetések 19%-a) sem túl egyszerű. Mindazonáltal egymagában a szociális hozzájárulási adó 27%-nak elkerülése ösztönző lehet, ha csak nem módosítják ez utóbbi adót a munkahelyvédelem érdekében.