Eltűnő fogalom: cafeteria

A nemrég közzétett második megszorító csomag részeként, 2013-tól az eddig kedvezményezett, egyes béren kívüli juttatásoknak nevezett cafeteria juttatások után 27%-s azaz normál egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Megszűnik a különbség az üzleti ajándék, a marketing és üzleti célú juttatások, vagy akár a tiszteletpéldányok és a cafetria juttatások között. A 2011-ben még EHO-mentes juttatásokat, 2012-ben még alacsony 10% egészségügyi hozzájárulás terheli.  (Kattints a táblázatra)

A munkáltatóknak még mindig megéri bér helyett Erzsébet utalványt, Szép kártyát, bérletet adni dolgozóiknak. Más kérdés viszont, hogy felvállalják-e a 200 Ft költségnövekedést minden ezer forint juttatás után. Egy 50 fős cégnél, amely 200.000 forint cafeteriát nyújt évente alkalmazottjainak, a többlet költség 2 millió forintra rúg.

Várható, hogy a cégek döntéseit egyéb 2013-ban életbelépő elvonások is befolyásolni fogják. Pénzügyi lehetőségeik csökkennek, lejjebb szállítják, vagy akár meg is szüntethetik a cafeteria szolgáltatást a dolgozók széles körében. Hiszen akár üzleti ajándékként – azonos adóterheléssel –  a tulajdonosok, a menedzserek maguknak, minden belső szabályozás nélkül is megszavazhatják az utalványokat, SZÉP kártyát és hasonló elemeket. Értelmüket vesztik az egyes cafeteria elemekre előírt felső határok is.

(A képviselők végül csak plusz 4% -os  egészségügyi hozzájárulás növekedést szavaztak meg, ami még fenntarthatóvá teszi a cafetériát.  Szerző)

Térítésmentes szolgáltatások

Ilyenek nincsenek, legalábbis ha pénzt nem is kapunk értük, de az államnak fizetünk utána….

A vállalkozás ingyen használja B vállalkozás infrastruktúráját, (raktár, iroda, titkárság, adminisztráció, könyvelőprogram) amelyet az bérel.

Nos vegyük szépen sorba a törvényeket:

Az Áfa törvény szerint értékesítésnek számít az ingyenes szolgáltatásnyújtás, ha a kapcsolódó tételeknél (bérleti, üzemeltetési díjak stb.) a levonható Áfát B vállalkozás igénybe vette.  A bejövő számlákon szereplő szolgáltatások megosztásával, a helyes megoldás az, hogy egy részük közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerül. Ezen nem létező kimenő számla Áfa összege,  mint adóbevétel hiányzik B bevallásából.

A társasági adó törvény szerint nem a vállalkozási bevételszerző tevékenységhez tartozó, adózás előtti eredményt csökkentő költségek és ráfordítások adóalap növelést jelentenek. Itt az előbb hiányolt számla nettó összege (árbevétel B cégnél) hiányzik a társasági adóalapból, ezt pótolja az előírás.

Azért nem jár jó pont,  hogy A cég több Áfá-t és társasági adót fizet be, bejövő számla hiányában, kivéve azt az esetet ha  a két cég kapcsolt vállalkozás. Kapcsolt vállalkozás esetén a piaci ártól való eltérés már büntetendő, ha nincs bevallva.