Azzal kell kezdenem, hogy a nem szoftver és nem K+F tevékenységhez tartozó szerzői jogdíjakkal, hanem a könyvkiadáshoz, cikkíráshoz kapcsolódó szellemi alkotások Felhasználási szerződésben rögzített díjaival kívánok foglalkozni, mert utóbbiak a Társasági adó törvény jogdíj fogalmából kikerültek.
Szerző és örökös kétféle módon tehet szert ilyen jövedelemre:
- Munkaviszony jellegű foglalkoztatás /Megbízási szerződés és EKHO révén, ahol a könyv és lapkiadóknak, mint kifizető szervezeteknek az adókat és járulékokat számfejteniük, levonniuk kell a törvényi előírások szerint;
- PTK szerinti megbízási szerződés teljesítése révén, számla kiállítására köteles egyéni vállalkozóként.
Itt az első esetet tekintem át, ezen belül külön vizsgáljuk a munkavégzéssel járó díjrész ill. vagyoni jog átadás díjának kezelését. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) feltételezi a munkavégzést, véleményem szerint tisztán vagyoni jog átadása esetén alkalmazása kérdéses.
A jogörökösök esetére lásd az előző bejegyzésemet.
- Alapeset
Szerzői alkotás létrehozásáért kapott bevételből (szerződéses érték) származó jövedelemből a kifizető könyv- és lapkiadó 15% személyi jövedelemadót és 18,5 % járulékokat von le, és 21% plusz adót fizet utána (szakképzési hozzájárulás 1,5%, szociális hozzájárulás 19,5%). Az adózás alapjaként általánosan bevétel 10% költségátalánnyal csökkentett értéke számítható, de a magánszemély – tételes költségnyilvántartás vezetés választásával – nyilatkozhat akár 50% költség levonásáról is a kifizetőnek. A levont adókról és járulékokról a kifizető igazolást ad, és a magánszemély ezt az év végi személyi jövedelem adóbevallásába – mint önálló tevékenységből származó előzetesen levont adóelőleget – beszámítja. Vegyünk például egy 250.000 Ft-ról szóló jogdíj megállapodást. A megbízónak teljes költsége 297.250 Ft lesz, a szerző kézhez kap 174.625 Ft-t. A nettó pénz/teljes költség 58,7%-a.
1.a. A szerződés teljesítés időtartamát figyelembe véve, ha az egy napra jutó (költségekkel csökkentett) jövedelem mint, járulékalap nem éri el a minimum járulékalapot. Ez az értékhatár a szakképzett bérminimumból számítva 2018-ban: 1805 Ft/ nap. Ebben az esetben a kifizető nem von le járulékokat, de biztosítás sem keletkezik. A kifizető 19,5% EHO-t fizet csak pluszban . Így elérhető 216.250 Ft nettó jövedelem, ami a teljes költség 73,6%-a.
2. Vagyoni jog átadás eredeti szerzőtől
Adóztatása azonos az 1.a esettel, csak a magyarázat más. Szellemi jog átruházásából származó jövedelemből nem lehet járulékokat levonni. Ez a jövedelem az összevont adóalap egyéb jövedelem kategóriájába tartozik, ezért a 10% általános átalány nem alkalmazható, de nyilatkozatos költséglevonás igen.
3. EKHO szerinti adózás
A szakképzettségi bérminimum felett (36 -órás foglalkoztatottság) lehet a törvényben meghatározott FEOR számú tevékenységekre (írás, fordítás, grafikus..) kedvező adózást választani, korlátja évi 60 millió forint. Kulcsa 15% – nyugdíjas esetében 11,1% – és ezzel a levonandó jövedelemadó és járulékok helyettesíthetők (ezek együtt 33,5%-t tettek ki). A kifizető 19,5 % EKHO-t fizet. Az elérhető nettó pénz itt 212.500 Ft, ami a teljes költség 71,1 %-a.
Látjuk, hogy kifizetői oldalon akár szociális hozzájárulást, akár egészségügyi hozzájárulást, akár EKHO-t kell fizetni a jogdíjak után, az mindig 19,5%.
Az adóoptimalizálási lehetőség a szerződő magánszemélynél van, átgondolandó a munkavégzési rész és vagyoni jog átadási rész meghatározása, akár egy szerződésen belül. Választható az EKHO a feltételek megléte esetén. Rendszeresen ismétlődő hasonló jövedelmeknél érdemes elgondolkozni a tételes költségnyilvántartás választásáról és vezetéséről is.