Egy elszúrt szabályozás helyrehozása

Add tovább...

A 2013.  január elsejétől életbe lépett Munka Törvénykönyv módosítás miatt kisebb káosz keletkezett a havidíjas dolgozók bérszámfejtésében. A távolléti díj meghatározását   az NGM egyszerűsítési céllal függetlenné tette a havi munkanapok számától, bevezetve egy egységes 174 -s osztószámot, amelynek közvetlen következménye hogy például a szabadság szempontjából minden hónap 21,75 munkanapból áll. Ebből eredően a havi bér szabadság esetén eltér a besorolási alapbértől. Az eltérés nagyságában is vita van a pongyolán fogalmazott jogszabályi helyet értelmezők között.

Az adótanácsadókkal történt egyeztetés után az alábbi értelmezést ajánlja az NGM, amelyről tájékoztatást fog rövidesen közzétenni:

1.A szabadság idejére a távolléti díjat 8 órásnál havi bér 174-el való osztásával tartja helyes számításnak, vagyis a havi bért osztani kell 174-el, és szorozni a szabadságnapok számával, és ezt szorozni 8 órával. (8 órától eltérő esetben  8 órához viszonyított arányban.)

2. A ledolgozott napokra viszont a havi bért a hónap munkanapjaival (bele értve e fizetett ünnepet is ebbe) történő osztást, majd a ledolgozott napok számával történő szorzással állapítja meg a bért.

A jövő héten (?) számítást tartalmazó közleményt fognak közzé tenni az általuk helyesnek tartott számítás szerint. Véleményük szerint azonban a munkáltató saját maga is eldöntheti, hogy elfogadja-e a számítási módjukat, vagy a 174 órás változatot alkalmazza (ezt valószínűleg azonban nem fogják leírni).

A számítás ezen módja állításuk szerint  levezethető a törvényből, ugyanakkor még a közvetett levezetést sem tudták bemutatni az egyeztetésen. Indokuk, kizárólag azon alapult, hogy a díjazás a munkában töltött napra jár, ami ugyan nincs így a törvényben, de szerintük ez így evidens.

Abban egyetértettünk, hogy ezt a szabályozást a havi díjasoknál mindenképpen meg kell változtatni, mégpedig úgy, hogy mint a távolléti díjra, mint a munkában töltött időre a havi bért az adott hónap munkanapjaival történő osztóval számítsuk (a pótlékok miatt némi korrekciós szabállyal).

Erre azonban törvénymódosítás szükséges, amit szakmailag előkészítenek, az érdekképviseletekkel, stb az egyeztetést lefolytatják, de hogy mikor lesz ebből törvénymódosítás az politikai döntést igényel.

(Forrás: Zara László tájékoztatója az egyeztetés után)

Talán nem kellett volna értelmetlen törvénycikkelyt előterjeszteni.

 

 

 

 

Add tovább...