Egyszerűsítés – mikrogazdálkodói mérlegbeszámoló

A számviteli törvény ezévi módósítása tartalmazza ezt a lehetőséget, amely sok eddig részben fölöslegesen készített dokumentumoktól, részben amúgy sem alkalmazott számviteli eljárásoktól szabadítja meg azokat az apróbb cégeket, ahol:

        • a nettó árbevétel 200 millió forintot (ez egyébként a kötelező  könyvvizsgálati határ is)
        • a mérleg főösszege 100 millió forintot
        • a létszám 10 főt tartósan nem éri el.

A beszámoló készítés fenti módját választó cégeknek nem kell számviteli politikát (szabályzatokat), számlarendet készíteni, de a részletező kormányrendelet (398/2012 Korm. rendelet) mellékletében előírt számlatükröt kötelesek használni, amit átszerkeszteni nem, de tovább bontani természetesen lehet. A beszámoló mindössze három oldal, amelyből az elsőn megadott néhány információ helyettesíti a kiegészítő mellékletet is. A következő két oldal az egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása.

Nincs önrevíziós lehetőség, minden ellenőrzéssel megállapított hiba nem jelentős hibának minősül. Nem lehet kimutatni üzleti, vagy cégértéket, K+F aktívált értékét az immateriális javak közt. Az eszközök beszerzési értéke lényegében a számla szerinti értékre szűkül, például az aktiválásig felmerült kamatot is költségként kell elszámolni. Nincs lehetőség valós értékelésre, céltartalék képzésre. A tárgyi eszközök tervszerinti értékcsökkenésénél a társasági adó kulcsait kell alkalmazni, és maradványérték nem képezhető. Értékhelyesbítés és ennek saját tőkében megjelenő tartaléka sem alkalmazható. Az  értékvesztés intézménye egyszerűen szabályozott, a könyvszerinti érték és a piaci érték különbözete legalább 30%-t meg kell haladja,  például a készleteknél. Lejárt követelések esetében pedig:

 Értékvesztést kell elszámolni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, az üzleti év mérlegforduló napján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában
a) több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében,
b) több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében,
c) több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében.
(4) Az értékvesztés elszámolását követő években – az üzleti év végi értékeléskor – a (2) bekezdés szerint elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket.

A kisebb kiadók és vállalkozások (Bt-k, Kft-k) könyvelését lényegesen egyszerűsíti ez a 2013 január 1-től alkalmazható rendszer.

A pénzforgalmi szemléletű eredmény 2. – A KIVA adóalapja

A 16 százalékos kisvállalati adót a pénzforgalmi szemléletű eredmény és a személyi jellegű kifizetések után (adóalap) kell megfizetni. Az adóalap 2013. évben nem lehet kevesebb mint a személyi jellegű kifizetések összege.

A pénzforgalmi szemléletről és pénzeszközök változásának az eredménnyel való összefüggéséről az előző bejegyzésben írtam. A pénzforgalmi szemléletű eredmény fogalmát a kisvállalati adó törvény úgy definiálja, hogy az a pénzeszközök mérlegből (kettős könyvvitelt feltételezve) vett változása és az adóalap módosító tényezők összege. Ezek közül  vegyük külön a veszteségelhatárolást, a beruházási kifizetések (üzembe helyezések) utáni kedvezményt, amely szintén elhatárolás jellegű, és mindkét módosító tétel először 2014. évben lesz alkalmazható. A finanszírozási jellegű pénzügyi tételekkel (hitel, kölcsön és tőkeműveletek, osztalék stb.) a pénzeszközök változását vissza kell korrigálni. Az ilyen pénzbevételekkel, mint tőkeemelés, kapott hitel, nyújtott kölcsön törlesztése, visszafizetésének arányos része, értékpapír, befektetés eladása, kapott osztalék, de még az elszámolásra kiadott összeg visszafizetése is csökkenteni kell a pénzeszközök változását.

A pénzforgalmi szemléletű eredményt növelik azok a pénzkiadások, amelyek az előbbiek ellentétes párjai (tőkekivonás, nyújtott kölcsön, felvett hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetésének arányos része, értékpapír és befektetés vásárlása, osztalékfizetés, elszámolásra kiadott előleg stb.)

A társasági adóhoz hasonlóan itt is bünteti az adózás a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült kiadásokat, ezek felsoroltak a törvényben és adóalap növelő tényezők.

2013. évre speciális indulási szabály is található, figyelmen kívül kell hagyni azokat a pénzkiadásokat és pénzbevételeket, amelyek költségként, ráfordításként, illetve árbevételként a 2012. évi beszámolóban elszámoltak. (Ezek a nyitott követelések és tartozások, melyek pénzügyileg 2013. évben rendeződnek.)

Amennyiben a pénzforgalmi szemléletű eredmény veszteséges, azt a következő tíz évre el lehet határolni (optimisták vagyunk az adónem  fennmaradásában!), ezzel csökkentve a 2014. és további évek pénzforgalmi adóalapját, akár a nulláig is.

A 2013. évi beruházási kiadásokkal viszont a teljes (személyi jellegű kifizetéseket is tartalmazó) adóalapot lehet 2014. évtől csökkenteni. Ezért – összefüggésben az előző mondattal – a veszteséges 2013. évi pénzforgalmi eredmény okát meg kell határozni, és csak a nem beruházási kiadás miatti veszteségrészt lesz érdemes tíz évre elhatárolni.

Mindenesetre az első kisvállalati adóbevallás még nagyon messze van, de az átlépési döntéshez nem árt megérteni a teljes szerkezetét ennek az adónak. Nagyon óvatosnak, megfontoltnak kell lennünk, hiszen a társasági adó meghatározása sem egyszerű, más eredményfogalmat használ, az adóalap módosító tételek ott is jelentősen alakítanak, a kulcs ott csak 10%, veszteségelhatárolás, beruházási kedvezmény szintén van. De ne feledjük, hogy a KIVA mellett nem kell társasági adót, szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni.

A pénzforgalmi szemlélet és pénzforgalmi eredmény 1.

Az Áfa törvény módosításnak(ld. pénzforgalmi szemlélet), a KIVÁ-nak köszönhetően a kettős könyvvitel eddig megszokott bevétel- költség, ráfordítás, eredmény kategóriái mellett adózási szempontból tanulmányoznunk kell a pénzbevétel, kiadás, pénzforgalmi eredmény fogalmakat is. Utóbbiak, nem nevesítve, indirekt módon szerepelnek a mérlegbeszámolókban. Csak a részletes beszámolót készítő cégeknek kell un. Cash- Flow kimutatást készíteniük. Ebben a mérlegbeli Pénzeszközök sor értékeinek változása (a tárgyévi oszlopban szereplő és bázisévi oszlopban szereplő adatok előjeles különbsége) három részmutatóra van kibontva. Az első az Működési cash-flow (szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás),  amelyet megkülönböztetünk a Befektetési és Finanszírozási tevékenységek pénzbeni eredményétől. Befektetési pénzkiadás a beruházás, de a cégrészvény vagy üzletrészvásárlás is, melynek eredménye a kapott osztalék. Az eszközeladás  a befektetési Cash-Flow-t növeli. A tőke, hitel, vagy kölcsönműveletek, az értékpapír műveletek, kötvénykibocsátás a finanszírozási részmutatóhoz tartoznak. A KIVA adóalapként figyelembe veendő korrigált pénzforgalmi eredménye (amelyet még növel a személyi jellegű kifizetések az adóalapnál) a működési cash-flow  mutatóhoz áll közel.

Másik megközelítést is alkalmazhatunk. Egy rendes vállalkozás a pénzbevételeket és kifizetéseket pénztári vagy banki tételként könyveli, az öszes ilyen esemény a pénztárnapló és banknapló listázásával áttekinthető. (Van még az átvezetési számlákat érintő beszámításos rendezés – barterelszámolás, de ez a pénzforgalmi egyenleget nem változtatja meg.) Ebből kiszűrve a befektetési és finanszírozási tételeket szintén a működési pénzmutatóhoz jutunk közel.

Folyamatosan működő, nem felfutó, nem leépülő cégnél nincsenek rendkívüli befektetési, finanszírozási és tőkeműveletek, pozitív a szokásos működés pénzügyi eredménye, és közel megegyezik a mérleg szerinti eredménnyel. A korábban beszerzett eszközök éves leírása a bevételből megtérül, és a többlet pénzeszköz pótló beruházásként elköltésre kerül. A hiteleket évről -évre megújítják. Működik a “szállítótartozás – anyagbeszerzés és termelés, árú-, termékértékesítés – vevőkövetelés – pénzbevétel – szállítók, adók, osztalék kifizetése” cirkuláció. Ha ez a cirkuláció amely nem szorítható be éves fordulónapok közé, sikeres a pénzeszközök folyamatosan növekednek.

ÁFA bonyolítás 2013

Azon kis és középvállalkozások (lásd a besorolásról) amelyeknek árbevétele két éven keresztül 125 millió forint alatt marad, választhatják a pénzforgalmi szemléletű adóbevallást. Akkor kell  a számlákban előzetesen felszámított, levonható és fizetendő adót bevallásba állítani, amikor annak pénzügyi rendezése megtörtént. Ez nagyon jó hír a fizetési késedelem miatt sorbanálló vállalkozásoknak, hiszen, amíg vevőiktől befolyó pénzek hiányában nem tudnak szállítóiknak fizetni, addig az Áfát sem kell rendezniük. Persze nem is igényelhetnek vissza. A számlákon viszont fel kell tüntetni a pénzforgalmi adózás jelzését. A normál Áfás adózó cégekre is teljes ez a rendszer,  ha pénzforgalmi Áfás számlát kapnak, az azon szereplő  Áfa levonását csak a kifizetés időszakában tehetik meg.  A pénzügyi nyilvántartó (számlázó, könyvelő) programok Áfa része tovább bonyolódik,erre  kaptak két hónapot a programozók.

A könyvkiadásban szereplő bizományi elszámolás számlái (ismerten  az ÁFA törvény 58.§-a miatt a teljesítési dátum a számla fizetési esedékességével  egyenlő) mellett érvényesülhet a pénzforgalmi kezelés is. A bevallásba állítás a kisebb kiadóknál, és a nekik fizető terjesztő cégeknél a pénzügyi rendezést fogja követni. Ez a bonyolítás csak a pontos fizetéssel kerülhető ki.

Az eddig elfogadott törvényjavaslat tartalmazza azt is, hogy a legalább kétmillió forint általános forgalmi adót tartalmazó számlákról külön részletes adatokat kell beküldeni. Ezzel a bonyolultság tekintetében sikerül felzárkózni a 08-s havi adó és járulékbevallásokhoz.

Ami a legjobban zavar az az adózás végleges elválása a kettős könyvelés alapelveitől. A számviteli teljesítés ugyanis nem változik, az a valódi gazdasági esemény megtörténtéhez igazodik, egyezően a polgári jogi háttérrel.

Messze kerültünk a söralátéttől…

Itt a KIVA (kisvállalati adó)!

Először is tisztázzuk a kapcsoltsági viszonyokat. A kapcsolt vállalkozású cégcsoport létszáma < 25 fő, egyesített bevételi és mérlegfőösszegei <500 Mft. Vigyázat a kapcsoltság hozzátartozó személyeken keresztül is megvalósulhat! Csak ha nincs kapcsoltsági vonatkozás, akkor nézhetjük a saját cég adatokat. Ezek a KIVA választás feltételei.

A rendesen adózó kisvállalat a személyi kifizetések után  27% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást fizet. Ezek a tételek költségként elszámolhatók – azaz negatív 10% társasági adót (adócsökkenést) jelentenek, ahhoz képest ha nem kellene őket fizetni.

Legyen a vállalkozás adózás előtti eredménye M (pl. 1000 eFt), a személyi jellegű kifizetései az említett két adó nélkül B (pl. 5000 eFt), akkor a társasági adó és személyi kifizetések utáni összesített adóteher B*0,285+M*0,1 =1525 eFt

Tegyük fel, hogy ennek a  vállalkozásnak nincs tárgyévi értékcsökkenése, készlete, kötelezettségei és követelései megegyeznek az előző év végi értékkel, és nem volt kisvállalati adóalap-növelő és csökkentő tőke, kölcsön stb. pénzmozgás sem.

Így a kisvállalati adó alapja a személyi kifizetések B és a pénzügyi eredmény – esetünkben M+B*0,285 – együttes összege. Ez 7425 eFt, aminek KIVA szerinti adója 1188 eFt. Megtakarítás 337 eFt.

Közelítsünk a valósághoz. A kisvállalkozások általában azonnal leírható eszközöket vesznek, ami pénzügyi eredmény és számviteli eredmény azonosságát nem befolyásolja. Ellenben, ha éven túli leírású eszközök is vannak, akkor a számviteli eredménynél (1000+1425) magasabb lesz utóbbi eszközök értékcsökkenésével a pénzügyi eredmény, hiszen itt nem volt pénzkiadás.

A kettős könyvelés és a pénzügyi könyvelés eltéréséből további tételek is adódnak. Ha a készlet és a vevőállomány megnő, a pénzbeni eredmény csökken, ha viszont a szállító állomány és adótartozás növekszik, a pénzügyi eredmény magasabb lehet a számvitelinél. Aki tehát a 16% -s KIVA adóját akarja meghatározni, nem árt ha először elkészíti az előző évi egyszerűsített éves beszámoló adataiból a cash-flow kimutatást, majd értékeli a tárgyévi és következő évi várható hatásokat.

Végül is a 2012-évi döntésünkhöz (2013-ra KIVA) szükséges meghatározni a 2012. évi várható   beszámoló adatokat, majd  megtervezve a 2013 évi gazdálkodást tudunk csak reálisan – a várható megtakarítást figyelembe véve – dönteni.

Így ez  a munkahelyvédelmi intézkedés ezért elsősorban a könyvelők munkahelyét védi.

Tipp: korábbi írásom

TOP 10 kiadó

A hazai könyvkiadók 2011.  évi mérlegadatai alapján  az első 10 kiadó a következő (a vizsgálatban 25, egyenként 100 millió forint nettó árbevételt meghaladó  céget kérdeztem le) :

Sorrend a 2011. évi nettó árbevétel szerint (ezer forintban):

 

 

Az élen a helyzet változatlan, bár meg kell jegyezni, hogy az Akadémiai Kiadó jelentős folyóirat kiadása és exportja, az Egmont Hungary vegyes tevékenysége torzítja az összehasonlítást. A Kossuth Kiadó kizárólagos értékesítője a Noran Libro és  Ventus Libro Kiadóknak. A tiszta ill. vegyes kiadói profil miatti eltéréseket  itt is figyelembe kell venni. Erről többet olvashatnak az előző bejegyzésben.

Sorrend az adózott eredmény szerint:



A hazai könyvkiadásra jellemző (bizományi rendszer, kevés terjesztő cég) mutató az átlagkészlet megtérülése a nettó árbevételben. Ez a fordulat/év mutató a könyvkiadók eszközállományát meghatározó készletek értékesítését jelző mutatószám. A 2011 évi sorrend:

1. Gabo Kft.                                              10,85
2. Ulpius-Ház Kft.                                      5,78
3. Egmont Hungary Kft.                           5,38
4. Animus Kft.                                            5,33
5. HVG ORAC Kft.                                     4,25
6. Akadémia Kiadó Zrt.                             4,20
7. Libri Könyvkiadó Kft.                            3,38
8. Agave Kft.                                               2,70
9. Édesvíz Kft.                                            2,68
10. Scolar Kiadó Kft.                                  2,27