Fizetési késedelem következményei …….

Az értelmetlen előírásokat a gyakorlatban nem hajtjuk végre. Ez történt a késedelmi kamattal és 40 Eurós behajtási költségátalánnyal. A késve fizetés jellemző a vállalkozások többségére, így a könyvszakmára is, a tőkehiányos állapottal összekapcsolva körbetartozások ill. lánctartozások alakulnak ki. A könyvterjesztő, könyvkereskedő, bizományos az eladott áruk után – tisztelet a kivételnek- késve fizet a kiadónak, a kiadó késve fizet a nyomdának, szerzőnek. A lánc végén a kultúra napszámosai állnak, a bérüket, a járó jogdíjakat, megcsonkítva, jelentősen késve kapják meg.

A polgári törvénykönyv (Ptk 6: 155§) bevezette a pénztartozás fizetésére kötelezettnél (szerződéses felek közül a vevőnél) törvény erején nyugvó késedelmi kamat és  a behajtási költségátalány kötelező alkalmazását. A számviteli törvény 2015. évi változása előírta, hogy a szállítóval szembeni kötelezettségként minden esetben a vevőnél automatikusan könyvelni kell ezeket az összegeket, ha akár csak egy napot késik a fizetéssel. (Partnerenként és számlánként!).  Mi is ezzel a probléma?

  • Lehet, hogy a jogosult (akinek tartoznak) nem tart igényt sem a kamatra, sem az átalányra, az üzleti kapcsolat fenntartása érdekében (lásd Pécsi Direkt, Könyvbazár tartozások).
  • A 40 euró pedig abszolút összeg, így egy 5.000 Ft-s számla késve fizetése 12.000 Ft költségtöbbletet okoz, és mint kötelezettség 6 évig nem írható le.
  • A törvényi előírások végre nem hajtása esetleges adóellenőrzésnél mulasztási bírsággal járhat, a könyvvizsgáló pedig megkérdőjelezheti a beszámolót, sok ilyen kimaradt tétel  esetén.
  • A szabályos könyvelés óriási adminisztrációs többletet okoz a vállalkozásoknak. Ez botrányos!

Az Uniós szabályozás pont a fordítottja ennek a helyzetnek, csak a hitelező külön kérésére követelheti, kártérítésként vevőtől ezt az összeget. Nincs kötelezetti automatizmus! Tiltakoztak a szakmai szervezetek, és ennek eredményeképpen a Ptk-t értelmező jogszabályba 2015 júniustól bekerült egy olyan kitétel, hogy ha a fizetésre kötelezett a késedelem alól ki tudja magát menteni, akkor nem terheli automatikusan  a behajtási költségátalány. Kérdezném a jogalkotókat, amennyiben a számla esedékessége utáni fizetés tény – milyen kimentés képzelhető el? Márpedig a hazai vállalkozások között a fizetési késedelem általános jelenség.

Ez a helyzet most, jól jellemzi a jogalkotásunk minőségét. Várunk a számviteli törvény megfelelő módosítására, és örülünk ha egy két hónap késéssel a bevételek be is folynak.

Amit a 2014.évi mérlegek mutatnak

40 könyvkiadó 2014. évi mérlegbeszámolóját áttekintve megállapítható, hogy az 500 millió forint nettó árbevételt meghaladó cégek száma majdnem 10. Ha leszámítjuk ebből az Akadémiai Kiadót, és a tevékenységét befejező Mester Kiadót, egyetlen egy milliárdos árbevételű cég marad a Kossuth Könyvkiadó zRt. Jelentős kiadónak számít még ebben a körben a Műszaki, Gabo, Móra, Könyvmolyképző, Libri Kiadó Kft., Pozsonyi Pagony. Nem ismerjük a Pécsi Direkt beszámolóit, és ebben az Alexandra kiadó , továbbá  a csődeljárást kérő Ulpius -ház kiadói teljesítményét.

Jelentős készletállomány és alacsony forgás (többségében 4,5 fordulat/év alatti) jellemzi a készletek árbevételben való megtérülését.  A vizsgált kiadók felénél ez a mutató 2 alatti értéket vesz fel, ami jelzi, hogy az értékesítésből nem térül meg az újonnan előállított könyvekre történő kiadás, hiszen – tapasztalatom szerint – az árbevétel  felét a marketing költségek, a rezsi költségek, és a fogyásarányos jogdíjak (royaltyk), adók foglalják le, nem is beszélve arról, hogy az osztalékot biztosító eredményt is a bevételből kell fedezni.

Ötven millió forint feletti adózott eredményt csak az árbevétel szerint rendezett lista elől lévő cégei tudtak produkálni, 40 cégből 30-nál ennél alacsonyabb a 2014. évi eredmény.

A változásokat tekintve 27 cég növelni tudta bevételét 2013-hoz képest, 13 cégnél csökkenés történt. Átlagosan a bevételek 106%-al nőttek, a készletek 103%-al, de mindkét esetben jelentős a szórás.

A könyvszakma legnagyobb anomáliája a cselekvésképtelenség

A héten megnyíló budapesti könyvfesztivál előtt alaposan felkavarta a könyves közéletet Szabó Tibor Benjámin nyílt levele, amit az  az országgyűlés Kulturális Bizottsága elnökének, L. Simon Lászlónak írt. Itt olvasható.

Matyi Dezső, a legnagyobb terjesztő cég az Alexandra vezetője valóban a jelenlegi krízis előidézője. De a könyvkiadók éveken keresztül  látták ezt a helyzetet, tudták azt hogy előbb – utóbb valamilyen összeomlás be fog következni. Keserű dolog egy piaci alapon működő szakmának külső segítségért folyamodni. L. Simon László nem sokat tehet, hiszen az elmúlt években mind kiadói, mind terjesztői oldalról hiányzott az önkorlátozás, az összefogás a közös érdekekért. Megállítása annak a folyamatnak, hogy kiadói túltermelés történjen felelőtlen, mindent átvevő és differenciálatlan bizományosi rendszert működtető terjesztők részére, függetlenül a valódi kereslettől.

Miért nem tud fizetni a terjesztő? Lecsökkent a fizetőképes kereslet a válság hatására, megnőttek a hálózat működési költségei, a kiadók követelései “hátra soroltak” a bankok, az állami adók, a dolgozók, és nem utolsósorban a tulajdonosok követeléseivel szemben.

Miért gyárt hitelből, eladósodásból egyre több új és új könyvet a kiadók többsége? Gyenge lábakon áll a gazdálkodás, az elemzés, a tervezés – mert nincs rá már pénz –  a vezetőik mindig a sikeres új könyvekre vágynak, ami majd helyre hoz mindent. Közben családi méretűre zsugorodnak a kiadók, eltűnik a hazai fejlesztés, romlik a minőség, valódi szerkesztőkre, lektorokra már nem jut, a nyomdák kénytelenek hitelezni, a szerzők  egyre kevesebb jogdíjhoz jutnak.

Ez az öngerjesztő folyamat növekvő készlethegyeket termel. Ott állnak évekig a könyvek a kiadó raktárában, vagy a terjesztőkhöz kihelyezve. A készlet börtönbe zárt pénz – szokták mondani. Csakhogy a túltermelés (a nem a keresletnek megfelelő gyártás) a készlet és a befektetett pénz (vagy az adósság) leértékelődéséhez vezet. Ezt mutatják az  elszaporodott akciók, leárazások.

Így alakult ki a jelenlegi pénzügyi krízis, amiből kilépni csak önkorlátozással lehet, le kell írni az eladhatatlan készleteket és behajthatatlan követeléseket. Ez mehet külön- külön szervezetlenül, a piacgazdaságban előbb-utóbb megoldódnak ezek a dolgok, de mehetne a szakma összefogásával, terjesztők és kiadók megállapodásos önkorlátozásával. Megállapodás lenne szükséges az árrés, a fizetési haladék, a kiadandó címek egyeztetése, a könyvárak csökkentése tárgyában.

 

 

 

Késedelmi kamat új szabályai 2013.07.01-től

Egy tavaszi, még a régi PTK-ra vonatkozó törvénymódosítás alapján félévtől változtak a késedelmi kamat felszámítás szabályai.

  1. A kamat felszámítás kezdő időpontja továbbra is a fizetés esedékességét követő nap. Talán sokan nem vették észre de az Áfa törvény csak a számla keltét, és a teljesítés (adókötelezettség beállásának) időpontját tartja a számla kötelező kellékének. A fizetés esedékessége a szerződésekben rögzítendő. A PTK. követendő normaként a teljesítést követő 30-napon belüli időtartamot írja elő erre. Az ennél  hosszabb fizetési időszak hátrányos a pénztartozás jogosultjára (a termék eladójára, a szolgáltatás nyújtójára), és az ilyen kikötések megtámadhatók. Természetesen ha a számla tartalmazza a fizetési határidőt, az egyértelmű a késedelmi kamat szempontjából.
  2. A késedelmi kamat mértéke a felszámítás kezdő időpontjához tartozó félév első napján érvényes jegybanki alapkamat + 8%. (Korábban +7% volt).
  3. Amikor késedelmi kamatot számítunk, azaz a késve fizetés megtörtént, a PTK. szerint 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalány  is érvényesíthető. Ez utóbbinak Áfa kulcsa nincs, hiszen kártérítés jellegű összeg.

Keresztfinanszírozás és jövőkép

Ezzel a címmel jelent meg új cikkem a Könyvhét folyóirat 2013. év áprilisi számában:

A nyomtatott sajtóban érdekelt szakmai egyesületek 2013 február 28-n közös konferenciát tartottak, részlet a cikkből:

Az említett „Egy hajóban evezünk” konferencia előadói által felvázolt gazdasági helyzetkép nem kedvező.

A válság és a keresletcsökkenés hatására, a papírgyárak és kereskedők forgalma csökkent, amire az iparág résztvevői erőteljes kapacitás-kivonással, tőkeerőt növelő akvizíciókkal válaszoltak. Mindez előrevetíti – a bizonytalanul magas forint árfolyamok mellett – a papírárak emelkedését. A válság előtti években létrehozott nyomdai kapacitás többlet, a diktált minimálbéremelések, a rossz termékdíj szabályozás a műveleti költségek emelkedését okozzák csökkenő kibocsátás mellett. Ugyanakkor az egységesen fellépő kiadói csoportok áralkui megpróbálják a nyomdaárak emelését korlátozni. A hagyományos könyvkereskedelemben magas logisztikai költségek, túlméretezett üzletek árfolyamfüggő fenntartási költségei miatt, 11 veszteséges hónapot 1 nyereséges követ. A lapárusító standokon keresztüli könyvárusítás a kezdeti felfutás után 2011 évtől csökkenő forgalmú. Nem vigasz a lapeladási példányszámok és forgalom csökkenése.  A könyvszakma forgalma 2011 után várhatóan 2012-ben is csökkenni, jobb esetben stagnálni fog.  A könyvkiadókat a fizetőképes vásárlóerő csökkenésén kívül a terjesztőik bizonytalan, romló fizetési gyakorlata is sújtja, amiben sajnos élen jár saját állami kultúrfinanszírozásunk (lásd Márai programok). A kiadók jelentős összegekkel tartoznak a nyomdáknak.

Feltehetjük a kérdést, ilyen környezetben vajon honnan teremthet egy független kiadó az általa értékesnek vélt könyvei kiadásához megfelelő forrásokat, melyek azok a kapcsolódó tevékenységek amelyek a keresztfinanszírozásba donátorként bevonhatók? “

A válaszokat megtudhatják a Könyvhét áprilisi számából.

A pénzforgalmi szemléletű eredmény 2. – A KIVA adóalapja

A 16 százalékos kisvállalati adót a pénzforgalmi szemléletű eredmény és a személyi jellegű kifizetések után (adóalap) kell megfizetni. Az adóalap 2013. évben nem lehet kevesebb mint a személyi jellegű kifizetések összege.

A pénzforgalmi szemléletről és pénzeszközök változásának az eredménnyel való összefüggéséről az előző bejegyzésben írtam. A pénzforgalmi szemléletű eredmény fogalmát a kisvállalati adó törvény úgy definiálja, hogy az a pénzeszközök mérlegből (kettős könyvvitelt feltételezve) vett változása és az adóalap módosító tényezők összege. Ezek közül  vegyük külön a veszteségelhatárolást, a beruházási kifizetések (üzembe helyezések) utáni kedvezményt, amely szintén elhatárolás jellegű, és mindkét módosító tétel először 2014. évben lesz alkalmazható. A finanszírozási jellegű pénzügyi tételekkel (hitel, kölcsön és tőkeműveletek, osztalék stb.) a pénzeszközök változását vissza kell korrigálni. Az ilyen pénzbevételekkel, mint tőkeemelés, kapott hitel, nyújtott kölcsön törlesztése, visszafizetésének arányos része, értékpapír, befektetés eladása, kapott osztalék, de még az elszámolásra kiadott összeg visszafizetése is csökkenteni kell a pénzeszközök változását.

A pénzforgalmi szemléletű eredményt növelik azok a pénzkiadások, amelyek az előbbiek ellentétes párjai (tőkekivonás, nyújtott kölcsön, felvett hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetésének arányos része, értékpapír és befektetés vásárlása, osztalékfizetés, elszámolásra kiadott előleg stb.)

A társasági adóhoz hasonlóan itt is bünteti az adózás a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült kiadásokat, ezek felsoroltak a törvényben és adóalap növelő tényezők.

2013. évre speciális indulási szabály is található, figyelmen kívül kell hagyni azokat a pénzkiadásokat és pénzbevételeket, amelyek költségként, ráfordításként, illetve árbevételként a 2012. évi beszámolóban elszámoltak. (Ezek a nyitott követelések és tartozások, melyek pénzügyileg 2013. évben rendeződnek.)

Amennyiben a pénzforgalmi szemléletű eredmény veszteséges, azt a következő tíz évre el lehet határolni (optimisták vagyunk az adónem  fennmaradásában!), ezzel csökkentve a 2014. és további évek pénzforgalmi adóalapját, akár a nulláig is.

A 2013. évi beruházási kiadásokkal viszont a teljes (személyi jellegű kifizetéseket is tartalmazó) adóalapot lehet 2014. évtől csökkenteni. Ezért – összefüggésben az előző mondattal – a veszteséges 2013. évi pénzforgalmi eredmény okát meg kell határozni, és csak a nem beruházási kiadás miatti veszteségrészt lesz érdemes tíz évre elhatárolni.

Mindenesetre az első kisvállalati adóbevallás még nagyon messze van, de az átlépési döntéshez nem árt megérteni a teljes szerkezetét ennek az adónak. Nagyon óvatosnak, megfontoltnak kell lennünk, hiszen a társasági adó meghatározása sem egyszerű, más eredményfogalmat használ, az adóalap módosító tételek ott is jelentősen alakítanak, a kulcs ott csak 10%, veszteségelhatárolás, beruházási kedvezmény szintén van. De ne feledjük, hogy a KIVA mellett nem kell társasági adót, szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni.

A pénzforgalmi szemlélet és pénzforgalmi eredmény 1.

Az Áfa törvény módosításnak(ld. pénzforgalmi szemlélet), a KIVÁ-nak köszönhetően a kettős könyvvitel eddig megszokott bevétel- költség, ráfordítás, eredmény kategóriái mellett adózási szempontból tanulmányoznunk kell a pénzbevétel, kiadás, pénzforgalmi eredmény fogalmakat is. Utóbbiak, nem nevesítve, indirekt módon szerepelnek a mérlegbeszámolókban. Csak a részletes beszámolót készítő cégeknek kell un. Cash- Flow kimutatást készíteniük. Ebben a mérlegbeli Pénzeszközök sor értékeinek változása (a tárgyévi oszlopban szereplő és bázisévi oszlopban szereplő adatok előjeles különbsége) három részmutatóra van kibontva. Az első az Működési cash-flow (szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás),  amelyet megkülönböztetünk a Befektetési és Finanszírozási tevékenységek pénzbeni eredményétől. Befektetési pénzkiadás a beruházás, de a cégrészvény vagy üzletrészvásárlás is, melynek eredménye a kapott osztalék. Az eszközeladás  a befektetési Cash-Flow-t növeli. A tőke, hitel, vagy kölcsönműveletek, az értékpapír műveletek, kötvénykibocsátás a finanszírozási részmutatóhoz tartoznak. A KIVA adóalapként figyelembe veendő korrigált pénzforgalmi eredménye (amelyet még növel a személyi jellegű kifizetések az adóalapnál) a működési cash-flow  mutatóhoz áll közel.

Másik megközelítést is alkalmazhatunk. Egy rendes vállalkozás a pénzbevételeket és kifizetéseket pénztári vagy banki tételként könyveli, az öszes ilyen esemény a pénztárnapló és banknapló listázásával áttekinthető. (Van még az átvezetési számlákat érintő beszámításos rendezés – barterelszámolás, de ez a pénzforgalmi egyenleget nem változtatja meg.) Ebből kiszűrve a befektetési és finanszírozási tételeket szintén a működési pénzmutatóhoz jutunk közel.

Folyamatosan működő, nem felfutó, nem leépülő cégnél nincsenek rendkívüli befektetési, finanszírozási és tőkeműveletek, pozitív a szokásos működés pénzügyi eredménye, és közel megegyezik a mérleg szerinti eredménnyel. A korábban beszerzett eszközök éves leírása a bevételből megtérül, és a többlet pénzeszköz pótló beruházásként elköltésre kerül. A hiteleket évről -évre megújítják. Működik a “szállítótartozás – anyagbeszerzés és termelés, árú-, termékértékesítés – vevőkövetelés – pénzbevétel – szállítók, adók, osztalék kifizetése” cirkuláció. Ha ez a cirkuláció amely nem szorítható be éves fordulónapok közé, sikeres a pénzeszközök folyamatosan növekednek.

ÁFA bonyolítás 2013

Azon kis és középvállalkozások (lásd a besorolásról) amelyeknek árbevétele két éven keresztül 125 millió forint alatt marad, választhatják a pénzforgalmi szemléletű adóbevallást. Akkor kell  a számlákban előzetesen felszámított, levonható és fizetendő adót bevallásba állítani, amikor annak pénzügyi rendezése megtörtént. Ez nagyon jó hír a fizetési késedelem miatt sorbanálló vállalkozásoknak, hiszen, amíg vevőiktől befolyó pénzek hiányában nem tudnak szállítóiknak fizetni, addig az Áfát sem kell rendezniük. Persze nem is igényelhetnek vissza. A számlákon viszont fel kell tüntetni a pénzforgalmi adózás jelzését. A normál Áfás adózó cégekre is teljes ez a rendszer,  ha pénzforgalmi Áfás számlát kapnak, az azon szereplő  Áfa levonását csak a kifizetés időszakában tehetik meg.  A pénzügyi nyilvántartó (számlázó, könyvelő) programok Áfa része tovább bonyolódik,erre  kaptak két hónapot a programozók.

A könyvkiadásban szereplő bizományi elszámolás számlái (ismerten  az ÁFA törvény 58.§-a miatt a teljesítési dátum a számla fizetési esedékességével  egyenlő) mellett érvényesülhet a pénzforgalmi kezelés is. A bevallásba állítás a kisebb kiadóknál, és a nekik fizető terjesztő cégeknél a pénzügyi rendezést fogja követni. Ez a bonyolítás csak a pontos fizetéssel kerülhető ki.

Az eddig elfogadott törvényjavaslat tartalmazza azt is, hogy a legalább kétmillió forint általános forgalmi adót tartalmazó számlákról külön részletes adatokat kell beküldeni. Ezzel a bonyolultság tekintetében sikerül felzárkózni a 08-s havi adó és járulékbevallásokhoz.

Ami a legjobban zavar az az adózás végleges elválása a kettős könyvelés alapelveitől. A számviteli teljesítés ugyanis nem változik, az a valódi gazdasági esemény megtörténtéhez igazodik, egyezően a polgári jogi háttérrel.

Messze kerültünk a söralátéttől…

Eltűnő fogalom: cafeteria

A nemrég közzétett második megszorító csomag részeként, 2013-tól az eddig kedvezményezett, egyes béren kívüli juttatásoknak nevezett cafeteria juttatások után 27%-s azaz normál egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Megszűnik a különbség az üzleti ajándék, a marketing és üzleti célú juttatások, vagy akár a tiszteletpéldányok és a cafetria juttatások között. A 2011-ben még EHO-mentes juttatásokat, 2012-ben még alacsony 10% egészségügyi hozzájárulás terheli.  (Kattints a táblázatra)

A munkáltatóknak még mindig megéri bér helyett Erzsébet utalványt, Szép kártyát, bérletet adni dolgozóiknak. Más kérdés viszont, hogy felvállalják-e a 200 Ft költségnövekedést minden ezer forint juttatás után. Egy 50 fős cégnél, amely 200.000 forint cafeteriát nyújt évente alkalmazottjainak, a többlet költség 2 millió forintra rúg.

Várható, hogy a cégek döntéseit egyéb 2013-ban életbelépő elvonások is befolyásolni fogják. Pénzügyi lehetőségeik csökkennek, lejjebb szállítják, vagy akár meg is szüntethetik a cafeteria szolgáltatást a dolgozók széles körében. Hiszen akár üzleti ajándékként – azonos adóterheléssel –  a tulajdonosok, a menedzserek maguknak, minden belső szabályozás nélkül is megszavazhatják az utalványokat, SZÉP kártyát és hasonló elemeket. Értelmüket vesztik az egyes cafeteria elemekre előírt felső határok is.

(A képviselők végül csak plusz 4% -os  egészségügyi hozzájárulás növekedést szavaztak meg, ami még fenntarthatóvá teszi a cafetériát.  Szerző)

Itt a KIVA (kisvállalati adó)!

Először is tisztázzuk a kapcsoltsági viszonyokat. A kapcsolt vállalkozású cégcsoport létszáma < 25 fő, egyesített bevételi és mérlegfőösszegei <500 Mft. Vigyázat a kapcsoltság hozzátartozó személyeken keresztül is megvalósulhat! Csak ha nincs kapcsoltsági vonatkozás, akkor nézhetjük a saját cég adatokat. Ezek a KIVA választás feltételei.

A rendesen adózó kisvállalat a személyi kifizetések után  27% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást fizet. Ezek a tételek költségként elszámolhatók – azaz negatív 10% társasági adót (adócsökkenést) jelentenek, ahhoz képest ha nem kellene őket fizetni.

Legyen a vállalkozás adózás előtti eredménye M (pl. 1000 eFt), a személyi jellegű kifizetései az említett két adó nélkül B (pl. 5000 eFt), akkor a társasági adó és személyi kifizetések utáni összesített adóteher B*0,285+M*0,1 =1525 eFt

Tegyük fel, hogy ennek a  vállalkozásnak nincs tárgyévi értékcsökkenése, készlete, kötelezettségei és követelései megegyeznek az előző év végi értékkel, és nem volt kisvállalati adóalap-növelő és csökkentő tőke, kölcsön stb. pénzmozgás sem.

Így a kisvállalati adó alapja a személyi kifizetések B és a pénzügyi eredmény – esetünkben M+B*0,285 – együttes összege. Ez 7425 eFt, aminek KIVA szerinti adója 1188 eFt. Megtakarítás 337 eFt.

Közelítsünk a valósághoz. A kisvállalkozások általában azonnal leírható eszközöket vesznek, ami pénzügyi eredmény és számviteli eredmény azonosságát nem befolyásolja. Ellenben, ha éven túli leírású eszközök is vannak, akkor a számviteli eredménynél (1000+1425) magasabb lesz utóbbi eszközök értékcsökkenésével a pénzügyi eredmény, hiszen itt nem volt pénzkiadás.

A kettős könyvelés és a pénzügyi könyvelés eltéréséből további tételek is adódnak. Ha a készlet és a vevőállomány megnő, a pénzbeni eredmény csökken, ha viszont a szállító állomány és adótartozás növekszik, a pénzügyi eredmény magasabb lehet a számvitelinél. Aki tehát a 16% -s KIVA adóját akarja meghatározni, nem árt ha először elkészíti az előző évi egyszerűsített éves beszámoló adataiból a cash-flow kimutatást, majd értékeli a tárgyévi és következő évi várható hatásokat.

Végül is a 2012-évi döntésünkhöz (2013-ra KIVA) szükséges meghatározni a 2012. évi várható   beszámoló adatokat, majd  megtervezve a 2013 évi gazdálkodást tudunk csak reálisan – a várható megtakarítást figyelembe véve – dönteni.

Így ez  a munkahelyvédelmi intézkedés ezért elsősorban a könyvelők munkahelyét védi.

Tipp: korábbi írásom