A könyvszakma és a nemzetgazdasági érdek

A könyvkiadók a bezárt könyvesboltok miatt jelentős bevételkiesésre számíthatnak, március közepétől a veszélyhelyzet és korlátozások megszüntéig. Sőt egészen az év végi szezonális felfutásig, ha tudnak egyáltalán új könyveket gyártatni. A home-officeba és részmunkaidőre kényszerített, csökkentett bérű munkatársaknak akkor jár bérkiegészítő támogatás, ha a kiadó:

  • hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Ezt majd illetékes kormányhivatalok eldöntik, hogy a nyomtatott kultúra – a maga sokszínűségében – nemzetgazdasági érdek -e.

Már a módosított 61/2020 Kormányrendeletnél gyanút foghattak volna a könyvkiadók (itt vannak szektorális adókedvezmények), hogy miért csak az alábbiak szerepelnek benne:

  • alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  • film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
  • napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  • folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14).

A szolárium fontosabb, mint a könyvkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.11). Pedig a szociális hozzájárulás és a járulékok elengedése jól jött volna. Ha a kiadóknak nincs bevétele, és pénze akkor a hozzájuk kötődő alkotóknak szerzőkek, fordítóknak sem tudnak fizetni, hiába az első kedvezmény.

Egyébként a könyvkereskedők se járnak jól. A vészhelyzet elmúltával újraindult könyvesbolti forgalom nem lesz olyan, mint előtte volt. Az olvasók rászoknak a webáruházas rendelésekre, hiszen országosan is 2-4 nap alatt megkaphatják az őket érdeklő műveket, másrészt bármennyire jó is a könyvespolcok kínálatából válogatni, a félsz a másik embertől – hogy elkapunk valamilyen fertőzést – , egy darabig bennünk marad. De mivel az értelmiségiek többsége, már akinek lesz munkája, ezt az évet jövedelemkieséssel viseli el, biztos nem a könyv lesz az első dolog, amire jelentősebb összeget költene.

Vannak még egyéb lehetőségek kormány gazdaságvédelmi csomagjában. Ilyen a szociális hozzájárulási adó 15%-ra csökkentése júliustól. Hát ez nem sok, amikor a lapkiadást a teljes fizetendő adótól mentesítették.

Vagy az egészen kisstílű adóhalasztás, vagy részletfizetés kérése. Miután a most kieső bevétel nem jön később vissza, az eltolt adófizetést a későbbi időszak ugyancsak szűk bevételéből kell majd finanszírozni. Egyébként is csak 5 millió forintig kérhető, de ha egy adónemben 20% adóelengedést kérünk, akkor nem élhetünk a fizetési könnyítésekkel.

Marad NHP Hajrá hitelfelvétel. Sajnos ez is kamatostúl visszafizetendő, még akkor is ha a bérekre és készletekre kérjük, 3 éves lejárattal, forgóeszköz finanszírozási céllal. Sejtem, hogy akinek most is van hitele, ott a bank majd kéri a moratóriumból való kilépését, az új hitelre átváltáshoz. És a bankok veszteséges cégeket nem szívesen finanszíroznak.

Mi tehát az állami segítség nélküli kiadóvezető dilemmája? Munkatársai megtartása, és eladósodás nyomdák, szerzők, külső partnerek felé, vagy a kiadó tevékenységének leépítése. Persze van még egy lehetőség a tulajdonosi kisegítés…