Adóegyszerűsítés? Kevesebbel is beéri az állam?

A Nemzetgazdasági Minisztérium törvényjavaslata (benyújtva 2012 július) alapján 2013-tól lehetőségük lesz a kisadózó vállalkozásoknak (egyéni vállalkozó, egyéni cég, kkt. és bt.) új tételes adózást, a  kisvállalkozásoknak (egyéni cég, kkt., bt., kft,) kisvállalati adót választani. Mindkét adónemre az előírt feltételeknek megléte esetén, 2012 év végén bejelentkezéssel lehet áttérni.

1. Kisadózó  tételes adója

Főállású kisadózó 50.000 Ft/hó (nem főállású vállalkozó  25.000 Ft/hó) tételes adót fizet. De a kívánt bevételi határ 6 millió forint, mert  az e-feletti részre 40% adóbüntetés jár. A kisadózó ezzel mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékalap utáni adó, a kivét utáni szja, járulékok, szochó megfizetése alól. Az adó megfizetésével biztosítottá válik a főállású vállalkozó. A rejtett akna a kapcsolódó társasági adó módosításban van elhelyezve. Ugyanis a kisadózót foglalkoztató cégeknél ezek a kifizetések adóalap növelővé válnak. Gyakorlatilag  a jelenleg számlát sem adó, lakossági szolgáltatást nyújtó vállalkozóktól akar így Matolcsy úr némi pénzt szerezni, a  legalizálásért cserébe.

 2. Kisvállalati adó

 Az elismert pénzeszköz (pénzügyi vagyon  realizált változása) és személyi kifizetések együttes összegére vetített 16%-s adó helyettesíti a 27% szociális hozzájárulási adót, a 10 % társasági adót, a szakképzési hozzájárulást. Választható 25 főig, és 500 Mft-s bevételig, azonban a kapcsolt vállalkozásoknak mutatóikat egybe kell számítani.

Az adólapnövelő és csökkentő tételek sora hosszú, hiszen ki kell szűrni az ideiglenes vagyonváltozásokat (hitelek kölcsönök adása, kapása, törlesztése), a vagyon átváltásokat (értékpapír műveletek, tőkeműveletek, osztalékfizetések). Különösen hosszú a nem a vállalkozás érdekében felmerült, és ezért adóalap növelő tételek listája is.  A bevallás és havi előlegfizetés (a személyi kifizetések 19%-a) sem túl egyszerű. Mindazonáltal egymagában a szociális hozzájárulási adó 27%-nak elkerülése ösztönző lehet, ha csak nem módosítják ez utóbbi adót a munkahelyvédelem érdekében.

A nagyság átka

A társasági adó bevallás előlapján jelölni kell a vállalkozás besorolását – micro-,  kis-, illetve középvállalkozási méret szerint. A középvállalkozások transzferár nyilvántartásra kötelezettek, innovációs járulékot kötelesek fizetni a Kutatási és Technológiai Innovációs alapról szóló törvény szerint, a bolti kiskereskedelmet sújtó különadó törvénye pedig  egyenesen csoportszinten számíttatja ki az adókötelezettséget.

Fenti adótörvények a besorolás elvégzésénél a 2004 évi XXXIV. a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírásaira hivatkoznak.

  • A micro-vállalkozás felső határa 10 főnél kisebb létszám, és 2 millió Eurónál (580.000 Mft-nál) kisebb éves nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg.
  • A kisvállalkozás felső határa 50 főnél kisebb létszám és 10 millió Eurónál (2,9 milliárd Ft-nál) kisebb éves nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg.

Ezzel nem is lenne baj, ha csak a saját mérlegadatokat kellene nézni. Azonban ha egy vállalkozásnak van partnervállalkozása, vagy kapcsolódó vállalkozása a cégcsoport konszolidált beszámolója szerinti besorolás vonatkozik annak minden vállalkozására.

Ha nincs konszolidált beszámoló, akkor az éves beszámolók adatait kell összevonni.

  • Kapcsolódó vállalkozások  az olyan cégek, amelyek között többségi befolyás érvényesül (50%-nál nagyobb szavazati arány).  Itt a mérlegadatokat 100%-ban kell összeadni. Ráadásul nem csak a közvetlen, hanem a közvetett (harmadik személyen keresztüli) kapcsolatokat is értékelni kell.
  • Partnervállalkozások azok a cégek, amelyek között 25%-50% közötti részesedés, szavazati arány szerinti befolyásolás működik. Az minősítéshez szükséges adatok itt szavazatarányosan (tőkearányosan) vonandók össze.
Ha tehát egy nagy könyvterjesztő, aki önmagában is már középvállalkozás, kiadókat vásárol fel, az addig micro- vagy kisvállalkozás méretű kiadó rögtön középvállalkozássá válik. Ennek nincs igazán adóelőnye, viszont jelentős adminisztrációs többlettel jár. Csupán a transzferár nyilvántartás (annak igazolása, hogy minden csoporton belüli ügylet a “szokásos”, független felek közötti “piaci áron” történik) hiányának bírsága 2 millió forint.

Az előbbi esetben a bizományi árrés jobb ha nem tér el jelentősen, a terjesztő külső cégek felé alkalmazott árrésétől, szóba jöhetnek a belső bérleti díjak stb. A piaci árnak megfelelőség bizonyításának módszerei is előírtak a társasági adó törvényben, alapozva a nemzetközi modellegyezményhez, és az OECD transzferár irányelveihez.

Térítésmentes szolgáltatások

Ilyenek nincsenek, legalábbis ha pénzt nem is kapunk értük, de az államnak fizetünk utána….

A vállalkozás ingyen használja B vállalkozás infrastruktúráját, (raktár, iroda, titkárság, adminisztráció, könyvelőprogram) amelyet az bérel.

Nos vegyük szépen sorba a törvényeket:

Az Áfa törvény szerint értékesítésnek számít az ingyenes szolgáltatásnyújtás, ha a kapcsolódó tételeknél (bérleti, üzemeltetési díjak stb.) a levonható Áfát B vállalkozás igénybe vette.  A bejövő számlákon szereplő szolgáltatások megosztásával, a helyes megoldás az, hogy egy részük közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerül. Ezen nem létező kimenő számla Áfa összege,  mint adóbevétel hiányzik B bevallásából.

A társasági adó törvény szerint nem a vállalkozási bevételszerző tevékenységhez tartozó, adózás előtti eredményt csökkentő költségek és ráfordítások adóalap növelést jelentenek. Itt az előbb hiányolt számla nettó összege (árbevétel B cégnél) hiányzik a társasági adóalapból, ezt pótolja az előírás.

Azért nem jár jó pont,  hogy A cég több Áfá-t és társasági adót fizet be, bejövő számla hiányában, kivéve azt az esetet ha  a két cég kapcsolt vállalkozás. Kapcsolt vállalkozás esetén a piaci ártól való eltérés már büntetendő, ha nincs bevallva.

Kapcsolt termékek ÁFÁ-ja

Sok esetben a kiadó utánvéttel küldi el az olvasónak a könyvét, és a postaköltséget is számlázza, megtérítteti. Ez egy termék –  Áfa kulcsa 5% -, és egy szolgáltatás (amely önmagában adómentes) együttes értékesítése. A NAV által is elfogadott megoldás az, hogy a postaköltség 5%-al adózik, ez a járulékos rész, mert ki venne önmagában ilyet, az Áfa kulcsot a főtermék határozza meg. Ha DVD-t küldenénk, akkor 27% lenne a postaköltség Áfája.

Mint ahogy a termodinamikában, ahol a dolgok az alacsonyabb információtartalmú állapot felé törekednek, úgy figyelhető meg a kapcsolt termékeknél az 5%-os kulcsra törekvés. Bevezető füzet és zenés CD, kis-könyv és dinoszaurusz műanyag figura, újságok mellé csomagolt mütyürök, 5%-al adóznak.

Azonban ne felejtsük el, meg kell tudnunk magyarázni a fő és járulékos termék, vagy szolgáltatás általunk helyesnek vélt beállítását. Tegyük fel a kérdést a kapcsolt értékesítésnél: a kiegészítő elem valóban járulékos, alárendelt szerepet tölt-e be. Egy adóellenőrzésnél erre válaszolni kell…