Online számla adatszolgáltatás – a számlázó felelőssége

Korábban írtam erről, a pénzügyesek nyaralását akadályozó július elsejei (vasárnap!) éles indulásról. Most pragmatikusan tekintsük át, miért is felel a számlát elkészítő adózó, illetve munkatársa:

  1. A partner helyes adatai (név, cím, adószám). Magánszemélynek készülő számla nem adható fel. Célszerű a számlázó programok partnertörzseit megtisztítani, főleg a helyes élő, belföldi adószámok tekintetében.
  2. Az automatikus számla beküldés utáni  Nav feldolgozás eredményét figyelni kell, OK – nyugtaüzenet, rendben van. Tennivaló a Figyelmeztetés “WARNING” és “ERROR” esetén lesz. Ha nem sikerül technikai okok miatt a beküldés, akkor jelen állás szerint a NAV-val is és számlázóprogram készítőjével is fel kell venni a kapcsolatot, hiszen ennek automatikusan és gyorsan kellett volna megtörténnie, és csak utána kezdődik a NAV általi feldolgozás!
  3.  A NAV nem kulcsonkénti adóalap és Áfa összesen adatot  kap egy számláról, hanem a számla összes tételsorának adatát. Sőt, ha egy számla utólag helyesbítésre kerül, a programok biztosítják a számlaláncolat (előző számla, helyesbítő számla, érvénytelenítő sztornó számla) tételsorainak beküldését! Csak szabályosan, tételsorosan  módosított / érvénytelenített számla lesz elfogadható a NAV feldolgozásában.  Tehát  biztos szerződéses és teljesítési  alapon álló tételeket érdemes számlázni, elkerülve a sztornókat, vagy helyesbítéseket. Addig amíg a számlakészítés nincs lezárva, véglegesítve szabadon lehet javítani, de lezárás után már elmegy a NAV adatszolgáltatás, és a javításra a fentiek vonatkoznak.
  4. Nem kell beküldeni:  a díjbekérőket, proforma számlákat, nyugta helyett kiadott számlákat, kézzel írt számlákat nyomdai számlatömbből (utólagos rögzítésüek).

Az informatikusok megoldják a feladatukat, képessé teszik a számlázóprogramokat a NAV online számlafeladásra. De az igazi feladat az előírásoknak megfelelő, helyes számlázás lesz. Ehhez az Áfa törvény részletes ismerete szükséges, de megállapíthatjuk, hogy az túlságosan bonyolult, és nem ad egyértelmű segítséget a számlázó munkatársnak, amikor döntenie kell egy-egy számla lezárásakor. A felelősség mértéke 500 ezer Forint bírság.

Igaz ugyan, hogy most csak a 2018.07.01 után készült 100 ezer forint Áfá-t meghaladó számlák érintettek kötelezően, de a jövőt tekintve ez a határ a nullához fog közelíteni.

Ha minden számla teljes tartalma bemegy azonnal az elkészülte után, akkor is csak az ugyancsak beépített adatexport funkció válik feleslegessé. Az Áfa bevallás NAV általi elkészítése csak álom az ÁFA európai rendszerének átalakítása nélkül, hiszen:

  • levonási joggal a számlabefogadó tetszése szerinti bevallási időszakban élhet,
  • a kézi számlázás, nyugta nem szűnik meg,
  • a havi, negyedéves, éves bevallók számlái nem párosíthatók (egy időpontban adott kapott számlák ugyan lekérdezhetők, de bevallásra nem alkalmasak)
  • a speciálisan adózó tételek kezelése is kérdéses.

Június – felkészülés az online számlaadat beküldésre

A könyvkiadók általában rendelkeznek márkabolttal, web-áruházzal, és fogyásjelentéseik után számláznak a kereskedőknek is. Igaz, hogy a jelenlegi, július elsejétől érvényes online adatszolgáltatási határ 100.000 Ft Áfa, és ezt a könyvek 5%-s kulcsa mellett kétmilliós nettó számlaösszegnél lépjük át, de a NAV terveit tekintve, a jövőben csökkenni fog ez a határ, akár nulláig is, azaz minden kiállított számláról kell majd adatot szolgáltatni. Célszerű már most ennek megfelelően módosítani a számlázóprogramokat.

Foglaljuk össze, milyen módon értékesíthetünk, hogyan bizonylatoljuk ezt.

  • NAV-hoz bekötött pénztárgép által kiállított nyugta, illetve számla révén. Utóbbi a pénztárgép adatszolgáltatásának része, nem kell az online számlafeladásban szerepelnie, akkor sem, ha utólag berögzítik a pénzügyi rendszerbe.
  • Nyomdai úton előállított kézi számlatömb révén. Itt az Áfa határt átlépő számlákról a NAV által biztosított elektronikus felületen szükséges 5 napon belül (nagy értékű számláknál 1 napon belül) adatot szolgáltatni.
  • Számlázóprogrammal (-modullal) előállított gépi számláknál online azonnali adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás akkor indul, amikor a számlakiállító véglegesíti, lezárja a rögzítést. Utána már a számla  adatai csak másik bizonylattal javíthatók (sztornó számla, számlával egyenértékű okirat, stb.).

A számlákra vonatkozó adatszolgáltatás alól kivételek a magánszemélyek, a külföldi vevők, a belföldi fordított adózás számlakiállítója, a felvásárlás jellegű különbözeti adózás érintettjei.

A magánszemélyeket itt ÁFA szempontjából kell vizsgálnunk, aki nem vállalkozó, de önálló tevékenysége bevételeiről számlát állít ki, és nem alanyi (vagy tárgyi) adómentes, arra is vonatkozik az online adatszolgáltatási kötelezettség, ha az Áfa összege átlépi a határértéket.

 Az ilyen magánszemélyek adószámmal rendelkeznek, szemben a többi nem adóalany magánszeméllyel, akinek csak adóazonosító jele van. Szerzők, fordítók, szerkesztők figyelem, mert az adatszolgáltatás elmulasztásának jelentős bírsága lesz.

A pénztárgépes adatszolgáltatás a lakossági – kiskereskedelmi értékesítésre vonatkozik (kivéve a csomagküldő szolgáltatást, amiről számlát kell készíteni). Azonban léteznek vegyes szituációk, amikor amikor kiadó, vagy nagykereskedő közvetlenül nem adóalany magánszemélynek értékesít gépi számlaadás mellett. Ezekről a forgalmakról külön bevallást kell készíteni a NAV-nak (PTGSZLAH).

Az online adatszolgáltatásért való felelősség nem a programozókat terheli, hanem a számlakiállító belföldi adóalanyt. A tartalmi kérdések, mint az érvényes adószám, helyes cégnév, a számla tételeihez tartozó helyes adókulcsok választása, amúgy sem háríthatók tovább.

A semmi bevallása, májusi meglepetés – REKNYIL

Ismeretes, hogy a 100 millió forintot hirdetési bevételt el nem érő reklámközzétevőknek nem kell megfizetniük a 2017. július 1-től esedékes 7,5 százalékos reklámadót, és ha nem kell fizetniük, azt bevallani sem kell. (2017 június 30-ig az adókulcs 0% volt). Azonban a második félévi adómentesség de minimis támogatásnak minősül. Erről be kell küldeni a REKNYIL nevű elektronikusan elérhető nyomtatványt.

Mindezt a NAV május 9-n kiadott 2018-ra szóló tájékoztatójából tudjuk meg. Aki már beadta társasági adóbevallását, és esetleg más de minimis kedvezményt is igénybevett (például társasági adókedvezményt), az újra számolhatja túllépi -e az EU-s korlátot, ami három évre 200.000 euró. Bár a hatályos reklámadó törvényben szerepel, hogy a de minimis támogatást jelent az adómentesség, de a NAV tájékoztató nem szól arról, hogy a fenti nyomtatványt 2017-re is alkalmazni kell-e. Adószakértők szerint igen, de jobb lett volna a társasági adóbevallást bővíteni egy kockával, mint plusz munkát okozni.

Új Hír: a 2019 nyarán meghirdetett gazdaságvédelmi akcióprogram felfüggeszti a reklámadót 2021-ig, 0%-s kulcs általánossá tételével. Ennek hatásáról a de minimis támogatásokra, ill. fenti nyomtatványra a törvény szöveg végleges kihirdetése után tudok nyilatkozni.

Jogdíjak 2018 – mibe kerül és mennyi marad …. – 2. rész

Az előző bejegyzésben a magánszemélyek részére fizetett szerzői díjak adóztatásával foglalkoztam, itt pedig az egyéni vállalkozóként működő alkotók lehetőségeit tekintem át.

A következő lehetőségek között kell tartósan választani annak, aki szerzői díjakat (jogdíjat) kíván szerezni.  A számlaadási kötelezettség minden esetben fennáll.

  • főállású egyéni vállalkozó,
  • legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó,
  • nyugdíjas (kiegészítő tevékenységű) egyéni vállalkozó,
  • Főállású és nem főállású kisadózó (KATÁ-s) vállalkozó, bevételi határa 12 millió forint,
  • Főállású és nyugdíjas EVÁ-s vállalkozó, bevételi határa 30 millió forint.
  1. Alapeset

Az egyéni vállalkozó jövedelmét vállalkozói kivétként, vagy osztalékágon tudja kivenni. Az első eset hasonló a bérköltséghez adózás szempontjából, a második eset a társas vállalkozások társasági és osztalékadó fizetéséhez. (Vállalkozói jövedelemadó 9%, osztalékadó 15%, EHO 14%, de az adóalapok meghatározásában sok növelő és csökkentő tétel szerepel).

A főállású egyéni vállalkozói kivét jövedelemadója 15%, és egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járuléka (8,5%)  legalább a bérminimum  1,5 szerese után, azaz legalább havi 23 ezer Ft, a nyugdíjjárulék minimum 18 ezer Ft, a szociális hozzájárulásnál a növelő kulcs 112,5%, azaz legalább 39,6 ezer Ft. Ha feltesszük, hogy a jogdíj bevétel 200.000 Ft, az elszámolt dologi költségek után a kivét 180.000 Ft, akkor az összes adó és járulék levonása után az egyéni vállalkozó nettó pénze 72.390 Ft, azaz a bevétel 36,2 %-a, ez elég rossz üzlet.

1.a. Munkaviszony melletti egyéni vállalkozó, nyugdíjas vállalkozó

Csak a tényleges kivét után fizeti az adót és a járulékokat, a normál – nem emelt kulcsokkal. Például 250.000 Ft szerződéses értékből, 225.000 Ft kivét esetén a 15% SZJA, a 7,0 % egészségbiztosítás és 10 % nyugdíjjárulék levonás, valamint a 19,5% szociális hozzájárulás befizetésével felhasználható összeg 109 ezer Ft lesz, a szerződéses érték    48,5 %-a.

A nyugdíjas vállalkozó fix összegű egészségbiztosítást 7.320 Ft-t fizet, a jövedelemadó, és nyugdíjjárulék levonása mellett, itt a szerződéses bevétel 64,6%-a is felvehető.

2. EVÁ-s vállalkozó

Az egyszerűsített vállalkozói adó az ÁFÁ-t, a vállalkozói jövedelemadót és osztalékadót helyettesíti, kulcsa 2018-ban – a korábbi évek fokozatos emelései – után 37%. A főállású EVÁ-s vállalkozó járulékfizetése egyező a főállású egyéni vállalkozóéval (kivét esetén), a bérminimum és emelt kulcsok alkalmazandóak. Ez egy bevételt adóztató forma, mégpedig az ÁFÁ-s bevételt. 200.000 bevétel, 20.000 Ft dologi kölség mellett, a jövedelem 180.000 Ft. A bevétel utáni EVA 74.000 Ft, a jövedelem utáni járulékok és szociális hozzájárulás legalább 80.611 Ft, azaz marad 25.389 Ft, a szerződéses érték 12,7%-a. Látszik hogy az adózás nehezítésével a kormány meg akarja szüntetni ezt a formát.

2.a. EVA munkaviszony mellett, illetve nyugdíjasként

Heti 36-órás munkaviszony mellett a vállalkozó az EVA járulékalapja (az ÁFÁ-s bevétel 4%-a) után  fizeti a járulékokat és a szociális hozzájárulást, ami az előző példához viszonyítva mindössze 2.920 Ft.  A járulék megtakarítással – 77.700 Ft – a felvehető pénz 103.020 Ft, a szerződés 51%-a.  A nyugdíjas EVÁ-s vállalkozó az EVA-járulékalap ( a bevétel  10%-a) utáni 10% nyugdíjjárulékot , és 7320 egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

3. Kisadózó vállalkozó

Ez egy fix adótételes forma, a főállású vállalkozó havi 50 ezer forint, a munkaviszony melletti ill. nyugdíjas KATÁ-s havi 25 ezer forint átalányadót fizet, a százalékos személyi jövedelemadó és járulékok, ill. hozzájárulások helyett. Bár nem biztosít teljes körű egészségügyi és nyugdíjellátást, de nettó jövedelem ebben a formában a legmagasabb. Például 200.000 ezer Ft bevétel, 20.000 Ft dologi költség mellett 65 % is elérhető, vagy nem főállású KATÁ-nál  77,5%.  Másik különbség, hogy a főállású egyéni vállalkozónak a  36,2%-s  nettó kivételi arányához legalább 200.000 Ft-nyi bevétel szükséges, addig itt ez az arány már 100.000 Ft bevételnél is teljesülhet.

Összefoglalásként a főállású vállalkozói formák közül nem javaslom az EVA választását, a legjobb adózást megfelelő bevétel esetén a kisadózói vállalkozási forma biztosítja. A döntés azonban pontos bevétel és költségtervezést igényel, valamint az eltérő adók és járulékok biztos tudását.

Jogdíjak 2018 – mibe kerül és mennyi marad …. – 1. rész

Azzal kell kezdenem, hogy a nem szoftver és nem K+F tevékenységhez tartozó szerzői jogdíjakkal, hanem a könyvkiadáshoz, cikkíráshoz kapcsolódó szellemi alkotások Felhasználási szerződésben rögzített díjaival  kívánok foglalkozni, mert utóbbiak a Társasági adó törvény jogdíj fogalmából  kikerültek.

Szerző és örökös kétféle módon tehet szert ilyen jövedelemre:

  • Munkaviszony jellegű foglalkoztatás /Megbízási szerződés és EKHO révén, ahol a könyv és lapkiadóknak, mint kifizető szervezeteknek az adókat és járulékokat számfejteniük, levonniuk kell a törvényi előírások szerint;
  • PTK szerinti megbízási szerződés teljesítése révén, számla kiállítására köteles egyéni vállalkozóként.

Itt az első esetet tekintem át, ezen belül külön vizsgáljuk a munkavégzéssel járó díjrész ill. vagyoni jog átadás díjának kezelését. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) feltételezi a munkavégzést, véleményem szerint tisztán vagyoni jog átadása esetén alkalmazása kérdéses.

A jogörökösök esetére lásd az előző bejegyzésemet.

  1. Alapeset

Szerzői alkotás létrehozásáért kapott bevételből  (szerződéses érték) származó jövedelemből a kifizető  könyv- és lapkiadó 15% személyi jövedelemadót és 18,5 % járulékokat von le, és 21% plusz adót fizet utána (szakképzési hozzájárulás 1,5%, szociális hozzájárulás 19,5%). Az adózás alapjaként általánosan bevétel 10% költségátalánnyal csökkentett értéke számítható, de a magánszemély – tételes költségnyilvántartás  vezetés választásával – nyilatkozhat akár 50% költség levonásáról is a kifizetőnek. A levont adókról és járulékokról  a kifizető igazolást ad, és a magánszemély ezt az év végi személyi jövedelem adóbevallásába – mint önálló tevékenységből származó előzetesen levont adóelőleget –  beszámítja. Vegyünk például egy 250.000 Ft-ról szóló jogdíj megállapodást. A megbízónak teljes költsége 297.250 Ft lesz, a szerző kézhez kap 174.625 Ft-t. A nettó pénz/teljes költség 58,7%-a.

1.a. A szerződés teljesítés időtartamát figyelembe véve, ha az egy napra jutó (költségekkel csökkentett) jövedelem mint, járulékalap nem éri el a minimum járulékalapot. Ez az értékhatár  a szakképzett bérminimumból számítva 2018-ban: 1805 Ft/ nap. Ebben az esetben a kifizető nem von le járulékokat, de biztosítás sem keletkezik. A kifizető 19,5%  EHO-t fizet csak pluszban . Így elérhető 216.250 Ft nettó jövedelem, ami a teljes költség 73,6%-a.

2. Vagyoni jog átadás eredeti szerzőtől

Adóztatása azonos az 1.a esettel, csak a magyarázat más. Szellemi jog átruházásából származó jövedelemből nem lehet járulékokat levonni. Ez a jövedelem az összevont adóalap egyéb jövedelem kategóriájába tartozik, ezért a 10% általános átalány nem alkalmazható, de nyilatkozatos költséglevonás igen.

3. EKHO szerinti adózás

A szakképzettségi bérminimum felett (36 -órás foglalkoztatottság) lehet a törvényben meghatározott FEOR számú tevékenységekre (írás, fordítás, grafikus..) kedvező adózást választani, korlátja évi 60 millió forint. Kulcsa 15% – nyugdíjas esetében 11,1% – és ezzel a levonandó jövedelemadó és járulékok helyettesíthetők (ezek együtt 33,5%-t tettek ki). A kifizető 19,5 % EKHO-t fizet.  Az elérhető nettó pénz itt 212.500 Ft, ami a  teljes költség 71,1 %-a.

Látjuk, hogy kifizetői oldalon akár szociális hozzájárulást, akár egészségügyi hozzájárulást, akár EKHO-t kell fizetni a jogdíjak után, az mindig 19,5%.

Az adóoptimalizálási lehetőség a szerződő magánszemélynél van, átgondolandó a munkavégzési rész és vagyoni jog átadási rész meghatározása, akár egy szerződésen belül. Választható az EKHO a feltételek megléte esetén. Rendszeresen ismétlődő hasonló jövedelmeknél érdemes elgondolkozni a tételes költségnyilvántartás választásáról és vezetéséről is.

Jogörökösi szerzői díjak adózása

Vagyoni jog átadásából származó bevétel után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni a belföldi illetőségű magánszemélyeknek. A bevételből számítható –  adóalapot képező – jövedelmet mindig a törvény által megengedett igazolt költség, illetve kiadás levonásával kell megállapítani.

Jövedelem = Bevétel –  elszámolható költség, kiadás

Az SZJA tv. 28§-a rendelkezik a jogutódlás révén megszerzett szerzői jogok hasznosításából származó bevétel adóztatásáról.  Az ilyen bevételből származó jövedelem az összevonandó adóalap egyéb jövedelem részébe tartozik. Nem minősül külön adózó jövedelemnek, sem önálló tevékenységből származó jövedelemnek. Az ilyen jövedelmek sajátossága, hogy az alapjául szolgáló bevételből nem lehet levonni a megszerzéssel kapcsolatos kiadásokat, azaz nincs figyelembe vehető beszerzési értékük. Ez mondjuk érthető is. (SZJA tv. 28§. (1))
Ugyanakkor e jogszabályhely (7). d) pontja szerint – jogutódlás esetén – beszámítható a jog gyakorlása érdekében felmerült, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás. (Például a felhasználási szerződést megíró ügyvéd, vagy a jogközvetítő ügynökség díja.)

Fentiekből következik, hogy jogutódlás esetén nem alkalmazható a szokásos automatikus 10%-s költségátalány (amihez nem kell a törvény 3.sz. mellékletében felsorolt költségekről nyilvántartást vezetni), azaz tételes költségelszámolás szükséges.

Az automatikus 10% átalány levonása csak az önálló tevékenységből származó jövedelmeknél megengedett. Megjegyezzük, hogy ugyanez igaz az eredeti szerzőkre is, mivel a 28§. (7).a) szerint a vagyoni jogok átruházásából származó jövedelem is egyéb jövedelem.

Végül ha a bevétel kifizetőtől származik, a kifizető köteles adóelőleget levonni, a költségek tekintetében a jövedelmet kapó magánszemélynek nyilatkoznia kell. Ez a nyilatkozat vagy arról szól, hogy nincs költség, vagy arról, hogy tételes költségelszámolást választott a szerző, vagy örököse minden hasonló önálló és egyéb jövedelme tekintetében. Ez utóbbi esetben sem lehet a költségrész a bevétel 50%-ánál nagyobb. (SZJA.tv. 46§. (3) és 47§ (2). aa))
A kifizető a jövedelemadó alap után 2018 évben még 19,5% egészségügyi hozzájárulást is köteles fizetni. (2017-ben ez 22% volt)

Számlázás vagy selejtezés?

A Könyvbazár ügy kapcsán a kiadók egyrészt elszenvedik, hogy a kapott fogyásjelentések alapján kiállított számláik nem lesznek kifizetve, másrészt a bizományba adott készlet egy része nincs meg. Amikor a visszáruk lezárulnak, és az újra nyíló boltok leltárai feldolgozásra kerülnek, a kiadók akkor tudnak majd teljes kárértéket megállapítani.

Felmerül a kérdés, hogy a bizományosnál keletkezett készlethiányt (aminek oka lehetett például kozmetikázott fogyásjelentés is) a kiadók számlázzák-e le.

Én ezt nem javasolom. Ennek egyik oka, hogy  a 1,5-2,5 milliárd forint értékű 2016 év végi könyvforgalomból,  a mai napig egy árva forint sem került kifizetésre. Az állam sem kíván helytállni. A perek évekig húzódhatnak. A Könyvbazár Kft-re valószínűleg felszámolás vár.

Minden számla kiállítás rövid időn belül fizetendő Áfa kötelezettséget von maga után, tehát várható vevői nem fizetés esetén is a kiadó az államnak befizet. Lesz a kiadónak egy további behajthatatlan követelése, amit majd veszteségként le kell írni, beleértve az Áfa részt is.

Az értékesítésről kiállított számla (könyvelési módszertől függetlenül) a készlet csökkenését  jelenti, azaz a számlázott hiányzó készlet kiadónál nyilvántartott értéke értékesítési költségként jelenik meg. Igazán – bevétel hiányában – ez a veszteség.

Egyszerűbb, ha a készlethiányt a kiadó selejtezi. Eredmény szempontjából ugyanott vagyunk.

Köteles példány beszolgáltatás

A kormány új rendelettervezete a hazai kiadványok kötelespéldányainak (címenként 5 pld.)  beszolgáltatási kötelezettségét a kiadókra hárítja. Eddig a nyomdák feladata volt beküldeni.  Ez költséget és plusz adókat jelent:

  • ingyenes átadás, a bekerülési érték (előállítási költség) eredménycsökkentő, a postázási, szállítási költségével együtt;
  • mivel a kötelespéldányok nyomdaköltségének Áfája a nyomdaszámla alapján levonásba került, az ingyenes átadás értékesítéssel egyenértékű az ÁFA tv. szerint, azaz fizetendő adót kell megállapítani, ami egyéb ráfordításba könyvelendő, eredménycsökkentő hatású;
  • sem a kiadó, sem az OSZK nem közhasznú szervezet, társasági adó szerinti adományról szó sem lehet, tehát az ingyenes átadás nem elismert költség (nem a jövedelem, nyereség elérését szolgálja), ezért adóalapnövelő tétel a kötelespéldányok értéke.

A tervezetben nincs szó az adóhatások alóli mentesítésről. Érdekes módon szankciók között található, hogy a jogosult szervezet megvásárolhatja a hiányzó műveket, és annak költségét a kiadókra háríthatja. Az sem érthető, miért kell öt példány, mikor Európában beérik 1-2 kötelespéldánnnyal.

Milyen elegáns megoldás lenne az állam részéről az általa felvállalt közfeladat, a könyvtárak ellátása, a nemzeti szellemi vagyon megőrzése érdekében megvásárolná a kötelespéldányokat. De úgy látszik akármennyi csapás éri a kiadókat, még lehet fokozni…

Adóék a szerzői díjaknál

A minimálbér és szakképzési bérminimum jelentős emelése terheinek enyhítése céljából 2017. évben a szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás 27%-ról 22%-ra csökken, és 2018. évben további csökkenés várható. Az alábbi táblázat bérjövedelem esetén mutatja  nettó bér, a bruttó bér és a vállalkozás teljes költség terhelése egymáshoz viszonyított arányát, figyelembe véve a bérek után fizetendő szakképzési hozzájárulást is.

Adóék, az adóztatás szintje: (66,5/123,5) 46,15% ami Európában az egyik legmagasabb maradt a változtatások ellenére.

A százalékokról:

nettó jövedelem szint            bruttó jövedelem szint            vállalkozás költségszint

            100%                                       150,4%                                    185,7%

                66,5%                              100%                                    123,5%

                53,8%                                    81%                                       100%

A szerzői díjakra áttérve három tiszta eset létezik:

  • Örökösök : a bruttó jövedelem egyéb összevonandó jövedelem, ahol bevétel – a jog megszerzése érdekében igazolt költséggel csökkenthető csak. Gyakorlatilag nincs költség, azaz jövedelem=bevétel. Itt 15%  Szja levonással 85% a nettó jogdíj, a kifizető további költsége 22% EHO, azaz 122%, adóék 30%.
  • Munkavégzés nélküli vagyoni jog átruházás eredeti a szerző, fordító stb.  magánszemély részéről. Önálló tevékenységből származó jövedelem szerint adózik. A magánszemély nyilatkozata alapján a járó bevétel elismert költségekkel csökkenthető annak 50%-s mértékéig, vagy a törvényi 10% költséghányad alkalmazható bruttó jövedelemként. Utóbbival számolva a nettó jövedelem 86,5%-a bevételnek, a kifizető költsége továbbra is 122%, adóék 29%.
  • Írás, műfordítás munkavégzéssel járó jogdíj. Szintén önálló tevékenység származó jövedelemként kezelendő. Az előbbi esethez képest nincs változás,  ha a munkavégzés idejére jutó, elismert költséggel, vagy 10% átalánnyal csökkentett jogdíj – mint önálló jövedelem –  napi összege kisebb 1275 Ft-nál. Ha nagyobb akkor van járuléklevonás is, normál esetben 10% nyugdíjbiztosítási-, 3+4% egészségbiztosítási- és 1,5 % munkaerőpiaci járulék címén. Ez jövedelemadóval együtt összesen 33,5%, míg a kifizető vállalkozást 22% szochó+1,5% szakképzési járulék terheli. A bevételhez viszonyítva nettó jogdíjszint 69,85%. Az adóék 43,4%.

Ismét felhívom a figyelmet arra, hogy vegyes esetben (vagyoni jog átadás és munkavégzés is) a Felhasználási Szerződésből kell kiindulni, ill. ott tisztázni például a személyes hozzájárulás arányát. A másik gyakori félreértés a nem egyéni vállalkozó, de számlás magánszemélyek esetében szokott előfordulni. Az hogy egy magánszemély rendelkezik adószámmal és számlatömbbel, nem mentesíti a kifizetőt a jövedelemadó és járulékok levonásától. Utóbbit, pedig csak a magánszemély nyilatkozata alapján tudja számfejteni.

 

 

 

 

Bezár a Könyvbazár!

A Matyi Birodalom vége.  Sajnos időzítve január elejére. Aki ismeri a könyvszakma, bizományi rendszerét – a 60-90 napos utólagos elszámolásokat –  a 2016 október, november, decemberi bevételek érintettségét, amikor ezek a havi bevételek a többi hónaphoz viszonyítva a legmagasabbak, az felfoghatja milyen időzített ütést kapnak a könyvet előállító kiadók.

Összeveszett a nagykereskedelmet végző Könyvbazár Kft. és az általa kiadóktól származó árukkal ellátott Rainbow Üzletlánc kiskereskedelmi hálózat vezetése. A teljes sztori itt olvasható.

A Könyvbazár Kft. fizetésképtelensége nemcsak a kiadók pénzügyi helyzetét, és jövőbeni kiadási terveiket teszi tönkre, hanem mivel évzárás és mérlegkészítés is lesz, a 2016. évi eladásokból származó veszélyeztetett követelésekre a számviteli törvény szerint értékvesztés is képzendő.  Azaz eredménycsökkenés. Súlyosbítja a dolgot, hogy a korábbi Pécsi Direkt tartozásának Könyvbazár által felvállalt hároméves átütemezéséből (melynél a MKKE – a kiadók egyesülése is bábáskodott) meg nem fizetett rész is kútba esik. 2017-ben járt volna le a három év.

Hogyan fog elszámolni a Könyvbazár a visszahívott készlet és a ténylegesen visszakapott készlet különbségével a kiadók felé? Tapasztalatom szerint mindig van a végső elszámolásnál eltérés, és általában hiány, amit a kiadók számlázhatnak – vagy selejtezhetnek! Mindkét eset eredményrontó.

Az egy dolog, hogy ezt meg lehet tenni egy szakmával. (ld. korábbi bejegyzésem).  De az állam se jut hozzá az adókhoz, ha kiadók sora tönkremegy!

Hogy működhet egy cég, és szerezhet tulajdonrészt, ha 2011-s az utolsó mérlege! Mit csinál a NAV, mit csinál a cégbíróság? Kit képvisel Somogyi Ferenc felszámoló?