Pénztermelő könyvkiadás

Az előző bejegyzésben ismertettem egy egyszerű számítási módot, hogyan lehet meghatározni adott könyvhöz tartozó olyan eladási határárat, amely felett pozitív pénztöbblet érhető el egy időszakban ( a megjelenéstől számított egy éven belül).

Határár = önköltség * kiadóra és könyveire jellemző szorzó (p) . Elemezzük a szorzót alakító tényezőket:

  • az eladott és gyártott mennyiség viszonya (a készlet forgása, f-el jelöltük) fordítottan arányos a határárral. A nagyobb éven belüli fordulat (pl. 0,5 helyett 0,75) csökkenti a határárat, vagy több könyv esetében a pozitív cash-flow elérését biztosító, un. árbevételi igényt. Amennyiben az időszak elején rendelkezésre álló nyitó készletet is figyelembe vesszük, a forgási mutató számítása bonyolultabb lesz.
  • az árrésből képzett (1 -a)/1,05 résztényező jelentése nem más mint a kiadó forgalmi értékből visszaszámított átlagos bevételi szintje. Ez minél magasabb, annál alacsonyabb a pozitív finanszírozási ár, illetve bevétel. Az egyik véglet itt a terjesztőnek kizárólagos értékesítési jogot adó kiadó viszonylag magas árrésért, de cserébe mentesül a logisztikai költségek nagy részétől, viszonylag alacsony rezsivel működhet. A másik eset, hogy a kiadó csak márkaboltjában és Web-áruházában árusítja termékeit, a rezsiköltségei a készletkezelés miatt drágulnak. Igazából ezért e-tényezőt csak a következő tényezővel együtt lehet értékelni. Többcsatornás értékesítés esetén az un. kiadói átlagár meghatározása is kellő körültekintést érdemel.
  • a rezsifedezetből számított (1 – b) mutató jelentése az előállítási költségek aránya a kiadó, vagy könyv árbevételében. A határbevételt befolyásoló fordított arányosság itt is fennáll. Természetesen itt a kiadás nem lehet veszteséges, mert akkor a pénzügyi többlet előállítására vonatkozó kezdeti feltevésünk is helytelen lenne.

Láthatjuk tehát, hogy a határár meghatározása bármilyen egyszerűnek tűnik is, mégis a megvalósítása felszínre hozza a szakma összes problémáját (alacsony forgási mutatók, magas árrések, rezsiviselőképesség az önköltség felett). A tartósan a határbevétel alatt működő kiadók pénzügyi helyzete romlik, miközben a készlet és a kezelési rezsije emelkedik.

Meddig könyv a könyv??

A csábítás nagy. Az 5 % Áfa kulcs, szemben a rendes termékek 27% Áfájával óriási különbség, az árban! Minden ami könyvszerű ide lesz besorolva. A könyvtermék fogalmi meghatározását hiába keressük, legfeljebb a 4901 Vámtarifaszám magyarázatánál találhatunk némi leírást. Az Áfa tv. 3.sz. mellékletének 15. pontja az 5%-os termékek közé csak a 4901 VTSZ. csoportból a könyvet, ill. a 4903 besorolású termékeket sorolja. De itt van még a 18. pont ugyanezen mellékletben:

18.
A 15. és 17. pontban meghatározott termékek bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája

Sajnos ezt a paragrafust nem lehet értelmezni az e-könyvekre, hiszen azok letöltések – szolgáltatások. Viszont pl. a viztűrő babalapozó, vagy a hangoskönyv ide sorolható.

A kapcsolt termékértékesítésnek szintén elterjedt módja az Áfa előny kihasználása. Néhány lapos füzetecske, és hozzácsomagolt játék,használati eszköz 5 %-s áron kapható. Csak nézzünk körül az újságos pavilonban! Ezzel azonban vigyázni kell.

Összecsomagolás esetén mindig feltehető az a kérdés, és az adóellenőrök fel is teszik, hogy melyik rész a főtermék, és melyik rész a kiegészítő, járulékos termék, vagy szolgáltatás? A válasz egyszerű: az a járulékos rész, amelyet önmagában nem vennénk meg. A hibás Áfa alkalmazásnak tetemes adóhiány és mulasztási bírság következménye lehet.

Részlet a 2013-as  vámtarifaszám jegyzékből:

4901 NYOMTATOTT KÖNYV, BROSÚRA, RÖPIRAT ÉS HASONLÓ NYOMTATVÁNY, EGYES LAPOKBAN IS

(A) Könyvek és füzetek, melyek főleg valamilyen szöveget tartalmaznak, bármilyen nyelven vagy bármilyen betűvel nyomtatva, ideértve a Braille-betűket vagy a gyorsírást.

Mindenfajta irodalmi mű, tankönyv (beleértve a munka-füzeteket is), magyarázó szöveggel vagy anélkül, amely kérdéseket vagy gyakorlatokat tartalmaz (általában kihagyott hellyel a kézírásos válaszok számára); 

műszaki kiadvány;

segédkönyv, mint pl. a szótár, enciklopédia és címjegyzék(pl. telefonkönyv beleértve a „szaknévsort” (yellow pages)is);

múzeumi és nyilvános könyvtári katalógus (az üzleti katalógusok kivételével); 

liturgikus könyv, mint pl. az imakönyv, egyházi énekeskönyv (a 4904 vtsz. alá tartozó kottás énekeskönyvek kivételével); 

gyermekkönyv (a 4903 vtsz. alá tartozó képeskönyv, színező- vagy kifestőkönyv kivételével).

Ezek a könyvek lehetnek bekötve (papírba vagy puha vagy, kemény fedéllel) egy vagy több kötetben vagy lehetnek teljes művek vagy annak csupán egy részét képező bekötésre váró nyomtatott ívekben.

Porvédő tokok, kapcsok, könyvjelzők és más kisebb tartozékok a könyvvel együtt szállítva úgy tekintendők, mint a könyv részei.


 

A könyvek árszínvonala

A Libri – Shopline házasság kapcsán a Gazdasági Versenyhivatalt különösen érdekli, mi történik a kereskedelmi árrések emelésének következményeként, a kiadók meghatározta árakkal. Egyfajta árrugalmassági kérdésként is megfogalmazható ez: 1 % árrésemelés hány százalék könyváremelkedéshez vezet?  Ha a kiadó pontosan ugyanannyi bevételt akar kapni, több mint 2%-s áremelést kell végrehajtson (50% emelés előtti árréssel számolva).

Véleményem szerint a jelenlegi helyzetben – differenciálatlan  bizományi rendszer, túltermelés és állandósuló leárazások, kereslet és összforgalom csökkenés – nem fog a könyvek tényleges eladási áron mért árszínvonala emelkedni. Bármennyire furcsa is közgazdaságilag, nincs kapcsolat a két tényező között. Véleményem szerint az árrésemelés a kiadói bevételrész csökkenéséhez vezet, súlyosbítva a kiadók amúgy sem rózsás pénzügyi helyzetét.

Nem valószínű a hogy a hazai könyvszakma, tankönyvek nélküli közel 40 milliárd forintos, összforgalma a jövőben növekedne, ha ebből 48-60% árréstömeget (több mint 20 MdFt), mint kereskedelmi részt tekintjük, a maradék a kiadói árbevételrész. A két rész egymás rovására tud változni azonos könyvárak mellett.

Csak a piacon lévő könyvek számának jelentős (legalább 15-20%-s) csökkenése lenne képes az árszínvonalat növelni. Mint ismeretes a lassuló fogyás a régi könyveket is a piacon tartja, amelyhez még az új kiadások száma hozzájön. A kiadók általi könyvkivonásnak és selejtezésnek gátat szab a nyereség kimutatására való törekvés, tulajdonosi és banki kép szempontjából.

A bestsellereknél lehetősége van a kiadóknak olyan magas könyvár meghatározására, amely kisebb bevételszázalék mellett is magas hozamot biztosít, nem is beszélve a magas eladható példányszámról. Ez az évi 50-100 könyv azonban a forgalom kisebb részét képezi. Viszont az akciók és leárazások egyértelműen árszínvonal csökkenését okozzák, hiszen a leárazott könyvekből az árréstömeg és a kiadói bevétel egyformán csökken.

A könyv felárazások ritkák, mert ha a hasonló, azonos műfajbeli könyvek ára nem változik, a felárazás csökkentheti az eladott mennyiséget, és végül ez a könyv is az akciós vagy végleges leárazás sorsára juthat.

 Egészséges könyvpiacon – a hazai nem az – nincs a kereskedelmi árrésnek ilyen meghatározó szerepe, a könyvek kulturális értéke sokkal differenciáltabb, a kiadók számára megtérülő árképzéseket tesz lehetővé, ott a keletkező haszon differenciált elosztása valósul meg a kiadó és a könyvéért versenyző terjesztők között.