A leltár szerinti könyvkészlet értékelése

Add tovább...

A leltár tételes mennyiségi adatokat, és bekerülési, előállítási értéket tartalmaz. A könyvkiadók esetében a könyv, mint saját előállítású készletelem (késztermék) címenként kerül értékelésre. A főszabály az, hogy ezt az értéket utókalkulációval kell megállapítani, figyelembe véve az összes olyan felmerült és a jövőben felmerülő kiadást, amely:

  • a mű előállítása kapcsán közvetlenül felmerül (jogdíj, nyomdaköltség stb.);
  • az előállítással szoros kapcsolatban van és
  • megfelelő mutatókkal a termékre felosztható (például havidíjas szerkesztő bére és járuléka órabontás alapján). (Számviteli tv. 51. és 62.§-a)

Az egy előállított termékre jutó költséget nevezzük közvetlen önköltségnek. Ezzel az önköltséggel kell a tételes leltár darabszámát beszorozni, és megállapítani a leltározott saját késztermékek főkönyvi könyvelésbe kerülő értékét, mérlegértékét. A szintetikus könyvelésben rá kell állni a utókalkulált készletértékre, az évközi könyveléshez képest adódó eltérést rendezni kell a ráfordításokkal (8-s számlaosztály) szemben.

Tiltott az értékesítési, igazgatási  és általános költségek beállítása az utókalkulációba. Sajnos ennek  következtében a %-s royalty is, mivel az eladáshoz kötődik felmerülése. Azonban az előre fizetett minimum garantált royalty már lehet előállítási költség és a közvetlen önköltség része. Hasonló módon a nyomdaszámlán feltüntetett fuvarköltség is bekerülhet a közvetlen költségek közé.

A kisebb vállalkozások részére – akik mikrovállalkozói beszámolót, vagy egyszerűsített éves beszámolót nyújthatnak be, a számviteli törvény ad egy alternatív értékelési lehetőséget is, amely szerint a közvetlen önköltség megállapítható az eladási árból a még várhatóan felmerülő költségek és kalkulált haszon levonásával. (98. § (b))

Nézzünk egy egyszerűsített példát erre:

Novemberben 2000 példányban megjelenő könyv ára 2000 Ft.  A nyomdaköltség és szállítási költség 550.000 Ft. A külföldi ügynökségnek fizetendő jogdíj 1000 $ (250.000 Ft), és eladásonként 5% royalty, a számla még nem érkezett meg.   Szerkesztők, lektorok, fordítók számlái 300.000 Ft. A kiadó a terjesztővel 50% árrésben állapodik meg. Az előállítási költségek feletti átlagos haszonkulcs 40%. A december 31-i fordulónapi  leltár 1500 db kiadónál és terjesztőnél bizományba adott készletet tartalmaz . (A számításokat Áfa nélkül végzem.)

  1. Hagyományos utókalkuláció közvetlen költséggel: várható alapjogdíj, nyomdaköltség, kiadói költségek:1.100.000 Ft. A közvetlen önköltség 550 Ft/db. Készletérték 825.000 Ft. Értékesítés közvetlen költsége 500 db x 550 Ft/db azaz 275.000 Ft. Értékesítés bevétele 500.000 Ft. Realizált haszon 225.000 Ft ,45%.
  2. Kisvállalkozói alternatív megoldás: eladási ár a kiadónál 1000 Ft. Csökkentve a kalkulált haszonnal (40%) 600 Ft, csökkentve a be nem érkezett jogdíj számlával 250.000 Ft/ 2000 db, azaz 125 Ft-tal, a közvetlen önköltség 475 Ft/db. Készletérték 712.500 Ft, értékesítés közvetlen költsége 237.500 Ft. Realizált haszon 262.500 Ft, 52,5%.

A második esetben a készlet alulértékelt, a realizált  eredmény felülértékelt, de rögtön hozzátesszük, hogy a késve beérkező jogdíjszámla, mint még várható költség a következő év rezsikiadásait fogja növelni. Eltérés oka még a kalkulált – átlagos, vagy tervezett haszon és a tényleges haszon közötti különbség is.

A készletek mérlegértékének megállapításakor lehetséges értékvesztés elszámolása. Erről itt olvashatnak.

Add tovább...

A kiadói könyvkészlet leltározása

Add tovább...

Korábbi bejegyzésemben már taglaltam a kiadói leltározás sajátosságait, ami azt is jelenti, hogy a saját márkaboltban és raktárban lévő készlet leltározása mellett, a mérlegkészítés időszakában el kell végezni a bizományban lévő készletek egyeztetés útján megvalósuló számbavételét is.

Most nézzük meg milyen lehetőségek vannak a számviteli törvényben a leltározás elvégzésére. Ezt a törvény 69. §-a tartalmazza. Olyan leltárt kell összeállítani, és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozásnak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. (69. §. (1))

  • folyamatos mennyiségi nyilvántartás mellett, legalább három évente mennyiségi felvétellel kell a vállalkozásnál lévő leltárba bekerülő adatok valódiságát ellenőrizni.  (69. §. (3))
  • nincs, vagy nem folyamatos a mennyiségi nyilvántartás, akkor minden éven szükséges a mennyiségi felvétel. (69. §. (4))
  • az árukészletek esetében – eltérően az előző, saját előállítású készletektől, ahol a leltárt mindig a mérleg fordulónapjának megfelelően kell felvenni, vagy rögzíteni – megengedett a mennyiségi felvétel időpontjának legfeljebb egy negyedévvel történő előre, vagy hátra tolása. Figyelembe véve a mérleg fordulónapig, vagy fordulónaptól történő mozgásokat, a felvett leltárt korrigálni kell a fordulónapra.  (69. §. (5)-(6)). Mennyiségi analitika vezetése nélkül azonban ez a lehetőség nem áll fenn.
  • idegen helyen tárolt készleteknél (bizományba adott készlet) a leltározást egyeztetéssel kell elvégezni. (69. §. (3))
  • A számviteli törvénynek megfelelő folyamatos nyilvántartás a megtörtént készletmozgások teljességének nyilvántartását, és mérlegidőszakok szerinti zártságát feltételezi.

Ebből világos, hogy a leltár nemcsak a mennyiségi felvétellel talált eszközöket tartalmazó tételes nyilvántartás, hanem elfogadható a folyamatosan vezetett készletnyilvántartás zárókészlet adatsora is, kiegészítve a bizományosokkal egyeztetett tárolási nyilatkozatokkal. Azaz leltározás és leltár két fogalom. A mérlegtételeket leltárral kell alátámasztani. A vállalkozók a fenti lehetőségekből történő választást  Leltározási Szabályzatukban rögzítik. A leltár az analitika végső dokumentuma, a főkönyvi könyvelést a leltárral összhangba kell hozni, és csak utána célszerű mérleget készíteni.

Add tovább...

A könyvkészlet leltározása

Add tovább...

A hazai könyvkiadók bizományi rendszer keretében értékesítik könyveiket, leszámítva a saját mintabolti, ill. web-áruházi értékesítéseiket. Az eljárás lényege a saját előállítású könyvkészletek fizikai átadása, beszállítása a kereskedők raktárába, ismétlődő havi, negyedéves elszámolási kötelezettséggel, amit fogyásjelentésnek hívunk, és ami a kiadók számlázott árbevételének az alapját képezi.

A könyvkiadókat e módszer sok problémája sújtotta, és sújtja, állandó veszteségeket okozva. Túl a differenciálatlan árrésen, és az amúgy is utólagos számlázás melletti  késve fizetések gondjain, a kiadói készletnyilvántartások problémái is felvetődnek.

Azon nem lehet vita, hogy eladásig (a fogyásjelentésben szereplő értékesítésig) a könyv  a kiadó tulajdona, egyedileg (címenként) kell,  az eszközvagyon részeként kimutatni, és csak kivételes esetekben fordulhat elő, hogy egy hazai kiadó mérlegében nem szerepel készlet. (Például: ha  a megjelenő könyveket megvásárolja a cégcsoportba tartozó kereskedő cég.)

A számviteli törvény szabályozása szerint a kiadóknak, ugyanúgy mint  más gazdálkodó cégeknek is:

  • A számviteli politika keretében el kell készíteniük az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, ezért felelős az ügyvezető (2000. évi C. törvény a számvitelről, röviden Sztv. 14§. (5), (12) ).
  • Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel ellenőrizni és egyedenként értékelni kell (Sztv. 46§. (3) ).
  • A mérlegtételeket az Sztv. 69.§-a szerint leltárral kell alátámasztani, amely történhet mennyiségi felvétellel és egyeztetéssel. Az idegen helyen tárolt készletekre az egyeztetés előírásának végrehajtása kötelező. Saját előállítású készleteknél, mint a kiadónál a könyv, a mérleg fordulónapjára vonatkozóan kell az egyeztetést  elvégezni, mennyiségben és értékben dokumentálni szükséges, a mérlegzárási időszakban.

Mindebből az következik, hogy a bizományba adás nem mentesíti a kiadókat saját készletük valódi mennyiségi és értékbeni megállapításától. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a bizományos elszámoltatása a kiadó feladata, hiszen ő szerződött vele, és a bizományos kimenekülése az egyeztetés alól, bármilyen indokkal, nem jelent hivatkozási alapot a fentiekben ismertetett szabályozás be nem tartására a kiadó részéről.

Az egyeztetésnek felelősen akkor tud egy kiadó eleget tenni, ha olyan részletes készletnyilvántartást vezet, amely legalább mennyiségben és bizományosonként tartalmazza a bizományba adott, onnan visszavett, továbbá bizományos által fogyásként jelentett mennyiségeket. A viták elkerülése végett célszerű a raktárjegyes és szállítóleveles dokumentálása a készletmozgásoknak.

Tehát nem menti fel a könyvkiadókat leltározási feladatuk alól:

  • hogy a bizományos az albizományosaival nem tud elszámolni (ld. Rainbow – Könyvbazár)
  • hogy a boltokban új üzemeltető mellett folytatódik az értékesítés, kiadó által elfogadott átadás-átvételi jegyzőkönyvek nélkül.

Az a szabályozás, hogy a termék bizományba adója felel a valóságban fellelhető készletért, nem egyedi. Az Áfa tv. vevői készletre vonatkozó szabályai (182 §.)  a készletet külföldre átadó hazai vállalkozásra írnak elő tételes mennyiségi nyilvántartási kötelezettséget. Itt is megerősítve, hogy a leltározásra a számviteli törvény előírásait kell alkalmazni.

 

 

 

Add tovább...

A bizományi szerződés : jog és gyakorlat

Add tovább...

A könyves szakmában kiadók és kereskedők között általános értékesítési módszer a bizományosi elszámolás rendszerének alkalmazása.  Hasonlítsuk össze a polgári törvénykönyv előírásait a gyakorlattal a bizományi szerződés kapcsán.

Ptk. 6:281.§. Bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles.

A könyvkereskedő a saját nevében értékesíti kiadó könyveit, ezek eladási árából a bizományosi szerződésben  meghatározott árréssel csökkentett összeget fizeti meg a kiadónak. Vagyis saját díját levonva nettó összeget fizet. De a lényeg a Ptk. idézett része szerint, hogy a megbízó kiadó javára adja el annak termékét. A szerződésekben rögzített árrést, mint megbízó által fizetett jutalékot, bizományosi engedményt, bizományos visszatarthatja az általa eladott áruk ellenértékéből. Ennek a szabályozásnak fényében az a tény, hogy a bizományos nem tud fizetni a kiadónak – véleményem szerint a szerződést teszi semmissé.

Természetesen a bizományos vállalkozás is lehet veszteséges, gazdaságtalan működésű,  ezért szükséges a megbízó védelme a bizományos hitelezőivel szemben.

Ptk. 2:282.§.(3) A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt

a) a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető követelésekre;

c) a befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzeszközökre, amelyekről megállapítható, hogy megbízót illetik.

Tehát a könyvnagykereskedő kiskereskedőkkel szembeni követeléseinek a kiadói árrés leszámításával maradó része, a bolti eladások kiadói árrés leszámításával maradó része a kiadóknak való kifizetésen kívül más célra nem használható. Ez a törvény.

Nem fogadható el, sőt szerződésszegés címén megtámadható, amikor a Rainbow Kft. mint a Könyvbazár albizományosa nem kívánja kifizetni az eladott áruk utáni  járó részt. A Rainbow Kft. nem hivatkozhat ugyanis a Könyvbazár Kft.-vel szembeni egyéb követeléseire.  A kiadóknak járó pénzeket a kiadóknak a törvény erejénél fogva meg kell kapniuk. A többi következtetést vonják le a jogászok.

Add tovább...

Júliustól változik a jogdíj fogalma a társasági és iparűzési adóban

Add tovább...

A 2016. júniusig érvényes szabály szerint a társasági adóalap számításnál csökkentő tényezőként figyelembe lehetett venni a kapott jogdíjak 50%-t, amelybe beletartozott a szerzői jog szerint védett művek és teljesítmények felhasználási engedélyének  átruházásáért kapott összeg.  A jogdíj új fogalmát  a Társasági adó tv. 4§. 20. pontja alatt találjuk.Az évközi változást alkalmazni kell, és ez a változás lényegesen leszűkítette az adóalap kedvezményt. Lényegesen átírták a társasági adó törvény jogdíj fogalmát.

jogdíj
a) a szabadalom, a használati minta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény,
b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint
c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada;

Hasonló évközi változtatás történt az iparűzési adónál (Helyi adó tv.), ahol   a számviteli törvény szerinti nettó árbevétel csökkenthető a kapott, és bevételként elszámolt jogdíjjal. Viszont mielőtt örülnénk, itt is megkereshetjük az értelmező rendelkezések (51.§ 22. és 51.) definícióit. A társasági adóval azonos szűkítést, adóalap kedvezmény megvonást találunk.

A jogalkotási módszer, miszerint az adóbevallást készítő – nem jogász könyvelő el fog merülni a köznapi szóértelmezéstől eltérő értelmezésben, és minden adóalap tételnél a jogszabályok fogalmi szótárát keresi fel, komolyan kifogásolható.

A másik megjegyzésem, hogy az alkotások létrehozása – a szoftverek kivételével – a jövőben nem lesz preferált ezekben az adókban. Magyar nyelvű könyvkiadásban a bevételként elszámolható kapott jogdíj ritka mint a fehér holló….

Add tovább...

Összetett ügyletek Áfája

Add tovább...

Több termék, több szolgáltatás, vagy termék és szolgáltatás együttes (csomagszerű ) értékesítésekor gyakran felmerülő kérdés, hogy tételenként külön-külön vagy összevontan egy tételben szerepeljenek a számlán. A kérdés akkor válik igazán érdekessé, ha eltérő ÁFA kulcsú tételek összevonásáról van szó. Mindenki szeretné az adómentes, vagy kedvezményes kulcsot alkalmazni. Néhány elv a döntéshez:

  1. Termék értékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén az adó alapjába beletartoznak a járulékos költségek is. Például a kiszállítás fuvarköltsége,  kiküldés postaköltsége az értékesített termék kulcsával adózik, akkor is ha külön tételben szerepel a számlán.
  2. Lapsorozathoz, könyvsorozathoz hozzáadott szemléltető tárgy, elérhető szolgáltatás a lap és könyv 5%-s  Áfáját veszi fel, és egységesen csomagáron adható. Kerülendő a vevőknek komplex egységet adó értékesítések mesterséges felosztása a számlán.
  3. A fő értékesítés és az ezt elősegítő kiegészítő marketing jellegű szolgáltatások, egyéb átadott termékek között alá-fölérendeltség van  a vevők meggyőzése érdekében. A fő értékesítésre vonatkozó Áfa szabály alkalmazandó az alárendelt dolgokra is.

Tehát egy több részből álló vásárlást csak akkor kell tételenként külön feltüntetni  a számlán, ha annak minden eleme független egymástól, önállóan is megvehető. Adóellenőrzés szempontjából mindig az összetett ügylet valódi jellege vizsgálandó, főleg akkor, ha az összevont értékesítés adómentesen, vagy kedvezményes adókulccsal történt, vagy változhat a teljesítés helye, minősége – szolgáltatásnyújtás v. termékértékesítés történt-e.

Add tovább...

Értékvesztés a könyvkiadók készleteinél

Add tovább...

Megosztom az alábbi  hozzám érkezett kérdést, év vége előtt mindig fel szokott merülni a könyvkészletek kezelésével kapcsolatban.

Érdeklődöm, van-e valamilyen általánosan elfogadott éves készlet-értékvesztési arányszám, amivel egy kiadó számolhat?

Az értékvesztés lényege a piaci elérhető (átlag-) ár és a könyv utókalkulált előállítási önköltsége közötti tartós és jelentős eltérés, ahol a bekerülési (előállítási és nyilvántartási) érték a magasabb. A későbbi értékesítéskor várható veszteség – év végi vizsgálat alapján az óvatosság elvének megfelelő –  “előre elkönyvelése” felhasználható a tárgyévi eredmény csökkentésére, a következő évek eredményének javára  Készletek esetében az értékvesztés csoportos megállapítására is mód van (%-s formában), ennek szabályait a számviteli politikában kell rögzíteni.  (Számviteli tv. 53-56§-k.).

Egy kiadó könyvei esetében a bevételként realizálható “piaci ár (átlagár)” az árrésekkel és engedményekkel csökkentett átlagosan realizálható bevételi érték.

Célszerű év végén kimunkálni, könyvenként és könyvcsoportonként olyan táblázatot, ahol számszerűsítik ezt a különbözetet, az eladott könyvekre. Az ebből nyert “(önköltség – bevétel)/ önköltség” mutató alkalmas lehet egyenként, vagy csoportosan is értékvesztés elszámolására. Fontos, hogy itt nem leárazást könyvelünk egyéb ráfordításba. Akciózni és leárazni bármikor lehet.

Amit rögzíteni kell az értékvesztési számításról, az három dolog:

  • a csoportképzés módszere, ha nem könyvenként végezzük el a számítást;
  • a piaci átlagárnak megfelelő realizálható kiadói bevétel számítása;
  • a különbözetnek megfelelő % képlete.

Válaszomból egyértelműen következik, hogy a kérdezett arányszám általában nem is létezhet.

 

Add tovább...

Meddig könyv a könyv??

Add tovább...

A csábítás nagy. Az 5 % Áfa kulcs, szemben a rendes termékek 27% Áfájával óriási különbség, az árban! Minden ami könyvszerű ide lesz besorolva. A könyvtermék fogalmi meghatározását hiába keressük, legfeljebb a 4901 Vámtarifaszám magyarázatánál találhatunk némi leírást. Az Áfa tv. 3.sz. mellékletének 15. pontja az 5%-os termékek közé csak a 4901 VTSZ. csoportból a könyvet, ill. a 4903 besorolású termékeket sorolja. De itt van még a 18. pont ugyanezen mellékletben:

18.
A 15. és 17. pontban meghatározott termékek bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája

Sajnos ezt a paragrafust nem lehet értelmezni az e-könyvekre, hiszen azok letöltések – szolgáltatások. Viszont pl. a viztűrő babalapozó, vagy a hangoskönyv ide sorolható.

A kapcsolt termékértékesítésnek szintén elterjedt módja az Áfa előny kihasználása. Néhány lapos füzetecske, és hozzácsomagolt játék,használati eszköz 5 %-s áron kapható. Csak nézzünk körül az újságos pavilonban! Ezzel azonban vigyázni kell.

Összecsomagolás esetén mindig feltehető az a kérdés, és az adóellenőrök fel is teszik, hogy melyik rész a főtermék, és melyik rész a kiegészítő, járulékos termék, vagy szolgáltatás? A válasz egyszerű: az a járulékos rész, amelyet önmagában nem vennénk meg. A hibás Áfa alkalmazásnak tetemes adóhiány és mulasztási bírság következménye lehet.

Részlet a 2013-as  vámtarifaszám jegyzékből:

4901 NYOMTATOTT KÖNYV, BROSÚRA, RÖPIRAT ÉS HASONLÓ NYOMTATVÁNY, EGYES LAPOKBAN IS

(A) Könyvek és füzetek, melyek főleg valamilyen szöveget tartalmaznak, bármilyen nyelven vagy bármilyen betűvel nyomtatva, ideértve a Braille-betűket vagy a gyorsírást.

Mindenfajta irodalmi mű, tankönyv (beleértve a munka-füzeteket is), magyarázó szöveggel vagy anélkül, amely kérdéseket vagy gyakorlatokat tartalmaz (általában kihagyott hellyel a kézírásos válaszok számára); 

műszaki kiadvány;

segédkönyv, mint pl. a szótár, enciklopédia és címjegyzék(pl. telefonkönyv beleértve a „szaknévsort” (yellow pages)is);

múzeumi és nyilvános könyvtári katalógus (az üzleti katalógusok kivételével); 

liturgikus könyv, mint pl. az imakönyv, egyházi énekeskönyv (a 4904 vtsz. alá tartozó kottás énekeskönyvek kivételével); 

gyermekkönyv (a 4903 vtsz. alá tartozó képeskönyv, színező- vagy kifestőkönyv kivételével).

Ezek a könyvek lehetnek bekötve (papírba vagy puha vagy, kemény fedéllel) egy vagy több kötetben vagy lehetnek teljes művek vagy annak csupán egy részét képező bekötésre váró nyomtatott ívekben.

Porvédő tokok, kapcsok, könyvjelzők és más kisebb tartozékok a könyvvel együtt szállítva úgy tekintendők, mint a könyv részei.


 
Add tovább...

A könyvek árszínvonala

Add tovább...

A Libri – Shopline házasság kapcsán a Gazdasági Versenyhivatalt különösen érdekli, mi történik a kereskedelmi árrések emelésének következményeként, a kiadók meghatározta árakkal. Egyfajta árrugalmassági kérdésként is megfogalmazható ez: 1 % árrésemelés hány százalék könyváremelkedéshez vezet?  Ha a kiadó pontosan ugyanannyi bevételt akar kapni, több mint 2%-s áremelést kell végrehajtson (50% emelés előtti árréssel számolva).

Véleményem szerint a jelenlegi helyzetben – differenciálatlan  bizományi rendszer, túltermelés és állandósuló leárazások, kereslet és összforgalom csökkenés – nem fog a könyvek tényleges eladási áron mért árszínvonala emelkedni. Bármennyire furcsa is közgazdaságilag, nincs kapcsolat a két tényező között. Véleményem szerint az árrésemelés a kiadói bevételrész csökkenéséhez vezet, súlyosbítva a kiadók amúgy sem rózsás pénzügyi helyzetét.

Nem valószínű a hogy a hazai könyvszakma, tankönyvek nélküli közel 40 milliárd forintos, összforgalma a jövőben növekedne, ha ebből 48-60% árréstömeget (több mint 20 MdFt), mint kereskedelmi részt tekintjük, a maradék a kiadói árbevételrész. A két rész egymás rovására tud változni azonos könyvárak mellett.

Csak a piacon lévő könyvek számának jelentős (legalább 15-20%-s) csökkenése lenne képes az árszínvonalat növelni. Mint ismeretes a lassuló fogyás a régi könyveket is a piacon tartja, amelyhez még az új kiadások száma hozzájön. A kiadók általi könyvkivonásnak és selejtezésnek gátat szab a nyereség kimutatására való törekvés, tulajdonosi és banki kép szempontjából.

A bestsellereknél lehetősége van a kiadóknak olyan magas könyvár meghatározására, amely kisebb bevételszázalék mellett is magas hozamot biztosít, nem is beszélve a magas eladható példányszámról. Ez az évi 50-100 könyv azonban a forgalom kisebb részét képezi. Viszont az akciók és leárazások egyértelműen árszínvonal csökkenését okozzák, hiszen a leárazott könyvekből az árréstömeg és a kiadói bevétel egyformán csökken.

A könyv felárazások ritkák, mert ha a hasonló, azonos műfajbeli könyvek ára nem változik, a felárazás csökkentheti az eladott mennyiséget, és végül ez a könyv is az akciós vagy végleges leárazás sorsára juthat.

 Egészséges könyvpiacon – a hazai nem az – nincs a kereskedelmi árrésnek ilyen meghatározó szerepe, a könyvek kulturális értéke sokkal differenciáltabb, a kiadók számára megtérülő árképzéseket tesz lehetővé, ott a keletkező haszon differenciált elosztása valósul meg a kiadó és a könyvéért versenyző terjesztők között.

Add tovább...

Külföldre irányuló – külföldről igénybe vett szolgáltatások Áfája

Add tovább...

A könyvkiadáshoz kapcsolódó jogok eladása, e-tartalom eladása és vásárlásuk, részvételek a különböző rendezvényeken felvetik a számlázási problémakört, mikor és milyen Áfa-kulccsal kell számláznia a hazai cégnek, és fordítva, a nem rezidens vállalkozásoktól, intézményektől kapott számla tartalmazhat-e külföldi hozzáadott érték adót? Három egyszerű tényállást kell tisztázni az Európai Unión belüli ügyleteknél (és ez az eljárás harmadik országok viszonylatában is alkalmazható).

  • az ügylet résztvevőinek adóalanyisága,
  • a területi hatály (melyikük “ÁFa” törvénye érvényes az ügyletre),
  • az érvényes törvény szerint milyen adózási  módszer alkalmazandó.

1. Az Európai Unió harmonizált Áfa rendszerében nem adóalanynak (külföldi magánszemélynek, a civil szféra non-profit szervezeteinek) történő értékesítés az eladó hazai szabályozása szerinti rendes értékesítés.  Az adóalanyok között (rendelkeznek közösségi adószámmal) adómentes az értékesítés.

példa:  külföldi magánszemély vevő e-könyvet tölt le hazai tartalomszolgáltatótól, 27% Áfával elektronikus számla küldendő.

2. Az  szolgáltatások körében főszabály a vállalkozások közötti értékesítéseknél, hogy a teljesítés helye a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye, telephelye, állandó letelepedési helye.

példa: jogvásárlás külföldről a magyar Áfa törvény szerint, jogeladás a vevő ország törvénye szerint kezelendő. Katalógus eladása a könyvfesztiválok pénztáránál belföldi értékesítésnek minősül.

A főszabály alóli egyik kivétel, az un. belépőjegyes rendezvények, itt a belépőjegyek és a hozzájuk kapcsolódó járulékos szolgáltatások tekintetében a rendezvény helyszíne határozza meg a területi hatályt.

3. A főszabály a szolgáltatás igénybe vevőjére fordított adózási módszert ír elő, azaz a vevő saját Áfa bevallásában a külföldi fél adómentes számlája után megfizeti (felszámítja és bevallja) az adót, és ha egyébként levonási joggal is rendelkezik visszaigényelheti.  A belépőjegyes kivétel esetben viszont egyenes az adózás, az eladó normál Áfás számlát készít.

példa: magyar hazai kiadó irodalmi ügynökségen keresztül külföldi jogot vásárol. Az ügynökség a jog értékét Áfa nélküli közvetített szolgáltatásként számlázza. A kiadó minősül az első hazai felhasználónak, így a fordított adózás szerinti adófizetés vonatkozik rá.

Az EU-n belüli vevői – szállítói ügyletekről számot kell adni külön összesítő bevallásban, és statisztikai kötelezettség (INTRASTAT) is van.

A külföldön megfizetett forgalmi adó a magyar számvitel szerint a szolgáltatás bekerülési értékének részét képezi. Az uniós adóhatóságok együttműködnek, a hazai adóalanyok jogosultak megfelelő NAV nyomtatvány beadásával ezt visszakérni, a társország adóhatóságától, hiszen ha ott bejegyzett cég lennének, élhetnének a levonási jogukkal. Ez az utólag részben vagy egészben visszatérített összeg a beérkezés évében egyéb bevételként elszámolható.

 

 

 

 

Add tovább...