Könyv-gazdaság-tan

A kiadói menedzser eszköztára

1. LIKVIDITÁS

A készleten lévő könyvek eladásából származó kiadói nyereség mint pénztöbblet finanszírozza az új könyvek előállítását. Ha a vevői – szállítói oldal fizetési szokásait állandónak vesszük (azaz nem keletkezik belőlük pénzhiány, vagy többlet) akkor a könyvkészlet változása által keletkező Cash-Flow hatás becsülhető az alábbi módon:

CF1 = Bruttó hozam – Készletváltozás – Rezsi kiadások

  • bruttó hozam: könyvértékesítés nettó árbevétele – értékesített példányok előállítási költsége (db* közvetlen önköltség, minden eladott könyvre összesítve)
  • készletváltozás: záró könyv késztermék készlet – nyitó könyv késztermék készlet
  • rezsi kiadás: minden olyan nettó pénzkiadás, amely nem része a közvetlen önköltségnek, közvetett költség  (csökkenthető az egyéb és pénzügyi bevételekkel)

A mérlegbeszámolóból, év végi főkönyvi kivonatból kiszámítható mutató megmutatja a könyvelőállítás és értékesítés tiszta  pénzügyi hatását.

A könyvkiadás bevétele és eredménye (mindkettő számviteli kategória), mellett a pénzügyi helyzet a legfontosabb jellemzője a kiadó sikeres gazdálkodásának. A rövidtávú pénzügyi helyzetet a likviditási mutató, a hosszútávút pedig az eladósodottság mérőszáma jelzi.

Likviditás a rövid távon pénzzé tehető eszközök és a rövidtávon teljesítendő kifizetések hányadosa. Mérleg fogalmakkal:

Likviditási mutató = Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek

Persze vigyázni kell az automatikus számítással. Ugyanis az inmobil, egy éven belül meg nem forduló készlet, vagy a behajthatatlan vevőkövetelés indokolatlanul növeli a számlálót, és a hitelmegújítás nélkül nem törleszthető rövid lejáratú hitel valójában hosszú lejáratú tartozás lesz.

Ezeket a korrekciókat figyelembe véve a hazai könyvkiadók valódi likviditása rosszabb mint ami a mérlegből számítható.

Eladósodottság = Hosszú lejáratú tartozások /(Hosszú lej. tartozások + Saját tőke)

A tartós pénzhiány az eladósodottság növekedéséhez vezet, hiszen alacsony tőke mellett a tartozások értéke és lejártsága is nő.

A rövid és hosszú lejárat elválasztása az éven belüli és éven túli tételek elhatárolásával lesz korrekt.  A nem valódi tételek leírása (hitelezési veszteségként, készlet selejtezéssel stb.) növeli az eladósodottságot, mert a saját tőke csökkenését okozza az eredmény csökkenésével.

2. TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY

A könyvkiadási és könyvkereskedelmi tevékenységet általában két külön működtető szervezet, cég látja el – kiadók és könyvterjesztők- amit az eltérő tőkeigény, az eltérő infrastruktúra (logisztika), eltérő létszámigény stb. indokol. Bár vannak kivételek, mindjárt itt a Pécsi Direkt Kft. mint legnagyobb könyvterjesztő és Alexandra kiadójával talán a legnagyobb hazai kiadó. A Kft. beszámolóiban együtt szerepelnek. Más okból vegyes profilúnak tekinthetjük az Akadémia kiadót, jelentős exporttevékenysége miatt.

A tisztán (értve: döntően, elsősorban) kiadói tevékenységet folytató szervezetek eredményességének összehasonlításánál hasznos lehet a tevékenységi eredmény visszaszámítása a beszámolóban szereplő üzemi-üzleti eredményből.

Tevékenységi eredmény = Üzemi-üzleti eredmény – egyéb bevételek + egyéb ráfordítások

Az üzemi üzleti eredmény ugyanis tartalmazza az egyéb bevételeket, ezen belül az elnyert támogatásokat, az eszközök értékesítésének bevételeit, értékvesztés visszaírásokat stb.

Az egyéb ráfordítások pedig tartalmazzák a selejtezéseket, értékvesztéseket (vevők és készletek után) , egyes adókat, hitelezési veszteségeket.

Mindezek a tételek a könyvkiadás nettó árbevétele és költsége elsődleges eredményét módosítják.  A javasolt visszakorrigálással kapott mutató viszont már alkalmas a döntően könyvkiadást végző kiadók e-tevékenységből eredő eredményességének összehasonlítására. A számításhoz szükséges mindhárom adat a nyilvános mérlegbeszámoló eredménykimutatásának része.

3. KÉSZLETEK

A könyvkiadó gazdálkodása sematikusan leegyszerűsítve a következő:…..termék előállítás –>KÉSZLET–> értékesítés –> ÁRBEVÉTEL–> pénzeszköz–>termék-előállítás….A készlet jellemzően időponti mutató, ezért mérése az átlagkészlet meghatározására irányul. A megfelelő mutató a kronológikus átlagkészlet. (Mérhetjük a készletet darabban egy könyvnél, nyilvántartási áron (előállítási önköltség), forgalmi értéken.)Az árbevétel időszakot  (negyedév, félév, év..) jellemez. A készlettel való összehasonlításhoz a napi átlagos árbevételt használhatjuk. (Bevételnek tekinthetjük az értékesített mennyiséget, a kiadó által számlázott értéket, vagy az eladás forgalmi értékét.)A  kiadói gyártási – értékesítési ciklus jellemzésére az alábbi gazdasági mutatók használhatók:

  1. Készletek megtérülése az árbevételben – nap                                                                                                              átlagkészlet (előállítási költségen) / 1 napi árbevétel

  2. Forgási sebesség – nap                                                                                                                                átlagkészlet / 1 napi értékesítés        itt a számláló és nevező azonos dimenziójú (darab, forgalmi érték, előállítási önköltség)

  3. Forgási sebesség – fordulat/év                                                                                                       360 nap / 2. mutató értéke

Saját méréseim alapján a kiadókra jellemző értékek : megtérülés 200- 500 nap; forgási sebesség 400-900 nap, ill. 0,4 – 0,9 fordulat/év. További érdeklődés esetén ajánlom az alábbi anyagom elolvasását. 

4. KALKULÁCIÓK, FEDEZETSZÁMÍTÁS    

Nálunk is megrendelhető meg dr. Bódis Béla munkája  “Kontrolling elemek a könyvkiadásban” c. könyv. (Ára: 2100 Ft).

Részlet a könyvből (3. fejezet):

Mibe kerül egy könyv előállítása? Mekkora árbevételt várhatunk az értékesítéséből? Egyáltalán mennyi legyen a könyv eladási ára? Mennyit kell eladni, hogy megtérüljenek az előállításra fordított kiadásaink? Ezekre a kérdésekre kapunk választ, ha kalkulációkat készítünk. Erről a témáról mindig eszembe jut az egyetemi ipargazdaságtani óra, amikor helyettesítőként egy nyugdíjas gazdasági igazgató ugrott be. Nekünk szegezte a kérdést egy termék előállítási költsége 100 egység, 25 % eredményt akarunk, mennyi lesz az ára? Többségünk, rávágta 125!
Tévedés, a helyes eredmény 133,33! Az Áfa számításnál néhányan a fordított hibát ma is elkövetjük, a termék ára 100 egység, az Áfa kulcs 20 %, akkor a tiszta bevétel 80. Ez sem igaz, a helyes eredmény 83,33! Tanulság: minden mutatónál tudnunk kell a vetítési alapot. Az első esetben felülről (az árból kiindulva) kell az eredményt, általában a jövedelmezőséget számítani, míg az Áfánál fordítva van, a tiszta bevételt szorozzuk fel az Áfa kulccsal. Vagyis a tapasztalt gyakorlati szakembertől megkaptuk az egyszerű leckét, amire a magas szintű oktatásunk nem terjedt ki, egyáltalán nem mindegy, hogy a kalkulációs szorzókat, kulcsokat hogyan alkalmazzuk, leszámítunk, vagy pótlékolunk.

Ebben a fejezetben két alapvetı kalkulációs eljárást tekintünk át, a fedezeti pontszámítást, és a hagyományos önköltség, ill. árkalkulációt.

4.1. FEDEZETI PONT SZÁMÍTÁSA

A fedezeti pontszámítás logikáját egyszerű példán keresztül mutatom be.
Egy megjelenésre váró könyv tervezett eladási ára 4.300 Ft/pld. A kiadónál a szokásos kereskedői árrés és áfa levétele után eladott könyvenként 2.250 forint fog maradni. A nyomda gyártási ajánlata 250 Ft/ pld. Jogdíjakra, szerkesztői és mőszaki előkészítési munkákra 1.000.000 forint lesz kifizetve. Mennyi példányt kell eladni, hogy az előállítási költségek megtérüljenek? Ezer példány eladása után mekkora eredmény keletkezik?

A fedezetszámítás alapja a költségek szétválasztása a mennyiséggel kapcsolatos összefüggésük szerint.
Mennyiséggel egyenes arányban változik az elérhető bevételünk. Mennyiséggel arányos költségnek tekinthetjük a nyomdai elıállítási árat is. Egy termék eladásából, a gyártási költség levonásával, 2.000 Ft jut a többi költségre és eredményre. A jog- és munkadíjakra, stúdióra kifizetett kiadások fixek, függetlenek a rendelt, eladott mennyiségtől.
Látjuk, hogy 1.000.000 Ft fix költség megtérüléséhez 500 példány előállítása és eladása elegendő. Ha a nyomdától 1.000 példányt rendelünk, és sikerül mind eladni, az első ötszáz példány bevétele fedezi az összes fix költséget, a második ötszáz példány minden egyes darabja 2.000 forint tiszta nyereséget fog hozni. A második kérdésre a válasz tehát 500 x 2.000 = 1.000.000 Ft.
A fedezeti pont, más néven kritikus pont (break-even) 500 példány, alatta veszteséges a kiadás, felette nyereséges. Ez a gondolkodási mód a fedezetszámítás lényege.
Fedezeti pont (mennyiség) = Fix költségek / (egységár – egységnyi változó költség)

Fedezeti-pont (Break-even) számítás

Add tovább...