Fedezeti pont számítás nyomdai döntés előtt és után

Vegyük a következő egyszerű példát:

  • A kiadásra kerülő könyv tervezett ára: 4 200 Ft,
  • 50% árrés,  5% Áfa mellett a kiadói bevétele: 2 000 Ft/pld,
  • a szerkesztés, műszaki előkészítés, borító jogdíjak teljes költsége: 1 000 000 Ft
  • a szerzővel 8 %-s  royalty megállapodást köt a kiadó. Ez 320 Ft/ értékesített példány
  • a nyomda előzetesen 500 Ft/pld. árajánlatot tesz (bizonyos határok közötti) nyomtatásra.*

A fedezetszámítási logika szerint az előállítás fix költségeit kell osztani az egy példányra jutó bevétel (kiadói ár) és a mennyiséggel lineárisan változó költségek különbözetével.

  1. Az eredmény az a gyártási mennyiség, ahol a kiadó számára éppen megtérülnek a kiadás fix költségei.  A gyártási (értékesítésre szánt) példányszámot e pont felett kell megadnunk, hogy nyereséget realizáljunk.  Esetünkben 1.000.000 Ft/(2.000-320-500) Ft = 847 pld. adódik. Ha ellenőrzést végzünk várható bevétel itt 1 695 ezer Ft, és ugyanennyi az összes költség is. Érdemes tehát 1500 példányra szerződést kötni.
  2.  A kiadó megköti a szerződést a nyomdai gyártásra 1500 példányban, 735.000 Ft + Áfa értékben, és megrendeli a gyártást. A tárgyalások során sikerült elérni a 490 Ft/pld. gyártási darab árat.  A változás a fedezetszámításban az, hogy innentől a nyomdai költség fix költséggé válik.

Az új fedezeti pont: 1.735.000 Ft/(2000-320) Ft = 1032 darab. Ennyit kell eladni ahhoz, hogy az előállítás költségei megtérüljenek.

Hasonlítsuk össze a két számítást:

  • az első számítás célja a gazdaságos gyártás határának meghúzása, feltételezve, hogy a gyártott mennyiség egyúttal értékesítésre kerül.
  • a második számításnál adott az előállítás teljes költsége, kivéve az értékesítéstől függő royaltyt, amit mint egy bevételt csökkentő jutalékot veszünk figyelembe. Itt azt vizsgáljuk, hogy az előállítási kiadások milyen értékesítési példányszám elérése után térülnek meg.

* Megjegyzés: kissé leegyszerűsítettem az első számításnál a nyomdai ajánlatot, mivel az mindig példányszám függő, és az emeléssel együtt darab ár csökken. Igazából ez nem a mennyiséggel  együtt lineárisan változó, hanem degressziv költségfajtaként viselkedő ráfordítás. Azonban ismert egy költségredukciós számítás is amellyel ez a probléma feloldható.

 

 

 

dr. Bódis Béla

dr. Bódis Béla névjegye

Közgazdász, könyvvizsgáló, több mint 20 éve a könyvszakmában. Könyvem: Kontrolling elemek a könyvkiadásban (Kiss József Kiadó, 2010) Mérlegkészítő EXCEL alkalmazásokat fejlesztettem (MERLIN, MLINKE), és sikerrel árusítottam. Jelenleg a Kossuth cégcsoport gazdasági ügyeit irányítom.
A bejegyzés kategóriája: kalkuláció, könyvszakma
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.