A lényeg nem változott – szerzői jogdíj közterhei 2013-ban

Jellemzően a Felhasználási Szerződés megkötésével válik jogosulttá a magánszemély szerző a jogdíjra, amely lehet egyszeri összeg, vagy műve értékesítéséből a megjelentető kiadóhoz befolyó összegekből rendszeres részesedés, royalty. Az alkotási folyamat munkavégzés, a felhasználói szerződés teljesítése személyes közreműködéssel is járhat, ugyanakkor minden esetben sor kerül a műhöz kapcsolódó szerzői jogok átruházására, hiszen e szerződéstípusnak ez a lényege. A munkavégzési eset az új alkotások létrehozására vonatkozik. A kész művek esetén már csak vagyoni jog átadás képzelhető el (pl. újrakiadásnál). Sőt ez a helyzet a jogörökösöknél is.

Egy  1988-as alkotmánybírósági határozat kimondja, hogy:

  • a személyes munkavégzéssel járó alkotás megalapozza a társadalombiztosítási jogviszonyt, a szerző biztosítottá válik, míg a vagyoni jog átadásért járó díj (díjrész) nem képez járulékalapot.
  • a szerződés megkötésekor a szerződő felek tudják a legjobban, hogy szükséges-e, és milyen mértékű a munkavégzés aránya a teljes díjban.

Ez alapján két konkrét tartalmú Felhasználási szerződés minta képzelhető el:

  1. Csak és tisztán vagyoni jog átadásra kerül sor (örökösöktől, vagy szerzőnél  kész művek jogának átadása),
  2. Vegyes tartalmú, munkavégzéssel járó és vagyoni jog átadást tartalmazó szerződés (jellemzően új alkotás létrehozatala).

A fizetési mód – egyszeri fixösszegű, vagy értékesítési időszakonként ismétlődő royaltyk fizetése, vagy ezek vegyesen – tovább differenciálják  az alkalmazásra kerülő Felhasználási szerződéseket. Ismernie kell a konkrét szerződést a jogdíjak számfejtését végző alkalmazottnak, külső vállalkozónak, mert más-és más közterhek, ill. adózás tartozik az egyes szerződéses formákhoz.

A. Személyi jövedelemadó és díjból levonandó járulékok:

A csak vagyoni jogátadás (átruházás) díja a magánszemélynél egyéb összevonandó jövedelem, melyből a jog megszerzés költsége vonható csak le.  Szerzői jogoknál ez utóbbi nem számszerűsíthető. Így a 16%-s adó alapja a teljes jogdíjbevétel. További levonás (járulékok) ez esetben nincs. Jogörökösöknél, és egyszer már hasznosított kész szellemi alkotások jogainak másodszori, további átruházásakor a szerzőknél kizárólag ez az eset lehetséges.

A munkavégzéssel járó szerződések teljes díja  a szerzőnél önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.  A szerzői jogdíj, mint bevétel csökkenthető a tételesen elszámolt költségekkel, vagy a 10%-s költségátalánnyal. A 16%-s jövedelemadó alapja így a jogdíj maximum 90%-a lehet, ezért a számfejtéshez a szerző Nyilatkozata szükséges.

A szerzői jogdíj munkavégzési részéből származó jövedelemadó alapja egyben járulékalap is. Azonban mentes a járulékok alól a minimálbér 30%-t el nem érő összeg, amit a munkavégzés napjaira kell arányosítani. A 980 Ft/munkavégzési napot meghaladó járulékalap után 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot, 1,5% munkaerő-piaci járulékot kell a kifizetőnek számítania, és a jogdíjból levonnia. Tekintettel arra, hogy a jogdíj két részre bontását (munkavégzési és vagyoni jog átadási rész), valamint a munkavégzés időtartamát a szerződő felek szabadon határozhatják meg, könnyű kikerülni a járulékokat. Valószínű, hogy a szerzők többsége nem ezen a réven kiván biztosítási ellátásokat szerezni, a lemondás nem fájdalmas. Néhány józan észből adódó szempontot  érdemes figyelembe venni, a 980 Ft/nap alatti díjakra törekvésnél. Például, hogy a szerződés kelte, és a teljesítés elfogadása közötti időszak nagysága határt szab a munkavégzési napok számának. Vagy, hogy a mű megjelentetése után fizetett, értékesítéstől függő második, harmadik royalty részlethez már nem kapcsolódhat munkavégzés elfogadható magyarázattal.

B. A kiadó, a kifizető általi közterhek amelyek a bruttó jogdíjhoz hozzászámítandók:

  • 27%-s egészségügyi hozzájárulás a vagyoni érték átadása után,
  • 27%-s szociális hozzájárulási adó és 1,5% szakképzési hozzájárulás a személyes munkavégzés járulékalapja után.

Költségterhelés, kalkulációs és kalkulációs szempontból tehát a kifizető teljes költsége a szerzői jogdíj 1,27  -1,285 szorosa.

dr. Bódis Béla

dr. Bódis Béla névjegye

Közgazdász, könyvvizsgáló, több mint 20 éve a könyvszakmában. Könyvem: Kontrolling elemek a könyvkiadásban (Kiss József Kiadó, 2010) Mérlegkészítő EXCEL alkalmazásokat fejlesztettem (MERLIN, MLINKE), és sikerrel árusítottam. Jelenleg a Kossuth cégcsoport gazdasági ügyeit irányítom.
A bejegyzés kategóriája: adózás, könyvszakma
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

62 hozzászólás a(z) A lényeg nem változott – szerzői jogdíj közterhei 2013-ban bejegyzéshez

  1. Tímea szerint:

    Sziasztok!
    Tegyük fel, hogy írtam egy könyvet és át akarom adni egy kiadónak felhasználási szerződéssel, amely értelmében eladott példányonként jogdíjat kapok. A fentiek és egyéb források alapján azt megértettem, hogy a jogdíj után a szerzőnek maximum az áfá-t és az szja-t kell megfizetnie (hiszen munkavégzés nincs, csak a kész művet bocsájtom a kiadó rendelkezésére). De amire sehol sem találok választ: az írói tevékenység önálló tevékenység, és mint ilyen, vagy vállalkozói igazolványhoz, vagy adószámhoz kötött. Ebből vállalkozói igazolványhoz kötött a rendszeres vagyonszerzés. Namármost… Ha egy kiadó eladott példányonként jogdíjat számol el, majd ezt az összeget rendszeres időközönként fizeti a szerzőnek, akkor ez az író szemszögéből rendszeres jövedelemszerző tevékenységnek minősül, nem? Ez azt jelenti, hogy író csak egyéni vállalkozói igazolvány birtokában lehet valaki?
    Ha valaki ezt tudja, kérem írja meg! Köszönöm!

    • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

      A önálló tevékenységből eredő jövedelemszerzéshez – például munkavégzés nélkül, jogdíjak útján – nem kell vállalkozói igazolvány. Ezt a személyi jövedelemadó törvény önálló tevékenységből eredő jövedelemként adóztatja. Az Áfa törvényünk a rendszeres bevételszerzést számlaadási kötelezettséghez, és adószámhoz köti. Tévedés azonban, hogy ebből következik a vállalkozói igazolvány kötelező kiváltása. Az Áfa törvény magánszemélyekre is vonatkozik nemcsak vállalkozásokra. Lásd például a ingatlan bérbeadást.
      Összefoglalva, egy írónak a jogdíjak számlázásához, és a jövedelemadózásához nem kell vállalkozónak lennie.

      • Tímea szerint:

        Köszönöm szépen a választ. Akkor ezek szerint adószám kiváltása viszont szükséges, ám elegendő?

        • Bódis Béla szerint:

          Így van! Az adószám kiváltáshoz adatbejelentő lapot kell kitölteni, és ebben lehet nyilatkozni például arról, hogy Áfában alanyi adómentességet kérünk. Ez esetben a szerző által kiállított számlák (a számlatömböt a NAV által lepecsételt adatbejelentő bemutatásával lehet megvásárolni) nem fognak tartalmazni Áfát, bevallani sem kell. Egyetlen tennivaló következő év elején a jövedelemadó bevallás elkészítése.

          • Kovács Tamara szerint:

            Tisztelt Bódis Béla,
            Hogyan kell eljárni és adózni helyesen, miként kell a számlát kiállítani a szerzőnek, ha van már adószáma más tevékenységből eredően, KATA-s egyéni vállalkozóként dolgozik és adózik.
            Ebben az esetben vállalkozóként kiállíthatja a rendszeresen beérkező royaltyk után számláit a minden esetben használt számla nyomtatványokon?
            A jogdíjat terhelő járulékok és adókat magában foglalja a KATA, vagy az említett rendszeres royaltyk kölönadózó, vagy összevont adóalap alatt adóznak?!
            Ha Külön adóznak, vagy összevont adóalapba tartoznak nem számítanak bele az egyéni vállalkozói árbevételbe?!
            Előre is köszönettel!!!

          • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

            Kedves Tamara!

            Katás egyéni vállalkozóként számlázhatja a royaltyt, annak bruttó összegében, hiszen a KATA az SZJA-t, az EHÓ-t, (vagy helyette járulékokat és szociális hozzájárulást) is helyettesíti. (Kisadózó törvény 9§). Viszont az Áfát úgy kell használnia, mint a többi számláján. Itt nincs értelme jövedelmet (önálló, egyéb) számítani, a KATA alapja a bevétel. Egyben egyéni vállalkozói bevétel is. A tevékenységi jogosultságról Önnek kell gondoskodnia, a vállalkozóként végzett tevékenységek bejelentésével.

      • Demeter László szerint:

        Mi a teendőm ha készítek egy nyersanyagot,amit a helyi televízió lead más operatőr nevével,nekem nem fizetnek semmit. a muster nálam van

        • Bódis Béla szerint:

          Bár a könyvkiadás kérdéseihez értek, de úgy vélem, hogy szerzői jogait (személyéhez fűződő és vagyoni) megsértették. Forduljon ügyvédhez, aki bejelenti a televíziónak az ön kártérítési igényét! Ezt vagy megegyezés, vagy per követheti. A szerzői jogi védelem nem automatikus, hanem a sértett félnek kell kezdeményezni az eljárást.

  2. Tímea szerint:

    Nagyon szépen köszönöm, ez nagy segítség a számomra! További sok sikert kívánok Önnek!

  3. László szerint:

    Egy már meglévő mű eladásakor,illetve a vagyoni jogok átadásakor kell-e,és milyen mértékű eho-t fizetni?

  4. Csaba szerint:

    Üdvözlöm!

    Amerikai és kanadai online fotóügynökségeknek (pl. istockphoto) készítek képeket, amelyeknek felhasználása esetén jogdíjat (royaltyt) kapok. Kérdésem az lenne, hogy főállásban hogyan végezhető ez a munka, hogyan kell adóznom, szükséges -e bármilyen engedély ehhez, kell-e vállakozást létrehozni, illetve hogy igazoljam a bevételt, mivel számlát nem állítok ki. A jogdíjat Paypal számlára utalják. Egy-egy fotó esetében munkavégzés egyszer történik, de a felhasználási joga akárhányszor értékesíthető. Köszönöm.

    • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

      Úgy tűnik, hogy a tevékenység, amit leírtál rendszeres és üzletszerű, ezért az Áfa törvény szerint számla és bevallásköteles (de választható az alanyi adómentesség is), az SZJA törvény szerint jövedelemadó alá esik, és én vagyoni jog átadásnak tekinteném, azaz EHót is fizetni kell utána. Végezhető egyéni vállalkozásban, akkor járulékfizetés is megjelenik, cserébe egészségügyi és nyugdíj ellátásra jog keletkezik. Végezhető magánszemély önálló tevékenységeként. Tanulmányozd az adótörvényeket, vagy fordulj könyvelőhöz, adószakértőhöz a szükséges adminisztráció tisztázásában. A Paypal csak a bankszámlát helyettesíti.

  5. Kovács Éva szerint:

    Üdvözlöm!
    Én iPhone-ra fejlesztek játékprogramot, amit az Appstore-on szeretnék kiadni. Egyelőre egyszeri próbálkozásról lenne szó. Kérdésem, hogy hogyan járok el helyesen adózási szempontból? Csinálhatom ezt magánszemélyként úgy, hogy a kapott pénz önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és vagy tételes költségelszámolás, vagy a vélelmezett 10 %-os költséghányad elszámolása utáni jövedelmet 16 %-kal leadózom? Keletkezik-e más adófizetési kötelezettségem, pl. eho vagy más járulék? Kell-e adószámot kiváltanom?
    Ha egy társam segítségét igénybe veszem a munkához, neki milyen jogviszony alapján tudok hivatalosan pénzt kifizetni, és a neki juttatott jövedelemből miket kell levonni?
    Jelenleg a társam és én is nappali tagozatos egyetemisták vagyunk.
    Segítségét előre is nagyon köszönöm.

  6. Gábor szerint:

    Üdvözlöm!

    Nekem is pont ugyanaz a kérdésem, mint egyel feljebb, Kovács Évának, miszerint én is az Apple alkalmazásboltjában szeretnék egy alkalmazást publikálni, viszont nem tudom milyen adózási feltételek mellett tehetném ezt meg.
    Válaszát előre is köszönöm!

  7. dr. Bódis Béla szerint:

    Kedves Gábor és Éva!
    Nem akarom ismételgetni ugyanazt, amit már Tímeának adott válaszaimban leírtam.

  8. Roland szerint:

    A saját írásaimhoz lehetne venni belépési kódot, így az Interneten tudnák olvasni a teljes tartalmat. Pdf vagy más formában. Elég a magánszemélyes adószám, vagy ez már vállalkozás?

  9. Kiss Ildikó szerint:

    Tisztelt Bódis Úr! A fenti témában kérem segítségét. Újságíróknak fizetünk honoráriumot cikkírásért, felhasználási szerződés alapján, melyben a személyes munkavégzés 0% a kiadási jog 100%. Ebben az esetben alkalmazható-e a 10%-s költséghányad levonása. A fenti cikkben egyszer egyéb jövedelemként említi a szerzői jogot, melyből nem vonható le költség, másodszor pedig önálló tevékenységként határozza meg, mely esetében levonható a költségátalány. Nagy segítség lenne, ha válaszában nevesítené, az szja melyik paragrafusa alapján kell minősíteni egy ilyen jövedelem kifizetést. Köszönettel: Kiss Ildikó

    • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

      És az újságírók Önöknél, vagy máshol biztosítottak? Aktuális cikket írni nyilván konkrét megbízásra lehet, kizárt, hogy a cikk ott csücsül az asztalfiókban évek óta, tehát a körülmények miatt nem lehet a munkavégzési részt nullázni, mert az adókikerülési szándék látszik. Persze szerződésenként más és más eset lehet, és nem zárom ki, azt sem, hogy egyes esetekben cikkért csak vagyoni jog átadás legyen! A lényeg az, hogy ebben a feleknek meg kell egyezniük. Az adózás a konkrét gazdasági esemény valódi tartalma szerint lesz helyes. Csak az örökléssel szerzett szerzői, találmányi, know-how stb. jogok átadásáért kapott ellenérték minősül egyéb jövedelemnek, ahol nincs átalányköltség levonási lehetőség.(SZJA tv. 28 §)

      • Kiss Ildikó szerint:

        Köszönöm válaszát.
        Az újságírók általában máshol biztosítottak, de azt tudom, hogy kifizetéskor vizsgálni kell, hogy létre jön-e az adott kifizetéssel esetleg biztosítási jogviszony.
        A cikkírásra vonatkozó “nem lehet a munkavégzési részt nullázni” véleményével elméletben egyet értünk, mi is így gondoljuk, csak az eddigi számfejtési gyakorlat szerint a megoszlás 0% és 100% volt, (most vesszük át ezeket a számfejtési feladatokat – és ezért próbálom meg körbejárni, értelmezni ezt a témát) a jövőben megpróbálunk “a konkrét gazdasági esemény valódi tartalma ” szerint eljárni.
        Jól értem, hogy az SZJA tv. 28 § (7) a) alapján kapott szerzői jogok minősülnek egyéb jövedelemnek ? Erre vonatkozik válaszában “csak az örökléssel szerzett szerzői jog” megfogalmazás? Üdvözlettel Kiss Ildikó

  10. Judit szerint:

    Kedves Szakértő!

    Egy külföldi szerzővel szerződést kötöttem, hogy könyveit lefordíttatom, magánkiadásban értékesítem Magyarországon, majd x százalék szerzői jogdíjat fizetek az írónak. Kérdésem: nekem milyen adó, és járulékterheket kell fizetnem, ha magánkiadásban adom el a könyveket? Mennyivel másabb az eset, ha egy könyvkiadót kérek meg erre?

    Köszönöm,
    A.J.

  11. dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

    Kedves Judit, és hozzászólók!
    A blog csak általános ismertetésre vállalkozik, jogszabályi paragrafus mélységű válaszokért forduljanak adószakértőkhöz.
    A konkrét kérdésben mindenképpen jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenység szerepel, amely az Áfa törvény szerint számlaköteles (adószám kell), magánszemélyként tételes költségelszámolást javasolok – 10% átalány nem fedezi pl. a nyomdaköltséget sem-. Vállalkozásként a jövedelmet és a költségek elszámolását vagy a személyi jövedelemadó tv. (egyéni vállalkozás), vagy társasági adó tv, esetleg a kisadózó vállalkozásokra vonatkozó törvények szabályozzák (KATA, KIVA) .
    A külföldre fizetett jogdíjak, a fordító szabályos díjazása, a marketinggel és készletekkel kapcsolatos adminisztráció is eléggé bürökratikusan szabályozott. Nem hiszem, hogy a piaci kihelyezést egy magánszemély el tudja intézni a nagy terjesztőknél, az általános bizományi rendszerben. Szóval ezért vannak a kiadók.

  12. Andor Edit szerint:

    alapítottam egy iskolát, amely mint alapítónak jogdíjat fizet nekem havi rendszerességgel, a halálomig. Már nyugdíjban vagyok. Remélem, hogy csak a személyi jövedelemadót kell fizetnem a vagyoni jog átadásáért és a kifizető iskola nem köteles semmit fizetni, hiszen az a helyzet nem állhat elő, hogy ez az összeg majd valamikor összeadódik és növeli a nyugdíjam összegét. Egészségügyi ellátásra is jogosult vagyok a nyugdíj révén. Jól gondolom hogy csak a 16 % szja-t kell kifizetnem ebből a járandóságból l?

    • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

      Kedves Edit!
      Nem tudom milyen jogdíjat lehet iskolaalapításért kapni, én a szerzői alkotások jogdíjával foglalkozom! De egy kifizetőnek bármilyen, magánszemély részére történő, vagyoni jog ellenérték juttatásáért százalékos EHÓ-t (egészségügyi hozzájárulást) kell fizetnie, és ez nem tévesztendő össze a magánszemélytől levonható járulékokkal. Az SZJA természetesen van, és a magánszemélyt terheli.

  13. Katalin szerint:

    Tisztelt Szakértő!
    Egy angol nyelvre lefordított elektronikus könyvemet szeretném értékesíteni a Google Playen úgy, hogy ha nem is mindenhonnan, de legalább Amerikából megvàsárolhassák. Úgynevezett 7-es adószàmmal rendelkezem. Lehetséges az értékesítés innen Magyarországról? Milyen adózási szabályok vannak erre vonatkozóan? Előre is köszönöm a segítségét!

  14. Regina szerint:

    Tisztelt Bódis Úr! Az általam angol nyelven írt e-könyvemet (regényt) szeretném feltölteni e-könyvekkel is foglalkozó portálokra (Amazon, Smashwords, stb.). Érdeklődnék, hogy ilyenkor itthon vagy Amerikában kell-e majd adóznom.
    Segítségét előre is köszönöm!

    • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

      Kedves Regina!
      A személyi jövedelemadó törvény szerint minden magyarországi illetőségű személy összes jövedelme nálunk (nálunk is) adózik.
      Üdvözlettel dr. Bódis Béla

  15. Regina szerint:

    Köszönöm a gyors választ!

  16. Balazs szerint:

    Egy kerdesem lenne. 2013-ban 8000 Ft osszesen szerzoi jogijat kerestem, ez az osszes magyarorszagi bevetelem/kerestem 2013-ra. Kell e adobevallast keszitenem erre az osszegre. Koszonom

  17. Kedves Kolléga! Nagyon örülök, hogy ilyen tartalmas válaszokat olvashatok az Ön honlapján. Talán érdemes lenne még kitérni a cikket befogadó társaságoknál az ellenérték számviteli kezelésére is, mert elképesztő megoldásokkal lehet a szakmában találkozni. A szerződés szerepe igen fontos, mert minden esetben annak jellege és tartalma határozza meg a számviteli elszámolás módját. Szívesen olvasnék Öntől ilyen témában is írást.
    További sok sikert kívánok!

  18. Lind szerint:

    Tisztelt Szakértő!

    Az Amazonon eladott e-könyvek jogdíjáért az Amazon automatikusan visszatart bizonyos %-ú adót, mivel idegen országból származó egyén amerikai bevételéről van szó. Ez azt jelenti, hogy ha van kettős adózást kizáró egyezmény Magyarország és az USA közt, akkor már Magyarországon nem kell adót fizetni, mivel az USA-ban automatikusan be van adózva. Erről az amazon küld is egy ehhez hasonló nyilatkozatot: http://goo.gl/doyMPV
    Erről tud valamit?

  19. Anett szerint:

    Tisztelt dr. Bódis Úr!

    Ügyfelem(könyvkiadó) könyvet írattat egy adószámos magánszeméllyel felhasználói szerződés alapján. Az adósz.mgsz számlát állít ki róla. Adózás szempontjából ha a számla összege 440.000Ft, akkor ezt kell jövedelemnek (azaz a 10%költséghányaddal csökkentett bevételnek) vennem. Erre számolom a 16% szja-t, 7% egbizt járulékot, 10% nyugdíjjárulékot és a 27% szochot? Így ha mindezt összeadom, 264.000Ft adó ill. járulék ami a kifizetőt terheli. Megkapja a magánszemély a 440.000Ft-ot és a NAV a 264.000Ft-ot. Jól értelmezem a jogszabályokat?
    Van arra mód, hogy az adósz.mgsz magára vállalja ezen összeg befizetését egy nyilatkozattal, kikerülve azt, hogy ez az összeg a kifizetőt terhelje?

    Köszönöm válaszát!

    • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

      Kedves Anett!
      A számla összegéből az Áfa nélküli rész számít a jövedelemadózásnál és a járulékoltatásnál. Mivel személyes munkavégzésről (írás) van szó a 90% tekintendő jövedelemnek, és járulékalapnak is.A jövedelemadó, az egészség és nyugdíj biztosítási járulék akkor is a magánszemélyt terheli, ha azt a kifizetőnek – igazolás ellenében – kötelező levonnia. A szochó viszont a cég számlán felüli költsége. Ha a 440 ezer forint nettó (Áfa nélküli összeg) a szerző 440- 63,36 SZJA – 67,32 járulékok = 309,32 ezer forintot kap (plusz az Áfát, ha van a számlán). A cég fizet a NAV-nak a levont szja-t, járulékokat, és a szochót (237,6 ezer ft).
      Tehát a kifizetendő számlából le kell vonni az SZJA-t és a 17 % járulékot is.
      Bódis Béla

      • Anett szerint:

        Nagyon köszönöm a gyors válaszát!

        Ahogy Ön is írta, külön lehet bontani a kapott összeget személyes közreműködésre ill. a felhasználási jogra.
        Személyes közreműködés után azonban csak akkor keletkezik fizetési kötelezettség, ha eléri a biztosítotti jogviszony határát (napi 1015Ft)
        Tegyük fel, hogy olyan hosszú az időtartam ami alatt a szerződés megkötése és a tényleges teljesülés megtörténik, hogy az illető nem lesz biztosított, abban az esetben a kifizetőt csak a teljes összegre vonatkozó 27% szocho/eho és a személyes közreműködés utáni 1,5% szakképzési hj terheli.

        Ami számomra még komoly fejtörést okoz és sehol nem találtam erre vonatkozó utalást, hogy ez csak akkor járható út, ha nincs számla hanem csak felhasználói szerződés alapján történik a kifizetés?

        Elnézést, a sok kérdésért, de teljesen elveszettnek érzem magam e téren.

        • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

          Kedves Anett!

          Alapvetően helyesen gondolja a járulékszámítást. Viszont vegye figyelembe, hogy a számlaadás magánszemélynél más törvény (ÁFA) alapján történik mint a jövedelemadózás és járulékoltatás. A számlaadás akkor is kötelező (adószámmal), ha Felhasználói szerződés kerül megkötésre, hiszen ez egy PTK-ban elismert szerződéstípus. Számlát akkor nem kell a magánszemélynek adnia, ha eseti jelleggel, nem jövedelemszerzési – gazdasági – célból teljesíti a feladatát. A törvények előírásai egymástól függetlenül léteznek és vizsgálandók. Ebben a szemléletben értelmezze előző válaszomat.
          Bódis Béla

  20. Tibor szerint:

    Tisztelt dr. Bódis Úr!

    A közeljövőben saját könyvemet fogom kiadni magánkiadásban.
    Én leszek a kiadó, és egy céget bízok meg a terjesztéssel.
    Jelenleg alkalmazottként dolgozom.
    Kérdése, hogy mit tegyek: megvalósíthatom tervemet mint magánszemély, avagy céget szükséges alapítanom?

    Várom válaszát

    Köszönettel

    Tibor

    • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

      Kedves Tibor!
      A terjesztő cég hogy fogja az Ön könyvét értékesíteni? Úgy vélem Önnek számláznia kell.
      Ehhez nem kell vállalkozás, de kell adószám, és javaslom az ÁFA alanyi adómentességet.
      A bevételből általában jövedelem keletkezik, így az SZJA tv. szerint jövedelem adót is kell fizetnie, és ennek vonzata a 27% EHO. Kérem tanulmányozza át az önálló jövedelemre vonatkozó előírásokat az előbbi törvényben.

      Üdvözlettel: dr. Bódis Béla

  21. Kelemen Istvánné szerint:

    Tisztelt Szakértő!
    A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni: van egy egyetemista, aki programokat ír és értékesíti, mit kell ez után fizetni, és hogyan értékesítheti, mint licensz eladást? Van-e erre valami kedvezmény, mivel szellemi terméknek számít? Kell-e vállalkozási adószámot kérnie, vagy csak az adóazonosító alapján értékesítheti?
    Milyen járulékot, és szja-t kell fizetnie, mivel még egyetemista.
    Köszönöm előre is válaszát

    • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

      Tisztelt Asszonyom!

      A szoftver szellemi alkotás, nem know-how, és nem találmány. A szerzői jogdíj a jó szó, nem a licensz. Csak ismételni tudom a korábbi hozzászólásokra adott válaszokat:
      ÁFA törvény : adószámos, számlázó magánszemély lehetséges, nem kell vállalkozás, célszerű alanyi adómentesség választása
      SZJA törvény: önálló jövedelem ha keletkezik, akkor van SZJA és 27% EHÓ.

      A szellemi tevékenység adókedvezményét évekkel ezelőtt eltörölték.

      Üdvözlettel, dr. Bódis Béla

  22. Katalin szerint:

    Tisztelt Uram!
    Szeretném magánkiadásban megjelentetni a könyvem. Nem veszek igénybe sem terjesztőt, sem kiadót, mindent én intézek és fizetek. A példányszám alacsony és a bevétel sem éri el még a kétszázezres határt sem. Teljes munkaidős alkalmazott vagyok, ez a tevékenység hobbi, nem szeretnék céget alapítani, vállalkozóit kiváltani. Kérdésem, hogy milyen lehtőségeim vannak, hogy törvényesen járjak el, milyen adóterheket kell fizetnem, kell-e számlát adnom és ha igen, elég egy adószám kiváltása ehhez, hogyan befolyásolja a személyi jövedelemadómat, mint plusz bevétel.
    Egy kis csavar van a történetben, miszerint, én csak a felelős kiadó vagyok, kiadó van feltüntetve, de csak azért, mert segítettek a tördelésben, amiért számlát nem kaptam, mert baráti segítség volt.
    Várom mielőbbi válaszát.
    Köszönettel:
    Katalin

    • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

      Kedves Katalin!

      Minden adó az értékesítéshez kapcsolódik, amelyről nem írt semmit. Tanulmányozza át az előző hozzászólásokra adott válaszokat.

      dr. Bódis Béla

      • Katalin szerint:

        Én értékesítem egyedül a saját könyvem. Interneten keresztül postai úton kiadó igénybevétele nélkül.

  23. Bogárdi István szerint:

    Tisztelt Dr. Bódis Béla úr!
    Közel hat évig dolgoztam egy szakkönyv anyagának megalkotásán, melyet oktatási segédanyagként szeretném kiadni, és tanítványaim, volt tanítványaim, valamint széleskörű ismeretségi területemen, és oktatási intézményekben kívánnám értékesíteni.
    550 oldalas a színes fotókombinációk, ai ábrák, táblázatok és grafikonok mennyisége közel 900, melyet mind én csináltam. A szerkesztés és tördelés nem az én munkám. A nyomdai munkák (színes nyomás) ezer pld. esetében három-három és fél millió Ft + ÁFA. Nyugdíjas vagyok, és magánkiadás lenne, melyhez a nyomdai munkák fedezetére kölcsönt fogok felvenni. Amit szeretnék: ISBN számot kérni, és a jogvédelmet biztosítani. E-mellett a kiadás költségeinek leírásának, adózásának legkedvezőbb formája érdekelne. Sok félét főként ijesztőket hallottam, és annak ismeretében a kiadás érdemessége megkérdőjelezhető. Nem tudom, hogy a kölcsön visszafizetéséig kell-e valamit a bevételből adóznom. Nem tudom, hogy a bevételből mennyi a jogdíj és annak adója. Azt sem tudom, ha a bevétel elér egy értékhatárt akkor a nyugdíjjogosultságom megszűnik-e. Amit hallottam: Alkalomszerű bevétel esetén nem szűnik meg a jogosultság, de ennek ellenkezőjét is mondták. Az adózásnál, ha oktatási jegyzet, nem ÁFA köteles. Tehát itt állok egy nagy munka után és elsősorban azon kellene idegeskednem, hogy visszafizessem a kölcsönt, nem pedig azon, hogy a bevételből először a harminc-negyven százalék adót kell befizetnem, nem pedig a kölcsön visszafizetését kellene rendeznem.
    Szeretném, ha valami kapaszkodót kaphatnék Öntől a kiadáshoz.

    • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

      Tisztelt Uram!

      Elismerésre méltó, hogy ennyit áldoz saját művének kiadására, ahelyett, hogy kiadót keresne.
      Amit javasolok, kérjen könyvelőtől, vagy adószakértőtől részletes tanácsot, bízzon meg szakembert meg az előírt nyilvántartások vezetésével, ez a blog nem alkalmas ennek kifejtésére.
      BEVÉTEL – KÖLTSÉGEK = JÖVEDELEM , ha nem keletkezik jövedelem, akkor nincs adó, nincs járulékalap, nem veszélyezteti semmi a nyugdíjat. A kölcsön nem bevétel, a törlesztés nem kiadás, a kamata viszont elszámolható költség.
      (Lásd: SZJA tv. 2 és 3. sz. melléklete, TB. törvény.)

      Üdvözlettel: dr. Bódis Béla

  24. Visszajelzés: Magánkiadások adózása | Euro-Audit Kft.

  25. Katalin szerint:

    Tisztelt Uram!
    Szeretném magánkiadásban megjelentetni a könyvem. A példányszám alacsony és a bevétel sem éri el még a kétszázezres határt sem. Teljes munkaidős alkalmazott vagyok, ez a tevékenység hobbi, nem szeretnék céget alapítani, vállalkozóit kiváltani. Milyen lehetőségeim vannak, hogy törvényesen járjak el? Egy kis csavar van a történetben, miszerint, én csak a felelős kiadóként vagyok megjelölve, kiadó van feltüntetve, de csak azért, mert segítettek a tördelésben, amiért számlát nem kaptam, mert baráti segítség volt.
    Én értékesítem egyedül a saját könyvem bármilyen kiadó terjesztő bevonása nélkül. Interneten keresztül postai úton, én intézek mindent.
    *Ez az egyik válasza esetleg rám vonatkozik?
    “Az adószám kiváltáshoz adatbejelentő lapot kell kitölteni, és ebben lehet nyilatkozni például arról, hogy Áfában alanyi adómentességet kérünk. Ez esetben a szerző által kiállított számlák (a számlatömböt a NAV által lepecsételt adatbejelentő bemutatásával lehet megvásárolni) nem fognak tartalmazni Áfát, bevallani sem kell. Egyetlen tennivaló következő év elején a jövedelemadó bevallás elkészítése.” – ha igen, akkor a személyi jövedelemadónál mit vallok be és hogyan?
    Köszönöm szépen előre is a segítséget.
    Üdvözlettel:
    Katalin

  26. Kiss Ildikó szerint:

    Tisztelt Bódis Úr!
    Magánszemély rövidke videókat készít. Ezeknek a filmeknek a felhasználási jogát egy egy internetes portálon keresztül Felhasználási Szerződés megkötésével értékesíti. ( A kész műhöz kapcsolódó szerzői jogok átruházása)
    A szolgáltatóhoz (külföldi) befolyó összegekből rendszeres a részesedése, royalty.
    (6-7 mFt)
    Kérdéseim:
    SzJA: egyéb-, vagy önálló tevékenység? (szerintem egyéb összevonandó jöv.)
    adó alapja teljes jogdíjbevétel, vagy 10%-os költségátalány számolható?
    (szerintem a teljes bevétel)
    EHO: 27%-s egészségügyi hozzájárulás a vagyoni érték átadása után (teljes bevétel, vagy 90% után) ( előzőek szerint a teljes bevétel után)
    Fő kérdés az ÁFA.
    ÁFA: ? nincs kapcsolat a vevőkkel (harmadik állambeli)
    nincs számla kiállítás (internetes kapcsolat)
    Be kell-e a tevékenységet jelenteni , ha igen hova?
    Válaszát köszönöm!
    Ildikó

    Share and Enjoy

    • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

      Kedves Ildikó!

      Én elsősorban könyvekhez tartozó kérdésekkel kívánok foglalkozni.
      Az ön vevője az internetes portál, ahová feltöltött. Rendszeres üzletszerű tevékenység és bevétel elérése esetén Ön az ÁFA alanyává válik. Mivel a magánszemélyek külföldre történő értékesítésénél speciális előírások vannak, keresse fel a NAV ügyfélszolgálatát a helyes gyakorlat érdekében. Megjegyzem, hogy a feltöltésnél elfogadott szerződés előírásai is számítanak. Jövedelemadó szempontjából jövedelem a bevételnek az elérése érdekében felmerült költségekkel csökkentett része (ez minimum 10%). Az EHO alapja szintén a jövedelem.
      Bódis Béla

  27. Tóth Csaba szerint:

    Tisztelt Dr Bódis Béla!

    Tanácsát szeretném kérni. Adószámos magánszemélyként könyvemet felvállalta egy kiadó, de a nyomtatási költségeket nem. A számlázással kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy ha én számlázok intézménynek, aki megveszi a könyvemet,mennyi járulékot kell levonni a számla összegéből. Ha a bevétel a kiszámlázott könyv darabszáma miatt meghaladja a minimálbér 30%-át,mennyi pontosan a járulékfizetési kötelezettség,és hogyan kell azt bevallani. Bevalláskor leírhatom a nyomtatási költséget? Elegendő május 20-án évente egyszer bevallani a jövedelmet?
    Sajnos online többféle verziót olvastam már és így bizonytalan vagyok.
    Előre is köszönöm válaszát,
    tisztelettel:Csaba

  28. Kovács Tímea szerint:

    Tisztelt Bódis Úr!

    Alanyi adómentes egyéni vállalozóként kereskedőként dolgozok.KATA szerint adózok.Emellett cikkeket írok, amiért rendszeres honoráriumot kapok. A lap kiadója arra szeretne rávenni, hogy számlát álítsak ki a számukra – én nem tudom ez miképp lehetséges? Fel kell vennem a tevékenységi körömbe a “szellemi szabad foglalkozást – és ez miképp befolyásolja az adózásomat.
    Köszönöm válaszát: Timi

  29. B.Nagy Balázs szerint:

    Tisztelt Dr. bódis úr!

    Könyv kiadása előtt állok és kétségeim merültek fel az anyagiakat illetően. A könyv kiadását (azaz a gyártás költségeit) cég és annak egyik tagja állja és le is gyártja a könyvet. Ők állnak kapcsolatba több könyvesbolttal. A könyvesbolt az eladott könyvek után fizet ennek a cégnek, aki levonva a saját költségét és 5% ÁFA-t, a maradékot átadja nekem. Pl. Egyszerűsítve: egy könyv gyártása 500 Ft-ba kerül. A boltban 2000-ért eladják. A bolt ebből megtart 1000 Ft-ot, a másik 1000-et odaadja a kiadónak. A kiadó leveszi a saját 500 ft-ját, majd a maradék 500 Ft-ot nekem adja. A kérdésem, hogy mi lehet jogi garancia arra, hogy a kiadó – mivel ő áll szerződésben a boltokkal – nem gyártat le a tudtom nélkül plusz 10 000 példányt, amit “saját szakállára” értékesíttet a boltokkal? Mivel egy ilyen esetben nem tudok a “titkon” elkészült példányokról, nem is tudom ellenőrizni ezt. Milyen szerződés szokta/tudja garantálni, hogy ilyesmi ne forduljon elő? Hogyan tudom ellenőrizni, hogy az eladott könyvek után minden esetben megkapjam a díjam?

  30. Fehér-Pál Rita szerint:

    Tisztelt Dr. Bódis Úr!

    Jelenleg GYES-en vagyok, és tervezem saját könyvem magánkiadását.

    Megoldható e a kiadás magánszemélyként, egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása nélkül?
    Amennyiben nem, milyen vállalkozási formát ajánlana?

    Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
    Üdvözlettel,
    Fehér-Pál Rita

  31. Ilog Tamás szerint:

    Tisztelt Szakértő úr!

    A témához kapcsolódó kérdésem a következő:

    Ha egy könyvet a kiadó ad ki és a szerzőnek, mint a jog tulajdonosának munkadíjat nem, csak jogdíjat fizet, akkor is kell EHO-t fizetni?

    Ha igen, az megoldás lehet-e, hogy egy egyszeri munkadíj EHO-val megterhelt kifizetése után már csak a havi rendszerességgel jelentkező jogdíjat fizet a kiadó, ami után mivel nem munkavégzés, nincs EHO? Magyarul a szerződő felek azt mondják, hogy a könyv munkadíja 20 ezer ft volt, ezután kifizetik az EHO-t, szjt, majd ezután az eladások utáni jogdíjat a kövekező időszakban már EHO teher nélkül fizeti ki a kiadó a szerzőnek?

  32. Vida Viktória szerint:

    Tisztelt Szakértő,
    magánkiadásban tervezet kiadni egy írást 300 példányban. Az ezzel kapcsolatos összes költség az enyém.
    Az értékesítéshez külső segítséget nem veszek igénybe.
    Az értékesítéshez kell vállalkozást csinálnom, vagy mehet az is magánszemélyként. Ilyenkor hogy kezelem a bevételeket, és kell e utána adóznom?
    Köszönettel

    • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

      Kedves Viktória!
      Gazdasági tevékenységet végez, tehát adószám és számlatömb kell. Alanyi adómentes lehet, akkor mentesül az Áfa bevallás alól. Ez még nem vállalkozás.
      Jövedelme keletkezik, amiből az SZJA tv. 16§-a szerint jövedelemadót is kell fizetnie. Tanulmányozza a törvény 2 – 5. számú mellékleteit, a szükséges nyilvántartásokhoz.
      Végül, ha más jövedelme nincs (más jogviszony szerint sem biztosított), akkor egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot is fizetnie kell (havi 7110 Ft 2017-ben).
      A vállalkozás előnye, hogy nyugdíjbiztosítási jogosultsága is keletkezhet, persze több adóért.

  33. Kovács Ferencné szerint:

    Tisztelt Dr. Bódis Úr!

    Számtalan kérdést és választ olvastam itt is, más oldalakon is, de ugyanazt sehol, amit a NAV-nál mondtak, amikor kérvényeztem az adószámot.
    Egy kiadó kiadja a könyvem. Eladási ára bruttó 2.000 Ft. A részesedésem a nettó rész utáni 20%, de engem terhel a nyomdai ktg., ami bruttó 450.000 Ft, erről számlát kapok a kiadótól. 1500 példányról beszélünk. Tehát a royalty 380 Ft, a nyomdai ktg. bruttó 300 Ft. A könyvenkénti haszon 80 Ft. Jelenleg mennyi adót kell még ebből kifizetni? Ha teszem azt, nincs egyéb ktg.számlám, hanem a 80 Ft után adózok? Van emellett bejelentett főállásom. Van a NAV felé előre fizetési kötelezettségem, vagy elég május 20-ig egyszerre?
    Hol találok róla listát, mit és hogyan számolhatok el ktg.-ként? Pl. autóhasználat könyvbemutatóra stb.
    Köszönettel: Kovács Ferencné

    • dr. Bódis Béla dr. Bódis Béla szerint:

      Kedves Kérdező!

      Kérdéséből nem világos, hogy vállalkozóként kért adószámot, vagy önálló tevékenységből származó rendszeres jövedelme alanyi adómenteskénti ÁFA kezeléséhez.
      1. Az egyéni vállalkozó adózására a személyi jövedelemadó törvény tartalmaz előírásokat (esetleg a kisvállakozási törvény ld. kisadózó). Javasolt könyvelő szakember igénybevétele a nyilvántartások és az adózás szabályos elvégzéséhez.

      2. Az önálló tevékenységből származó – munkaviszonytól független – jövedelem esetén partnere a kiadó köteles kifizetőként a személyi jövedelemadót és járulékait levonni (azaz számfejteni, adózni, és igazolást adni az Ön éves jövedelemadó bevallásához). Hogy ezt milyen módszerekkel teszi az részben a kiadóval kötött Felhasználási Szerződésétől, részben a számfejtéshez adott nyilatkozatától függ. Ha Ön úgy nyilatkozik, hogy a 10% költségátalányt kívánja alkalmazni, más költséglevonásnak helye nincs. Ebben az esetben a jövedelemadó és esetleges járulékok alapja az eladások után járó 90%. Ha Ön tételes költségelszámolásról nyilatkozott kiadója, mint kifizető maximum az éves bevétel 50%-ig fogadhatja el nyilatkozatát, azaz az eladások után járó összeg 50%-t adóztatja. Ez természetesen az ön év végi adóbevallásában mint igazoltan levont adóelőleg fog szerepelni, és ha a teljes nyomdaköltség levonásával negatív összeg jönne ki, akkor visszajáró adója keletkezik.
      A járuléklevonás attól függ, mennyi a szerződésének vagyoni jog átadásra vonatkozó része – ez után ugyanis nincs járulék levonás.
      Amennyiben nem tisztázta kiadójával ezeket a kérdéseket (Szerződéses összeg munkavégzési és vagyoni része), valamint Nyilatkozata, akkor még az első kifizetés előtt tegye meg.

  34. Kovács Ferencné szerint:

    Tisztelt Bódis Úr!

    Köszönöm a válaszát.

    Üdvözlettel:

    Kovács Ferencné

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.